.
Nemcsak mi, hanem Európa többi népei is megünnepelték az idén május elsejét. Míg nálunk viszonylag békében, ám a pártok által túlfűszerezetten telt el az idei majális, addig a Németországban és Görögországban lezajló események jelezték a szélesebb látókörrel megáldott magyaroknak: kontinensünk beteg, valami – amit mi eddig liberalizmusként, piacgazdaságként stb. neveztünk – haldoklik.
Oroszország tartotta magát legerőteljesebben a bolsevik hagyományokhoz, Szentpéterváron maga Sztálin volt a majális „díszvendége”. Országos szinten jóval több mint egymillió ember vett részt a felvonulásokon és nagygyűléseken a politikai pártok és szakszervezetek szervezésében.
Moszkvában öt tüntetés, három felvonulás és 11 nagygyűlés zajlott le, amelyekre közel tízezer rendőr vigyázott. A legnagyobb tömeget – mintegy 25 ezer embert – az állami dumában több mint kétharmados többséggel bíró, a hatalom pártjának is nevezett Egységes Oroszország Párt és az Oroszországi Független Szakszervezetek Szövetsége (FNPR) közös rendezvénye mozgatta meg. A jelszavak Vlagyimir Putyin kormányfő, valamint Dmitrij Medvegyev elnök mások által vitatott válságkezelő intézkedéseit támogatták, míg a szakszervezetek a munkanélküliség csökkentését, tisztességes béreket és nyugdíjakat követeltek, valamint azt, hogy honi polgárokat alkalmazzanak vendégmunkások helyett.
Nem volt ennyire békés a majális Görögországban, ahol heves összecsapások törtek ki, amikor a csőd szélén álló állam lakossága megkísérelte kifejezni az elégedetlenségét. Az IMF és az Európai Unió által padlóra küldött helléneket nem igazán boldogította az a tény, hogy a két, a globalizáció faltörő kosaként közismert szervezet több hónapnyi huzavona után – melynek során az is komolyan felmerült, hogy a görög
eladják szigeteiket államadósságukért és némi segélyért cserébe – hajlandó volt végre egy pénzügyi „mentőcsomagot” küldeni a szebb időket megélt országnak.
Mint arról portálunk is
beszámolt már, ennek azonban súlyos ára van, Görögországban gyakorlatilag megszűnik a kiskereskedelem intimitása, az adatokkal pedig a multinacionális cégek gazdálkodhatnak majd kényükre kedvükre. És ez még csak hab a tortán, az IMF által szabott feltételek, mint az mindenütt lenni szokott, hatalmas anyagi terheket rónak a lakosságra, a már említett személyiségi és szabadságjogok korlátozásán kívül.
Így aztán
nem csoda, hogy mire a helyzetnek megfelelő feszült hangulatban megkezdődött Athénban a május elsejei felvonulás, Szalonikiből máris összecsapásokat jelentettek. Itt a fiatalabb tüntetők bankokat, multinacionális cégek kirakatait támadták meg, vasrudakkal szétvertek egy bankautomatát, valamint megrongáltak egy arra parkoló luxusautót is. A rendőrség könnygázzal és gumibottal igyekezett feloszlatni a kemény ellenállást tanúsító tömeget.
Aztán délutánra Athénban is elszabadultak az indulatok, az elégedetlen tüntetők Molotov-koktélokkal támadtak rá a kormány és az IMF által bábként rángatott helyi rendőrökre, egy rendőr ki is gyulladt egy ráhulló benzinespalacktól. (Ismerős a háborús helyzet valahonnan?)
Németországban az egyetlen nemzeti erő, az
NPD majd’ minden nagyobb városban felvonulásokat jelentett be erre a napra, amit az antifák, punkok, bevándorlók és egyéb léhűtők mindenhol barikádok emelésével próbáltak megakadályozni, nem kevés kormányzati segítséggel. A magukat antifasisztának nevező neopartizánok között képviselővel is barátságot köthetett a "rendszerellenes", zacskóból ragasztót szívó punk, és az sem zavarta őket, hogy Németországban május elsejét maga a Führer, Adolf Hitler nyilvánította a munkások napjává. Lássuk hát, mi is történt tegnap Németországban.
Utcára vonultak a nemzeti demokraták „Szabadságot az NSZK helyett” jelszóval Rostockban. Sok száz résztvevő volt várható mind a nemzeti, mind pedig az ellenoldalról. A rendőrség az NPD demonstrációjára igyekvőket alapos testi vizitnek vetette alá, míg az állam által támogatott baloldali, anarchista bajkeverők mentesültek ez alól. Így ez utóbbiak ezt az időnyereséget blokádok létrehozására használták ki, a rendőrség nyugodt konstatálása közepette. 13 órakor, 600 résztvevővel megkezdődött a NPD demója. Az útvonal kényszerű megváltoztatásával a nemzeti menetnek egy sűrűn lakott városrészen sikerült keresztülmasíroznia – több beszéd tartásával szakítva meg a menetet – így a lakosság közvetlenül is fogadhatta a nemzeti ellenállás üzenetét. A baloldali rendzavarókat sikerült a rendőrségnek megfékeznie, blokádokat szétkergetni. A nemzeti demo szervezői sikeresnek ítélték a rendezvényt.
