Erős hatalmú, aktívan vállalkozó államot, valamint a Közel-Kelet és Oroszország felé nyitó politikai és gazdasági kapcsolatokat ígér a Jobbik választási programjában. A szakmai dokumentum fölöleli mind azon kérdések gyűjteményét, amely egy átlag, legalább középiskolás végzettségű, a magyar nemzethez valamilyen szinten kötődni akaró, hétköznapi hazafi elképzelhet a szép, jó, mgváltoztatott magyar világról. De szól azokhoz az esetleg alacsonyabb iskolai végzettségű idős magyarokhoz is, akik, érzelmi, erkölcsi és vallásos megközelítésből akarnak egy Jobb Magyarországot.

A párt kormányra kerülésének esetére zéró toleranciát hirdet a jogalkotásban és jogalkalmazásban. Ennek részeként visszaállítaná a halálbüntetést, továbbá a rendőrség mellett, "viszonylag kis szolgálati területen" működő, a "helyieket jól ismerő" csendőrséget állítana fel. A program szerint fontos szerep hárulna a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda tagjaira is, akik akár a csendőrségben, akár a tartalékos haderőben, akár egyéb civil szerveződések területén válhatnának bevethetővé.

"Vissza a cigányútról" címmel külön fejezet foglalkozik a romákkal. A Jobbik szerint a magyar társadalom talán legsúlyosabb, akár polgárháborúhoz is vezető problémája a "magyar-cigány együttélés" kérdése. A legsürgetőbb feladatnak a "cigánybűnözés" "kemény fellépéssel" történő felszámolását tartják, mivel szerintük létezik egy, az erre a kisebbségre speciálisan jellemző bűnelkövetési forma, amilyen például az uzsorázás, a késelés, vagy a tömegverekedés és a színesfémtolvajlás.

A Jobbik nagy hangsúlyt fektet a honvédség megerősítésére, mint fogalmaznak újra vonzóvá tennék a katonai életpályát a fiatalok számára. Ennek részeként a GDP 2 százalékára dupláznák a honvédelemre költött költségvetési forrásokat, felállítanák a tartalékos erőként működő Magyar Nemzeti Gárdát, amely a hadsereg támogatása mellett a "hátország fontos objektumainak védelmét" is ellátná.

A program egyik legfontosabb központi eleme az elszámoltatás, amely szinte valamennyi állami szervezetre, illetve az elmúlt húsz év privatizációjára is kiterjedne. "Sem a szegfűs, sem a narancsos, sem egyéb politikusbűnözés nem maradhat igazságtétel nélkül", amiről a "Pongrátz Gergely Nemzeti Igazságtételi Központ" lenne hivatott gondoskodni - olvasható a dokumentumban.

A tervezet számos alkotmányügyi változtatást tartalmaz, köztük az "államfő jogkörének jelentős kiterjesztését", egy kétkamarás parlament létrehozását, valamint egy, az alaptörvény elfogadására és megváltoztatására, illetve az országgyűlés feloszlatására is jogosult népszavazást.

A Jobbik gazdaságpolitikai kiindulópontja szerint mára az egész világon megbukott a "multinacionális tőke szabad mozgására épülő globális kapitalizmus", ezért "ökoszociális nemzetgazdaságra", vagyis az "emberhez méltó környezet, az emberhez méltó élet és a magyarság érdekében" korlátozott gazdaságra van szükség.

Gazdasági kitörési pontként a mezőgazdaságot, illetve az arra épülő élelmiszeripart, az infokommunikációs technológiákat, a kutatás-fejlesztést és innovációt, valamint az építő- és logisztikai ipart, továbbá a gyógyturizmust jelöli meg a párt.

A programban ígéretet tesznek egy "magyar elkötelezettségű" bankrendszer kialakítására, amelynek részeként egyebek mellett kötelezővé tennék, hogy minden 3 évnél hosszabb futamidejű hitel esetében legalább egyszer, feltételek és szankciók nélkül 6-12 hónapra felfüggeszthető legyen a hitel törlesztése.

A magyar áruk és szolgáltatások támogatása érdekében „Válaszd a hazait!” jelmondattal országos mozgalmat kezdeményeznek, ezzel egy időben pedig újragondolnák a multinacionális vállalatok magyarországi jelenlétének szabályozását. A Jobbik szerint ugyanis a magyar vállalkozások hónapokon belül betölthetnék az országból esetleg kivonuló multinacionális vállalatok helyét.

"Segély helyett munkát: aki nem akar dolgozni, ne is egyék!" - olvasható a párt szociálpolitikai alapvetése, e szerint minden munkaképes személy kizárólag munkavégzés ellenében válhat jogosulttá a segélyre.

A "főváros elkorcsosult kulturális életének gyökeres megváltoztatására" is kitér a tervezet, "hogy a nemzetünket ért tragédiát soha és senki ne tudja elfeledtetni velünk, megnyitjuk a Trianon Múzeumot" - fűzik hozzá.

"A Jobbik legfontosabb feladatának tekinti a huszadik század során igazságtalanul szétszakított magyar nemzet újraegyesítését", ezért a párt "következetes küzdelmet" ígér a "Kárpát-medencei magyarság kollektív jogaiért, a területi, gazdasági, kulturális önrendelkezés érvényesítéséért" - fejtik ki nemzetpolitikai elképzeléseiket.

A külpolitikai fejezetek a fentieken kívül szorosabb kapcsolatokat helyeznek kilátásba a "kulturális szempontból és származás szerinti rokon népekkel". A Jobbik "határozott, gyors lépésekkel" a "kívánatos szintre" emelné a kapcsolatokat a Közel-Kelettel, továbbá elemi érdeknek nevezi a "növekvő befolyással bíró Oroszországgal" való jó kapcsolat kialakítását és fenntartását.