A köztársasági elnökválasztás nem rázza meg a magyar közvéleményt, és a kapcsolódó ismeret hiánya is jelentős annak ellenére, hogy a kettős hatalomgyakorlás egyik legfontosabb intézményéről van szó: „csak viszonylag keveseket foglalkoztat komolyabban is ez a téma: mindössze 30 százalék állította, hogy „gondolkozott már azon, ki lenne a legalkalmasabb a köztársasági elnöki posztra”. A tájékozottság is foghíjas: igaz, az emberek 81 százaléka tisztában van azzal, hogy a köztársasági elnököt a parlament választja, de 11 százalékuk azt hiszi, hogy ebben népszavazás dönt, 8 százalék pedig nem tudott válaszolni.”[1]
Annak az oka, hogy a köztársasági elnök a közvélemény számára nem fontos intézmény, a köztársasági elnök választásában gyökerezik. A köztársasági elnök ugyanis az Alkotmánynak (másutt Alaptörvénynek) nevezett 1949. évi XX. törvény szerint „Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.”[2] Tehát az államszervezet demokratikus rendjére ügyel, aminek törvényhozó szervezete, az Országgyűlés (maradjunk ennél a kifejezésnél a működést pontosító Helytartótanács helyett) választja meg.
Tehát az Országgyűlés választja saját felügyelő intézményét, a köztársasági elnököt.
Az ellentmondást nem kell ezen túl bizonyítani, viszont szükséges végiggondolni ennek okát és következményeit.
A köztársasági elnök és a miniszterelnök kettős egysége a magyar jogrendben még formailag megmaradt, mint számos más jogintézmény atyai eleink hagyományából. Ez azt jelenti, hogy nem formai, hanem tartalmi ellentmondások feloldásával megvalósuló változtatásra van szükség ahhoz, hogy az Új Világrend gondolkodási módja érvényesüljön.
Ez az ellentmondás pontosan mutatja, hogy milyen következményekkel jár az, ha ősi jogintézményeinket formailag tartják meg, annak lényegi feladatának, kapcsolatainak megmásításával, eltörlésével.
A hatalomgyakorlás látszat-kettős-egységéből ered a területi és listás választással formailag alkalmazott törvényalkotási kettős egységének (alsó- és felsőház – parlamenti bizottságok) ellentmondásossága, ebből pedig a területi önkormányzatok és az állam formailag alkalmazott kettős egysége.
Az államhatalmat ténylegesen egy államon felüli intézmény gyakorolja. Az állam legfőbb irányító és vezető intézménye, az államfő és a miniszterelnök ennek alárendelve működnek.
Az államfő fő feladata az irányelvek és a végrehajtás összhangjának biztosítása, vagyis a tényleges hatalomgyakorló értékrendjének érvényesítése. Ehhez jogosultsággal [pl. – ez formailag (ténylegesen a haderő felett a NATO rendelkezik) megvan a jelenlegi jogrendszerben – a hadsereg feletti irányítási joggal] és feltételrendszerrel (ellenőrző, anyagi ellátó és igazságszolgáltató szervezetekkel) kell rendelkeznie.
Ezért az államfő felelőssége az állam minden tevékenységére kiterjed.
A miniszterelnök feladata az irányelvek megvalósításához szükséges szervezési, vezetési feladatok ellátása. Ehhez eszközként szabályozási (jogalkotási) jogosultság(jogalkotó szervezet - országgyűlés) és az állam élettelen és élő környezete, valamint az ember részérdekeit képviselő és összehangoló természetes szervezetek, mint feltételek állnak rendelkezésére.
Kettejük összehangolt munkája az állam és az ember szabadságának biztosítéka.
Az állam, mint egy földrajzi területen, azonos értékrend szerint élő emberek közössége, akkor él szerves egységben, ha életét meghatározó alapértékrend kifejezi közösségi és egyéni érdekeit.
Vagyis az egy államban élő emberek azonosulását vagy eltérését az állammal szemben a hatalmat ténylegesen gyakorló értékrend határozza meg.
Amennyiben a hatalmat ténylegesen gyakorló értékrend egy személy, vagy egy szűk csoport érdekeinek szolgálatában áll, akkor az állam önkényuralom (diktatúra) alatt él, akkor is, ha alkotmányos demokráciának nevezik az állam jellegét, formálisan tagja-e olyan szervezetnek, amit az diktatórikus értékrend szolgálatában hoztak létre (EU, NATO) vagy független attól (Svájc, Norvégia).
Akkor pedig, ha a hatalmat gyakorló értékrend az állam területének és az ott élő embereknek érdekei összehangolását jelenti, az egyének és természetes csoportjaik szerves egységeként közszabadságára épülve működik az állam.