Rostock, 2010. május 1., képek és videó:
Beszédes kép: a balos csürhe ellen bevetett könnygázfelhő
Berlin: A helyzet kezdetben hasonló volt, mint Rostockban. Magas beosztású, önmagukat demokratának és toleránsnak valló politikusok vettek részt az antifasiszták türelmetlen, és szinte mindig fizikai erőszakba átcsapó utcai cselekményeiben. A kettős mérce itt is érvényesült, ami a testvizit alá vont személyek körét illeti. A rendőrség minden jobboldalit szigorú ellenőrzés alá vont, míg a baloldali csürhe a rendőrség figyelme közepette blokádokat alakíthatott ki. 15 óra előtt pár perccel elindult a Nemzeti Ellenállás menete. Közben egyre több ellentüntető érkezett, az egész környék barikádoktól hemzsegett. A jogszerűen bejelentett demo résztvevői azonban nem hagyták magukat és kifejezésre juttatták, hogy ők menetelni akarnak! A rendőrség feloszlatta az útba eső blokádokat és a nemzetiek tovább vonulhattak. A Bundestag alelnökét is „gyengéden kiemelték” a blokádból. Egy óra elteltével a helyzet azonban oly annyira átláthatatlanná vált az egyre több ellentüntető miatt, hogy a rendezők jelezték, a demonstrációt befejezik! Tehát Berlinben a Nemzeti Ellenállás ezen a napon nem volt olyan sikeres, mint Rostockban. A híradások szerint egyetlen éjszaka leforgása alatt több mint 200 hazafit tartóztattak le úgy, hogy az utcai vandalizmus kizárólag az ellenoldalhoz volt köthető. Nesze neked demokrácia és igazságosság.
Ha-ha-ha, antifa...
Videó – a berlini eseményekről egyoldalúan beszámoló híradórészlet:
Az elején látható zöld kabátban levő szakállas antifa, aki nem más mint a Budestag alelnöke, természetesen a bolsevik gyökerű SPD tagja. A rendőrök „óvatosan” kiemelik.
Schweinfurt: Ebben a városban 1100 részvevővel zajlott le az ez évi "Arbeiterkampftag (Munkásharcnap). Ezt a rendezvényt az NPD és különböző pártfüggetlen nemzeti erők közösen szervezték meg. A menet a rendőrség időhúzó eljárása miatt két óra késéssel indult, ami megakadályozta a teljes program lebonyolítását, így a demot idő előtt befejezettnek kellett nyilvánítani. Ennek ellenére ez a tüntetés nagy sikerként könyvelhető el a Nemzeti Ellenállás számára, hisz bebizonyosodott, hogy a párthoz köthető és pártfüggetlen erők együttműködésével lehet csak hatásosan felvenni a harcot abban a háborúban, amit a kapitalizmus jelent.A tőkekapitalizmus, az államkapitalizmus(bolsevizmus) édestestvéreként a gazdanép számára elidegenedést, tömeges munkanélküliséget, lakásszükséget, nyomott béreket jelent - mutatott rá az egyik felszolaló, ami az embereket végleg lealacsonyítja. Ez ellen harcolni kell! A kapitalizmus bármely formájának falát csak egységben van lehetőségünk áttörni – zárta szavait a szónok. Innen nem érkezett hír rendbontásokról, a rendezvény befejeztét követően a tradicionális alsó-frankföldi iparvárost, Schweinfurtot békében hagyhatták el a Nemzeti Ellenállás tagjai.
Erfurtban közel 500 nemzeti vonult fel „Itt maradunk, neki látunk – Munka elvándorlás helyett” jelszóval. A demo bizonyos szempontból sikeres volt, míg más tekintetből nem. Erős volt itt az ellentüntetés, a nemzetieknek küzdeni kellett, ami rendkívül időrabló volt, így a tervezett programot nem sikerült lebonyolítani. De a nemzeti erők nem hagyták magukat a jelentős fölényben lévő, tartományi parlamenti képviselők által támogatott antifasiszta, nemzetellenes csőcselékkel szemben.
(Altermedia Deutschland, Kopp Verlag, BBC, Der Spiegel nyomán írta és összeállította Florian Geyer. A fordításokért kiemelt köszönet az NS Frontnak)
.
Kommentáld!