Előállt a kormány a devizahitelesek mentőövével, de az egy éve készülő csomag kitolja a bajba jutott adósok problémájának megoldását és a bankok helyzetét sem javítja érdemben. Július elsejétől a Belügyminisztérium alatt létrejön az új Közmunkaalap, Czomba Sándor pedig felfüggesztette a felnőttképzéseket és egyes hátrányos helyzetű munkanélkülieket támogató uniós programokat, hogy a forrásokat átcsoportosítsák a közmunkaprogramba. Matolcsy emelné a cigaretta jövedéki adóját, és finisébe érkezett a nyugdíj-államosítás.

Nemcsak hogy elkészült, hanem személyesen Orbán Viktor jelentette be a devizahitelesek mentőcsomagját. Az ötpontos csomag szerint létrehozzák a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot, 180 forinton rögzítik a svájci frank árfolyamát, ám a különbözetet 2015-től el kell kezdeni törleszteni. Visszatér az euróalapú hitelezés, de csak annak, aki euróban kapja a fizetését vagy a minimálbér tizenötszörösét keresi. Feloldják a kilakoltatási moratóriumot, és állami kamattámogatást kap az az adós, aki kisebb lakásba költözik.

Kérdés persze, hogy mindez mire is elég, hiszen inkább a lakáshitelesek problémájának továbbtolását és a kormány időnyerését szolgálja a csomag. Az adósok könnyíthetnek a jelenükön a jövőjük kárára, a lakáspiac élénkítését célzó kamattámogatásból pedig a paródiáján kívül nem sok maradt. A csomagot élesen bírálta a Magyar Nemzeti Bank, és londoni felzárkózó piaci elemzők is.

Elvi szinten viszont a kormány mindent megadna a bajba jutott hiteleseknek, olyannyira, hogy most 40-80 négyzetméteres családi házat ígérnek számukra. Orbán Viktor ugyanis a Blikknek adott interjújában azt mondta, hogy a hitelüket fizetni nem tudókat háromféleképpen segítenék. Az eszközkezelőn és a kamattámogatott hitelen kívül elhelyeznék őket állami tulajdonú lakásokban, ahol bérlők lennének. Mint mondta, abban gondolkodnak, hogy közmunkások bevonásával állami földterületeken - példaként Budapest agglomerációját említette - könnyűszerkezetes családi házakat építenének amerikai típusú technológiával. A házaspárok 40, az egygyermekesek 50, a kétgyermekesek 60, a háromgyermekesek pedig 80 négyzetméterescsaládi házat kaphatnának.

Ezen kívül a csomag bejelentése után kiderült, hogy mégsicsak lesz elsétálási jog: azoknak a bajba jutott adósoknak, akiknek a nemzeti eszközkezelő társaság megvásárolja  ingatlanát köteles lesz elengedni a bank az ingatlan vételár feletti esetleges tartozását (de a banknak és hitelesnek közösen kell majd kezdeményeznie az eladást). Az eszközkezelő által átvett ingatlanok vételára a beszámított érték 30-55 százaléka lesz attól függően, hogy Budapesten, megyei jogú városban, egyéb városban vagy kisebb településen van az ingatlan.

Orbán Viktor a héten többször kijelentette, hogy az ország háborúban áll a munkanélküliséggel és az államadósággal. Hétfőn a COSAC ülésen beszélt erről először, mint mondta, „az államadósságra "ellenségként" tekintenek, amelyik legyőzi az országot, ha nem győzzük le: az államadósság tekintetében Magyarország háborúban áll, ezért szokatlan eszközöket is be kell vezetni”.

Majd egy nappal később, amikor saját magát és a kormányát értékelte, hasonló dolgokat fogalmazott meg. A Gazdasági fordulat című rendezvényen még mindig a tavalyi kétharmados fülkeforradalmat méltatta, majd arról beszélt, hogy mindenkinek ki kell vennie a részét a munkából. Újra azt üzenete, hogy szerinte a munkaképes embereknek dolgozniuk kell.

Az egyetlen újdonság mondanivalójában az volt, hogy nem támogatja a boltok vasárnapi zárva tartását, mert szerinte egyelőre erre nincs sok esély.

Demján Sándor egyébként ugyanezen a rendezvényen kimondta, amit a kormányban sosem mernek: a jobboldali üzletember markáns és radikális megszorítási tervnek nevezte a Széll Kálmán-tervet.

Az Orbán-kormány tevékenységét a Hírszerző is értékelte, amelyet itt olvashat!

Bajnai Gordon szerint a 2001-2008 között működő kormányok, így az első Orbán-kormány is tehet arról, hogy az európai országok közül Magyarországot érintette a legsúlyosabban a 2008 őszén kibontakozott válság. A volt miniszterelnök az államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottságának ülésén azt mondta, hogy két dolog okozta az államadósság elszállását: elszaladtak a kiadások és lelassult a gazdasági növekedés.

