Elsőre csak figyelmeztet a felturbózott Médiahatóság 
Nyusztay Máté - Népszabadság 2010. november 30. 

Kezdő jogsértőknek intő, visszaesőknek vasököl: a nyomtatott sajtót 25 milliós, a tévéket, rádiókat pedig akár százmilliós bírságokkal, sőt elhallgattatással fenyegetheti a Médiahatóság a parlament előtt lévő médiatörvény-tervezet szerint. 

Tiszteletben tartja az alkotmányos rendet, az emberi jogokat? Nem sért akár burkoltan kisebbséget vagy bármilyen többséget; személyiségi jogokat? A készülő médiatörvénnyel felturbózott Médiahatóság joga lesz eldönteni, melyik sajtóorgánum tesz, illetve nem tesz eleget az új elvárásoknak. 

2011-től a Médiahatóság - illetve annak kizárólag fideszes delegáltakból álló médiatanácsa - feladata lesz nemcsak a tévék és rádiók, hanem a nyomtatott lapok és internetes hírportálok felügyelete is. A tervezet a korábbi médiatörvénytől eltérően "változatos szankciótípusok alkalmazását teszi lehetővé". Így a jogsértő nyomtatott és online sajtótermékeket 25, illetve 10 millió forintra, a piacon "túlsúlyos" tévéket és rádiókat viszont 50, de akár 200 millió forintra is megbüntethetik, sőt el is hallgattathatják. 

A büntetéseket ráadásul mindenképpen ki kell majd fizetni, hiszen - mint azt lapunknak Polyák Gábor médiajogász elmondta - "a Médiahatóság összes döntése azonnal végrehajtható lesz". Eddig a büntetéseket bíróságon lehetett megtámadni, aminek halasztó hatálya volt (így nem kellett azonnal elsötétíteni a képernyőt, kifizetni a bírságot).Mostantól viszont legfeljebb utólag visszakaphatja pénzét a szolgáltató - feltéve, hogy megéri az ítéletet. (A kezdeti figyelmeztetés után egyre nagyobb bírságokat szabhatnak majd ki, akár sorozatban, így összességében akár százmilliós "Mikulás-csomag" is öszszejöhet.) A rádiókra, tévékre kiszabható, legfeljebb tíznapos elhallgattatást ráadásul nem lehet "visszacsinálni", ahogy a hatósági nyilvántartásból való törlésüket - mint legsúlyosabb szankciót - is csak bajosan; ez ugyanis a médium megszüntetését jelenti. 

A hírportálok esetében a szankciókat úgy próbálják betartatni, hogy az internetszolgáltatót is köteleznék - akár a jogsértőnek ítélt portál leállítására. 


A jogsértő nyomtatott és online sajtótermékeket 25, illetve 10 millió forintra, a piacon "túlsúlyos" tévéket és rádiókat viszont 50, de akár 200 millió forintra is megbüntethetik 
Fotó: Kovács Bence 
Az országos napilapokat, online hírsite-okat maximum 25 millió, a hetilapokat tízmillió forintra büntethetik, a jelentős piaci részesedéssel rendelkező rádiókat, tévéket akár 200 millióra, a kisebbeket 50 millióra. A legmagasabb büntetést azok a "túlsúlyos" szolgáltatók kaphatják, amelyek egy vagy két médiapiaci szegmenesben túl nagy részesedéssel (vagy eléréssel) rendelkeznek, és nem csökkentik fél éven belül a kívánatos szint alá. Enyhébb büntetésre számíthat az a médium, amely nem tesz eleget a médiahatóság adatszolgáltatási kérelmeinek, vagy akadályozza a hatósági eljárást. 

Médiajogászok szerint éppen ez a szinte parttalan felhatalmazás jelenti a legnagyobb problémát: nem tisztázott, mi minősül enyhe és súlyos jogsértésnek - ezt minden esetben a Médiahatóság döntheti el saját szempontjai szerint. 

Elfogadása esetén a Médiahatóság olyan széles felhatalmazást kap, amilyenről médiajogászok szerint tőlünk keletebbre is csak álmodozhatnak. "Tőlünk nyugatra egyszerűen elképzelhetetlen, hogy hatósági felügyelet alá kerüljenek a hírportálok, viszont a volt szovjet tagköztársaságok többségében bevett dolog" - mondta a Hírszerzőnek Bayer Judit médiajogász. 

