Akár 22 százalékos is lehet a munkanélküliség valós aránya Magyarországon, a foglalkoztatás szintjét tekintve pedig az utolsók között szerepelünk az Unióban – jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Rezsőfi István szerint a Széchenyi-terv javíthat a helyzeten: 10 év alatt egymillió új munkahelyet teremtenének vele.

Magyarországon másfélszer-kétszer magasabb a tényleges munkanélküliség, mint amekkorát a Központi Statisztikai Hivatal kimutat. (A KSH adatai szerint jelenleg 11 százalék körüli.) Európában az utolsó helyek egyikén kullogunk a
foglalkoztatottság terén. Ezért a 10 év alatt tervezett egy millió új munkahely megteremtése a Széchenyi-terv egyik fő célja – mondta Rezsőfi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára pénteken azon a szakmai konzultáción, amelyre a kormány civil szervezetek, szakszervezetek képviselőit és szakembereket hívott meg.


A foglalkoztatási államtitkár-helyettes elmondta, hogy jelenleg véglegesítik a Széchenyi-tervet, intézkedéseik január 15-én válnak konkréttá és attól kezdve indulhatnak el a pályázatok is. Rezsőfi szerint a munkahelyteremtés elsősorban a vállalkozások helyzetbe hozásán, a versenyképes tudáson, és a közfoglalkoztatáson múlik. A hozzá szükséges forrásokat a munkaerő piaci alapból és az uniós pénzekből biztosítanák – mondta.


A vitában felszólalók természetesnek nevezték, hogy támogatják a kormány ambiciózus programját, de megjegyezték, hogy tisztázatlannak tartják a cél eléréséhez rendelt eszközöket. A Magyar Szociális Fórum képviselője szerint nehéz lesz a teherbírásnak megfelelő adórendszer kialakítása nélkül olyan újraelosztást teremteni, amely valóban szolgálná a foglalkoztatás bővítését. Simó Endre alapvető politikai kérdésnek nevezte, hogyan akarják csökkenteni a forráskivonást Magyarországról, korlátozni a transznacionális trösztök adózatlan profitkivitelét. A Szociális Kerekasztal azt javasolta Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy hozzanak létre piacorientált állami vegyes vállalatokat és termelői szövetkezéseket az importtermékek kiváltására, hiszen egy ilyen gazdaságpolitika óriási lendületet adhatna a növekedésnek, ha olyan piaci viszonyokat is kialakítanának, amelyek között a hazai ipar és mezőgazdaság előnyösebb helyzetbe kerülne a nemzetközi tőkével szemben. 

A felszólalók közül többen aggodalmuknak adtak hangot a meghirdetett munkahelyteremtés késlekedése miatt, és attól tartottak, hogy a következő időszakban inkább további leépítések lesznek, mint például a közszférában, semmint tömeges foglalkoztatás-növekedés.


Szigeti Tót János, a Pázmány Péter Egyetem tanszékvezetője szerint máris időt vesztettek a foglalkoztatás terén, nem látni a Széchenyi-terv központi
céljának valóra válását. A gazdaság társadalmi érdekeken nyugvó kiépítésére, „szociális gazdaságra” van szükség – mondta. Ehhez általános felnőttképzést és az alapkészségek kibontakoztatását sürgette.

Szabó Imre, a Liga szakszervezet jogász és közgazdász szakértője a munkavállalók biztonságát szavatoló viszonyokat sürgetett a „rugalmas foglalkoztatás” általánossá válása helyett, és azt mondta, hogy fel kell értékelni a munka és a szakszervezetek szerepét.


A szervezeti képviselők egyöntetűen hangsúlyozták igényüket arra, hogy a kormány egyeztessen velük gazdaságpolitikai lépései előtt, és arra biztatták a kormányt, hogy intézményesítse a szociális párbeszédet, tegye folyamatossá a munkát a társadalmi szervezetekkel.



Forrás: OrientPress Hírügynökség