Pár nappal később egy könyvbemutatón ismét megszólalt, mint mondta, véget kell vetnünk az önámításnak, a politikusoknak pedig a valóságot kell a választók elé tárni, emellett nagy szükség van a független intézményekre is - fejtette ki Bajnai Gordon a Magyarországot ért válság legfontosabb tanulságaiként. A volt kormányfő szerint újra kell egyesíteni az országot, és ennek részeként el kell számolni az elmúlt húsz évvel, az elmúlt nyolc évvel és az elmúlt egy évvel is.

A jövőben, Matolcsy szavai szerint, a közfoglalkoztatásra szánt forrásokat kivonják a Munkaerő-piaci Alapból, és július elsejétől - a belügyminiszter irányítása alatt - létrejön az új Közmunkaalap. Ezen kívül a kormány felfüggesztette a felnőttképzéseket, és egyes hátrányos helyzetű munkanélküliek elhelyezkedését segítő programokat, mint ahogyan azt a Hírszerző megírta. A Nemzetgazdasági Minisztérium megerősítette a felnőttképzések megszüntetéséről szóló értesülésünket, és közölte, hogy az erre szánt forrásokat is a közmunkaprogramba fogják átcsoportosítani. A hátrányos helyzetű munkanélkülieket segítő projektek leállításáról szóló értesülésünkre, mely szerint a kormány felfüggeszti a Start kártyával igényelhető járulékkedvezményeket, a tárca közölte, hogy ez a program nincs a napokban felfüggesztett programok között. Azt azonban nem árulta el, hogy pontosan mely programok szünetelnek (a Hírszerző úgy tudja, képzetlenek, gyesről visszatérő kismamák, 50 év felettieknek és tartós munkanélküliek foglalkoztatása esetén járó bér- és járuléktámogatások folyósítását függesztette fel a kormány).

Egyáltalán nem tetszik sem a szakszervezeteknek, sem a munkakaadóknak, hogy megszűnik az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT). Az NGM szerint azért szükséges az érdekegyeztetés átalakítása, mert az OÉT elvault. Pataki Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) főtitkára szerint az új rendszert egyértelműen azért dolgozta ki a kormány, hogy még a jelenlegi egyeztetési kötelezettsége is megszűnjön. Ez azt is jelenti, hogy a kormány maga döntheti majd el, hogy mennyi legyen például a minimálbér. Ebben az esetben azonban a szakszervezeti szövetségek országos sztrájkot fognak hirdetni. A törvény ugyanis ilyenkor kötelezővé teszi a szakszervezetek és a kormány tárgyalását, a munkaadók viszont kimaradnának belőle.

Az új munkanélküliségi adatokon senki sem lepődött meg, mindenki azt várta, hogy február-áprilisban csökkenjen. A 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma 2011. február-áprilisban 3 millió 759 ezer fő volt, ami 0,7 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában, a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 3,1 százalékkal 481 ezer főre csökkent.

A hét meglepetése volt még, hogy Matolcsy György pénteken hét törvény módosítást kezdeményező javaslatot terjesztett a parlament elé, a csomag sürgős tárgyalását is indítványozta. A miniszter azt javasolja, hogy szűnjön meg a vendéglátóiparban a havi standolási kötelezettség, csökkenjen a biodízel jövedéki adókedvezménye, és emelkedjen a kötelező könyvvizsgálat értékhatára.

A nemzetgazdasági miniszter három lépésben emelné a cigaretta jövedéki adóját is: az idén, jövő év elején és jövő év közepén a jelenlegi ezer szálra vonatkozó 18.080 forintról 19.400 forintra.

Csütörtökön lezárult a magánnyugdíjpénzek államosításának utolsó szakasza: a pénztárak megkezdték visszaléptetett tagjaik megtakarításainak átutalását az államnak. A pénztáraknak volt tagjaik vagyonát 2011. június 1. és 12. között kell a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz eljuttatniuk. Az átutalandó teljes vagyon értéke az előzetes adatok alapján meghaladhatja a 2.800 milliárd forintot, a visszalépő tagok számára kifizetendő összeg pedig a 260 milliárd forintot.

A volt magánpénztári tagok, akik visszaléptek az állami társadalombiztosítási rendszerbe, legkésőbb augusztus 31-ig megkapják a tagi kifizetéseket (a reálhozamot és tagdíjkiegészítést). Akik május 31-ig nem rendelkeztek a nekik járó tagi kifizetésekről, azoknak a lakcímükre küldik el a pénzt. Az át nem vett összegeket a nyugdíjkasszáknak 30 napon belül, de legkésőbb 2011. november 20-ig át kell utalniuk a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, vagyis az át nem vett reálhozamok és tagdíjkiegészítések az államhoz kerülnek.

Közben zajlik a rendvédelmi dolgozók és a kormány küzdelme is, melyben a kabinet legújabb - fenyegető - ötlete, hogy azok az 57 év alatti, szolgálati nyugdíjban lévő rendvédelmi dolgozók, akik nem térnek vissza dolgozni, nem nyugdíjat kapnak majd, hanem olyan juttatást, amit megadóztat a kormány.