Az Európai Unióban 116 millió embert - az uniós lakosság közel negyedét - fenyegetette szegénység vagy társadalmi kirekesztettség valamely formája 2008-ban.

Ezt állapítja meg az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat "Jövedelem és életfeltételek Európában" című, most megjelent tanulmányában.

Az Eurostat e tekintetben három kategóriát vizsgált: az adott uniós államban a szegénységi küszöb alatt élőket, a súlyos anyagi helyzetben levőket, valamint az alacsony munkaintenzitású háztartások tagjait, vagyis azokét a háztartásokét ahol kevesen, illetve keveset dolgoznak. Azok aránya, akik a három közül legalább egy csoporthoz voltak sorolhatók a legmagasabb Bulgáriában volt, 44,8 százalékkal, majd Románia következett, 44,2 százalékkal. Magyarországon 28,2 százalék volt ez az arány. 

A szegénységi küszöb alatt élők csoportjába hozzávetőleg 81 millióan tartoznak, ez az uniós lakosság 17 százaléka. E tekintetben a legrosszabb a helyzet Lettországban, Romániában és Bulgáriában, ahol az elkölthető jövedelem alapján - vagyis a segélyekkel együtt - az összlakosság mintegy 26, 23, illetve 21 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt.

Magyarországon ez az arány 12,4 százalék volt, miközben az egész uniót tekintve Csehországban volt a legalacsonyabb - 9 százalék - a szegénységi küszöb alatt élők aránya. A maga 11 százalékával Szlovákia is az előkelő második helyen szerepel, Hollandiával holtversenyben. 

A súlyos anyagi helyzetben levők csoportját az Eurostat 42 millióra becsli a 27 tagállamban. Ez a kategória azokat öleli fel, akik nem képesek számláik kifizetésére, lakhelyük fűtésére. Az e csoportba tartozók aránya Bulgáriában a legmagasabb, 41,2 százalék, majd Románia következik 32,9 százalékkal. 

Az élmezőnyben - a 3 százalékos vagy ez alatti arányú országok között - sokan vannak, így Luxemburg, Svédország, Hollandia, Dánia és Spanyolország. Magyarországon 17,9 százalékos a súlyos anyagi helyzetben levők aránya.

Az alacsony munkaintenzitású háztartásokban a nulla-59 éves uniós lakosság 9 százaléka, azaz 34 millió ember élt, az Eurostat kimutatása szerint. Ez a kategória olyan háztartásokat takar, ahol a munkaképes korúak a 2008-at megelőző három évben teljes munkapotenciáljuk 20 százalékánál kevesebbet dolgoztak. 

Az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya a Írországban volt a legmagasabb 2008-ban, 13,6 százalék, de Magyarország - érdekes módon csak tized százalékpontokkal megelőzve Belgiumot és Németországot - 12 százalékkal szorosan követte Írországot. 

A legalacsonyabb, 4,1 százalék Cipruson az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya, ugyanakkor a balti országok mindegyike, csakúgy mint Szlovákia, 5 százalék körüli arányt mutathatott fel. 

Az összes nehéz helyzetben levő csoport figyelembe vételével 7 millióan (1,4 százalék) éltek 2008-ban az EU-ban olyanok, akik mindhárom kategóriába beleillettek. E tekintetben Magyarország rögtön a legrosszabb helyzetben levő Bulgária után következett: míg Bulgáriában 4,5 százalék volt a halmozottan súlyos helyzetben levők aránya, Magyarországon 2,7 százalék.

ma.hu