Az október 23-ai ünnep előtt a 2006-os őszi jogsértések sértettjeinek jelentős része már megkapta a kártérítést az elszenvedett sérelmekért - jelentette be Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.

A politikus a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos rendőri intézkedésekkel összefüggő kártérítési ügyekről szólva elmondta: összesen 101-en jelezték a Belügyminisztériumnál kártérítési igényüket, közülük 79 sértett már megkapta vagy napokon belül megkapja a kártérítést.

Nincs egységes álláspont a parlamenti pártok között abban, hogy egy- vagy kétkamarás legyen az Országgyűlés a jövőben - derül ki az alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak a kormányzati rendszer és hatalomgyakorlás formái munkacsoportja tagjai által készített koncepciókból.

Az eseti bizottság honlapján olvasható dokumentum ismerteti a kormánypártok álláspontját tartalmazó részkoncepciót, valamint az ellenzéki pártok kisebbségi alternatíváit.
A munkacsoport fideszes és KDNP-s tagjainak javaslata szerint az államfő politikai felelősséget továbbra sem viselne, és "aktusainak érvényességéhez - az alkotmányban meghatározott esetek kivételével - a miniszterelnök vagy valamelyik miniszter felelősségvállalása (ellenjegyzése) szükséges".

Kellett a korábbi miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc tevékeny támogatása ahhoz, hogy megvalósuljanak a 2006 őszi rendőri jogsértések; ennek alátámasztására keresik a dokumentumokat – nyilatkozta Balsai István miniszterelnöki megbízott, volt igazságügy-miniszter a Duna TV-nek csütörtök reggel.

A politikus szerint „elképesztő”, hogy nem történt semmi azokkal a bírákkal, akik négy évvel ezelőtt hamis rendőri dokumentumok alapján vettek letartóztatásba csaknem másfél száz embert, akiknek túlnyomó többségét néhány nap után szabadon kellett engedni.

A Duna TV-ben tegnap este Gulyás Gergely az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának fideszes alelnöke kijelentette: vélhetően kiveszik az alkotmányból azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti, ezáltal választójogot kaphatnak a határon túli magyarok. Mai, napirend előtti felszólalásomban az országgyűlésben felhívtam a figyelmet, hogy a parlamenti pártok közül egyedül a Jobbik tette programjában egyértelművé, hogy a határon túli magyarságot a magyarországi politikai döntéshozatal részesévé kell tenni, és ehhez hozzá tartozik a szavazati jog valamilyen formájának a megadása is.

A Jobbik javaslata szerint az első pillérben állami hatáskörben működne a felosztó-kirovó rendszer, a második pillérben a magánpénztárak mellett megjelenne egy állami pénztár is, a harmadik pillér pedig maradna magánkézben - erről Hegedűs Tamás, a Jobbik vezérszónoka beszélt szerdán, a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről és a költségvetési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános parlamenti vitájában.

Ha az emberek csak aközött választhatnak, hogy maradnak a magánpénztári rendszerben vagy visszalépnek a felosztó-kirovó rendszerbe, akkor ez egy "kényszer", mert senki nem dönt majd úgy, hogy a magánpénztárban marad - mondta Hegedűs Tamás.

Szögi Lajos olaszliszkai gyilkosainak fizetniük kell egy elsőfokú, nem jogerős ítélet értelmében. A részletekről Dr. Harmath Kadosa ügyvédet, a HírExtra jogi szakértőjét kérdeztük.

Mi alapján szabta ki a bíróság a pénzösszeget?

Egyrészt a vagyoni, másrészt a nem vagyoni kár alapján. A bíróság már megállapította, hogy Szögi Lajos haláláért kik felelősek, jelen esetben csak a kártérítés mértéke volt kérdéses. A bíróság az alapján szabta ki az összeget, hogy az áldozat életben maradása esetén milyen mértékű anyagi segítséget tudott volna juttatni a hozzátartozóinak.

Egyéni számlás állami nyugdíj, illetve verseny a magánpénztárak és az állami nyugdíjrendszer között - az utóbbi napok bejelentései szerint ebbe az irányba vinné el a nyugdíjrendszert a kormány. A bejelentések meglepetést okoztak, pedig a Fidesz már bő nyolc éve kiáll a svéd modell mellett, igaz, az idei választási kampányban nem volt egyértelmű a párt álláspontja.

A kormány dolgozik azon, hogy a mostani rendszerrel ellentétben az államnak befizetett nyugdíjjárulékot is mindenkinek a saját, névre szóló számláján kezeljék -mondta Orbán Viktor miniszterelnök az RTL Klub Híradójának adott kedd esti interjújában.

Az állam többé nem utal pénzt a magánnyugdíjpénztárakba és az javasolják az érintetteknek, hogy válasszák a biztonságos állami rendszert - mondta kedd este Orbán Viktor az RTL Híradójának. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a nagyon nagy jövedelemmel rendelkezőktől megvonnák a családi pótlékot, az erről szóló javaslat már a kormány előtt van.

Akik maradnak a mostani, nyugdíjtőzsdés rendszerben, amit ők oda bevittek, az az övék, azzal saját belátásuk szerint rendelkeznek.

Számtalan példáját hoztuk már a vezető cigány megmondóemberek, „írástudók” (Villás Lajos, Balogh Artúr stb. - klikk a linkekre!) Trianonnal, Magyarország feldarabolásával, egy részének elszakításával kapcsolatos fenyegetéseire. Most egy nem kisebb név, mint maga a jó Horváth Aladár tette ugyanezt. Alább, az első Függelékben olvasható, eredetileg a balliberális Élet és Irodalomban megjelent, több cigányportál (pl. a C-Press), ill. a Népszabadság által is átvett (nem egy szélsőjobbos médium cigányellenes uszításra játszó médiahackéről van tehát szó!) interjújának legfontosabb része:

„Rossz óráimban néha arra gondolok: ha Északkelet-Magyarországon nem sikerül elindítani valamilyen normális fejlődést, és visszaintegrálni az ország vérkeringésébe és gazdaságába ezt a területet a rajta élő pár százezer emberrel, akkor még az is megtörténhet, hogy ez a pár százezer ember, Szabolcs-Szatmár és Borsod megye meg még Nógrád is egy kicsit - és a vele határos Kelet-Szlovákia, valamint Ukrajnának az a kis csücske és Románia szatmári része - mint a világnak a cigányok által legsűrűbben lakott területe, afféle „Kis Kurdisztán", valamiféle területi autonómiát követel majd magának.

A Jobbik érthetetlennek tartja, hogy az Országgyűlés többsége hétfőn nem támogatta a cigány-magyar együttélés vizsgálatára általuk felállítani kezdeményezett parlamenti eseti bizottságról szóló javaslat napirendre vételét. Mirkóczki Ádám szóvivő keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, a parlament érintett frakciói a saját választóikat csapták be azzal, hogy elhárították a felelősséget e fontos társadalmi probléma kezelése tekintetében.

Hangsúlyozta, a Jobbik nem tesz le a bizottság megalakításának szándékáról. A szóvivő kitért arra is: megdöbbentek azon, hogy - bár a szociális bizottság általános vitára alkalmasnak találta - nem került napirendre az a jobbikos indítvány sem, amely felére csökkentené a pártállam korábbi tisztségviselőinek kiemelt nyugdíját

Jobbik.hu