____________________________
A fentiek alapján az arisztotelészi hármas kérdésre adok választ:
Miért: az önkényuralom államával nem azonosulhat a Szent Korona egyetlen tagja sem.
Mit: a közszabadság államát, amely a Szent Korona értékrendre épül.
Hogyan: a szabad magyarrá vált Szent Korona tagok Alkotmányozó Nemzetgyűlésen kinyilvánított akaratával.
Miért?
Diktatúra alatt az állam legfőbb irányítóinak és vezetőinek jogosultságai és feltételei korlátozottak (és a hozzájuk tartozó intézményrendszeré ugyancsak), tevékenységüket a diktatúra érdekének Helytartójaként végzik, hiszen a lényegi döntéseket a diktatúra központjában hozzák[3].
Azért kell a kampányprogramok megtévesztőnek lenniük azzal, hogy korlátlan jogosultságot, valamint szükséges és elégséges feltételeket mutatnak, mert nincs olyan épeszű ember, aki a tudatosan szavazna arra, hogy gyarmati sorba taszítja önmagát.
A pártrendszer a választó megtévesztését szolgálja, aki azt hiszi, hogy a korlátlan jogosultságok, valamint a szükséges és elégséges feltételek megvannak, ezért csak az állam életének szabályozási megoldásai között lehet különbség, így szabadon dönthet érdekei érvényesüléséről[4].
A választás után a hatalomra (pontosabban: Helytartó-pozícióba) került párt természetesen nem teljesíti ígéreteit[5].
Önigazolásként az előző kormányra mutogat, és az ígéreteivel ellentétes megszorítást úgy tünteti fel, hogy azok a választók életét javítja.
Amikor bebizonyosodik, hogy megtévesztéssel jutott hatalomra, akkor a „demokratikus” igazságszolgáltatás „jogértelmez”: nem azt kell érteni a törvényen, ami benne van[6].
Ezért hát az a kérdés teljesen közömbös, hogy az államelnök és a miniszterelnök függetlenek-e egymástól vagy nem, részletkérdésekben egyetértenek-e vagy sem, hiszen a „demokratikus” választási rendszer biztosítja, hogy mindketten a diktatúra alázatos szolgái legyenek.És az is közömbös, hogy a Helytartótanácsban (2009. december 1. előtt: Országgyűlés – okot ld. LSz. MSZ 288. cikk) a kormányt milyen részletkérdésben támadja a díszpinttyé alázódott „ellenzék”, hiszen ugyanis nem lényegi különbséget, hanem a diktatúra (jelen esetben a neoliberalizmus) különböző változatait képviselik.
Diktatúra alatt annak sincs jelentősége, hogy milyen a jogrendszer, van-e Alkotmánynak, vagy Alaptörvénynek (esetleg egyszerre mindkettőnek) nevezett diktátum-közvetítő, és ha van, akkor azt Rákosi Mátyás, Sztálin, illetve Antall József, vagy Orbán Viktor nevéhez lehet-e kötni.
Még annak sincs jelentősége, hogy a diktatúrával ellentétes közszabadságot jelentő Szent Koronára hivatkoznak-e a most összeülő okosok[7], mint az 1991-es Alkotmánytervezet[8] készítésénél, hiszen a Szent Korona Értékrendet nem merik alapul venni, mert a Szabadság Alkotmánya számukra a tömjénfüsttel ér fel, hiszen a diktatúra atyja a gyűlölet atyja, a Sátán!
Magyarország (és 26 másik európai állam) diktátuma, amely a társadalmi együttélést diktátumként meghatározza, 2009. december 1-én hatályba lépett, a magyar Helytartótanács-jelölt testület 2007. december 17-i megerősítésével. Nem Alkotmánynak nevezik [babonából, mert elődje az EU Alkotmány csúfosan megbukott], hanem Lisszaboni Szerződésnek.
Rabság Alkotmányaként nevén nevezve, a Szabadság Alkotmánya stílusában, így szól:
1. Magyarország sohasem lesz szabad.
2. A Szent Korona tagjai soha nem fognak azokkal a szabadságjogokkal rendelkezni, mint a hatalmat bitorló idegenek és helytartóik.
3. A magyar föld, és ami alatta, felette van, valamint a magyar szellem, a magyarság javai és jogai örökké és elidegeníthetetlenül a megszállók tulajdonában vannak és felettük birtokjogot is csak a megszállók és helytartói gyakorolhatnak.
4. Minden magyar érték a megszállók érdekeit szolgálja.
5. Azokkal a Szent Korona tagokkal szemben, akik ellentmondanak és ellenállnak a diktatúra értékrendjének, a megszállóknak és helytartóiknak nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.