- Ilyen mértékű hatósági kontrollra nincs nyugati példa - mondta Polyák Gábor. Eddig bárki, aki úgy érezte, hogy megsértették a jogait valamely médiumban, bíróságtól kérhetett jogorvoslatot. Mostantól viszont nem is kell hogy az érintett érezzen sérelmesnek egy róla megjelent állítást - elég, ha a Médiahatóság annak érzi. Ezzel pedig "újabb durva fenyegetést iktatnak be a rendszerbe", hiszen egy újság esetében 25 millió forintos bírság komoly érvágás lehet. 

Az újságokra ugyan nem vonatkozik a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, sem az, hogy a híreket és véleményeket nem keverheti (ez "csak" médiaszolgáltatókra vonatkozik), de az, hogy a közerkölcsöt, alkotmányosságot, emberi jogokat és hasonló parttalan elvárásokat teljesít-e, azt bizony a hatóság döntheti majd el. 

Az általános - valamennyi médiumtípusra vonatkozó - tiltólistán szerepel a "személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltése, nyílt vagy burkolt megsértése, kirekesztése; a magánélet és más, személyhez fűződő jogok megsértése is". 

A készülő médiatörvény alapján új nyilvántartást állítanak fel, de a médiumokat, illetve kiadókat a kötelező regisztráció után is kiterjedt, folyamatos, illetve egyedi adatközlésre kötelezhetik - még üzleti titkaikat is megismerheti a Médiahatóság. Ez azt jelenti, hogy ha egy lapban valamenyik tiltalom alá eső tartalom jelenik meg, és a Médiahatóság eljárást indít, akkor akár az újságíró jegyzeteit is lefénymásolhatja - különben jön a 25 millióig terjedő bírság. 

A törvénycsomag másik újítása, hogy a szerkesztett blogokra is kiterjed, bár ez médiajogászok szerint értelmezés kérdése: elméletileg, ha ketten szerkesztenek egy blogot, és azon híreket is közölnek, akkor bizony számon lehet majd kérni rajtuk is a szabályokat, ellenkező esetben legfeljebb tízmilliós bírsággal számolhatnak, ami egy blog esetében egyenlő lehet a megszüntetéssel. 

De nemcsak az interneten, hanem a rádiós piacon is széles felhatalmazást kap a hatóság, illetve annak elnöke, tette hozzá Polyák Gábor: a hatóság maga állapíthatja meg a frekvenciapályázatok feltételeit, illetve megtehetik, hogy nem hirdetnek nyertest, és addig pályáztatnak, amíg meg nem találják a "megfelelőt". 

- Példa nélküli személyi hatalom jön létre a Médiahatóság elnökének kezében - nyilatkozta lapunknak Enyedi-Nagy Mihály médiajogász. A kinevezések, a javadalmazás, az egyedi normák, iránymutatások, díjak mértékét, a hálózatba lépés feltételeit mind-mind az elnök szabja meg a törvény elfogadása után. A megteremtett rendszer a részletszabályozás útján tökéletes hatalmi szerszám lesz a Fidesz kezében, s a finanszírozás az egész rendszer számára biztosított, mivel a javaslat akkor is biztosítja a kilenc évre birtokon belülre került vezetők intézményeinek finanszírozását, ha három év múlva új kormány jönne - tette hozzá. 

Jó hír a magyar médiumoknak, hogy nincsenek egyedül: a törvénytervezet a külföldi médiát is szabályozni kívánja - ha Magyarországon terjesztik -, bár a megkérdezett jogászok szerint "ott azért még nem tartunk, hogy Szalai Annamária a BBC-t is megbüntethesse vagy elhallgattassa".

Ízlésrendőrség? 

- A Médiahatóság miniszterelnök által kinevezett elnökének a készülő törvény olyan jogosítványokat ad, amelyeket vagy fölösleges szabályozni, vagy normális esetben bírósági jogkörbe vagy a szerkesztői szabadság körébe tartoznak - nyilatkozta lapunknak Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke. Kifogásolják, hogy a közszolgálati médián túl az írott és az elektronikus sajtó egészére kiterjesztik a szabályozást. A kilátásba helyezett büntetéseket is túlzónak tartják, mivel médiumok létét fenyegethetik, ahogy azt is, hogy "hatósági jogkörben intéznek el ízlésbeli, tartalmi kérdéseket".