Nincs egységes álláspont a parlamenti pártok között abban, hogy egy- vagy kétkamarás legyen az Országgyűlés a jövőben - derül ki az alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak a kormányzati rendszer és hatalomgyakorlás formái munkacsoportja tagjai által készített koncepciókból.

Az eseti bizottság honlapján olvasható dokumentum ismerteti a kormánypártok álláspontját tartalmazó részkoncepciót, valamint az ellenzéki pártok kisebbségi alternatíváit.
A munkacsoport fideszes és KDNP-s tagjainak javaslata szerint az államfő politikai felelősséget továbbra sem viselne, és "aktusainak érvényességéhez - az alkotmányban meghatározott esetek kivételével - a miniszterelnök vagy valamelyik miniszter felelősségvállalása (ellenjegyzése) szükséges".

A kormánypárti képviselők nem foglalnak állást arról, hogy az Országgyűlés egy- vagy kétkamarás legyen, és indítványukban mindkét verziót felvázolják. Az esetleges kétkamarás parlament szerkezetét részletesen ismertetik: eszerint a második kamara külön törvényben meghatározott összetételű testület lenne, és e jogszabálynak biztosítania kellene a legjelentősebb társadalmi súllyal rendelkező egyházak, a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztestületek - például a Magyar Tudományos Akadémia -, egyetemek és kiemelkedő súlyú társadalmi szervezetek képviseletét. A második kamarát a képviselőház (első kamara) törvényben meghatározott döntéseivel szemben egyszeri vétójog illetné meg. Adott esetben mindkét kamara tagjait megilletné a mentelmi jog.

Az Országgyűlés (képviselőház) feloszlatásával kapcsolatban is két álláspontot ismertetnek a kormánypártiak. A parlament mindkét esetben akkor lenne feloszlatható, ha 12 hónapon belül legalább három esetben vonja meg a kormánytól a bizalmat, illetve, ha a költségvetést nem fogadja el. Változatlanul feloszlatható lenne az Országgyűlés akkor, ha új miniszterelnök választása esetén az államfő által kormányfőnek javasolt személyt az első javaslat megtételétől számított 40 napon belül nem választja meg.

A második elképzelés annyiban tér el az elsőtől, hogy aszerint az államfő jogosult lenne a parlament feloszlatására kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés miatt előállt alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja.
Az önfeloszlatás szabályai egyik esetben sem változnának.
Az államfőt továbbra is öt évre választanák.

Javasolják, hogy az alaptörvényben jelenjen meg az Alkotmánybíróság azon alaptörvény-értelmezése, amely szerint a köztársasági elnök a kormány előterjesztésének teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályba ütközik, illetve az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná, vagy kitüntetésre vonatkozó javaslat esetén az az alkotmány által védett értékeket sértené.

A kormányalakítás szabályait alapvetően nem változtatnák meg, de van olyan elképzelés, amely szerint a képviselők által kezdeményezhető bizalmatlansági indítvány előterjesztéséhez új miniszterelnök jelölésére nem lenne szükség, és elfogadása nem járna együtt új kormányfő megválasztásával. Felvetik azt a lehetőséget is, amely szerint a képviselők legalább egyötöde javasolhatná, hogy az Országgyűlés által tárgyalt törvényjavaslat feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen.

Megerősítenék: népszavazás az Országgyűlés és a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó kérdésben tartható.
A kisebbségi alternatívát megfogalmazó MSZP az egykamarás parlament mellett foglal állást - derül ki a Lamperth Mónika által jegyzett javaslatból. Álláspontjuk szerint a választójog gyakorlásából való kizárás feltételeit az Európai Bíróság döntéseinek figyelembe vételével kellene megállapítani. Újraszabályoznák a konstruktív bizalmatlansági indítványt is.

A mentelmi jogot a szocialisták is fenntartanák.
Rögzítenék azt is, hogy az elfogadott alaptörvényt a következő parlament erősítse meg, és ezután legyen róla népszavazás.
A Jobbik kisebbségi álláspontját Novák Előd jegyzi, aki rögzíti: pártja a kétkamarás parlament híve. A konstruktív helyett az egyszerű bizalmatlansági indítványt támogatják, és határozottan kiállnak a mentelmi jog eltörlése és az országgyűlési képviselők visszahívhatósága mellett.
Mint írja, "a Jobbik fenntartja magának a jogot, hogy megvizsgálja az állampolgárok szavazati jogának meghatározott feltételekhez történő kötésének lehetőségét". A magyar állampolgársággal kapcsolatos szavazati jog gyakorlásának lehetőségét a párt azokra a magyar állampolgárokra és leszármazottaikra szűkítené le, akik Magyarországgal szomszédos államokban rendelkeznek lakóhellyel.

A Jobbik a nép általi elnökválasztást támogatja.
Az egykamarás törvényhozás megtartása mellett foglal állást az LMP Schiffer András jegyezte javaslatában. A párt szerint az államfő mérlegelhetné az Országgyűlés feloszlatását, ha a költségvetést kellő időben nem fogadja el a Ház. Nem támogatják ugyanakkor a belpolitikai válsághelyzetre vonatkozó államfői feloszlatási jogot.

Javasolják, hogy ha a parlament egy miniszterrel szemben adott időn belül meghatározott számú alkalommal az interpellációra adott választ elutasítja, akkor az őt kinevező államfő hivatalából elmozdíthassa. Az LMP szerint is felmerülhet a köztársasági elnök nép általi megválasztása.
Álláspontjuk szerint új alkotmány elfogadásához két parlamenti ciklus együttes döntése és/vagy megerősítő népszavazás lenne szükséges.

MTI