A nagy tudományossággal, „szaktekintélyek” és civilek bevonásával, valamint „széles társadalmi konszenzussal” létrehozott iromány így nem Alkotmány lesz, hanem a nagyon tikosan kezelt Rabság Alkotmányának (nagyon rövid) történelmi időszakra irányelveit meghatározó Alaptörvénye.
Fel is fogják cicomázni Istenhez címzett fohásszal (invokációval), mert a szentséggyalázásnak nincs határa, sőt a judeokeresztény egyházak vezetői meg fogják áldani (nem úgy, mint a Turul oltárképpel atyai eleink hagyományát követő verőcei Kárpát-Haza Templomot).
Arra, hogy a „miért”-re adott válasz a három radikális lépés megtételének döntési kényszerét jelenti mindannyiunk számára, a legújabb hírekkel támasztom alá[9], amelyek közül kiemelem a legújabbat:
„A Conference Board jelentős mértékben, a korábbi plusz 1,7 százalékos becslésről plusz 0,3 százalékkal rontotta áprilisi kínai gazdasági indikátorát. A hír már az ázsiai kereskedési szakaszban komoly tőzsdeindex eséseket okozott.
Európában tovább rontotta a hangulatot az EKB (Európai Központi Bank) által a pénzügyi válság idején a likviditás biztosítására a bankrendszerbe pumpált összegek visszafizetési határidejének lejárata, mégpedig háromjegyű milliárdos euró összegben.A lejárati határidő ismét "karnyújtásnyi közelségbe" hozta az európai pénzügyi rendszer stabilitási problémáit.
(Zuhantak az európai tőzsdék - http://www.hirado.hu/Hirek/2010/06/29/19/Zuhantak_az_europai_tozsdek.aspx)
Mit?
A közszabadságra épülő állam értékrendjének alapja a Szabadság, és ezért a kündü (Magyarország elnöke) és a gyula (Magyarország miniszterelnöke) fölött az értékrendet a Magyar Küldetéssel ránk kegyelmezett Szent Korona áll.
A Szabadság Alkotmánya (egy oldalas kivonat):
1. §
(1) Magyarország örökké szabad.
2. §
(1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható.
(2) A Szent Korona tagja:
a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint
b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek
3. §
(1) Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotórésze, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóeleme, a Szent Korona tagjai birtokolhatnak.
(2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve:
a.) Nem semmisítheti meg a birtokot.
b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.
c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át (örökítheti) a birtokjogot.
4. §
(1) Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
5. §
(1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.
(2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti:
a./ az állam szabadságának,
b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának,
c./ a birtoklás szabályának,
d./ a vendégjog szabályainak,
e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok
megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.
A diktatórikus és a közszabadságra épülő rendszer összevetését bárki elolvashatja, véleményezheti. Címe: „A Lisszaboni Szerződés összehasonlítása a Gondoskodó Magyarországgal” - http://szkszhu.szksz.com/euszgm2007.pdf.
A Kündü és a Gyula egyaránt teljes feladatot teljesítenek, a Szent Korona Értékrend rendszert alkotó társadalmi együttélés szabályai szerint, amelyeket az „Új Világrend paradigmája (gondolkodási módja) a Szent Korona” c. könyvem tartalmazza, melynek részei a következő címen érhetőek el:
Előszó – http://szkszhu.szksz.com/Ujparadigmaeloszo.pdf
Rövid indoklás a Szabadság Alkotmányához, az Alaptörvényhez és az alaptörvény szintű főtörvényekhez - http://szkszhu.szksz.com/rovidindoklas.pdf
Szabadság Alkotmánya - http://szkszhu.szksz.com/Moalkotmany.pdf
Szabadság Alkotmánya egy oldal - http://szkszhu.szksz.com/Moalkotmanyrovid.pdf
Az államhatalom gyakorlásáról szóló 1. főtörvény - http://szkszhu.szksz.com/1fotorveny.pdf
Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény - http://szkszhu.szksz.com/2fotorveny.pdf
Magyarország jelképeiről és ünnepeiről szóló, 3. főtörvény - http://szkszhu.szksz.com/3fotorveny.doc
A Szent Korona Értékrenddel a magyarság küldetése az, hogy „mintát adjon az emberiségnek az emberi életre (Németh László).
Európa minden államában ugyanaz a „MIÉRT”-re adott válasz, egységes a „MIT”-re adott is:
Rövid indoklás az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezethez -http://szkszhu.szksz.com/EUKonfoderaciorovidindoklas.pdf
Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet
http://szkszhu.szksz.com/EuropaiKonfoderacio.pdf
Hogyan?
Módszer: a három radikális lépés megtétele.
1. Kilépés az Európai Egyesült Államokból (EU-ból), Európai Államszövetség létrehozása
2. Kilépés a NATO katonai szervezetéből, tagságunk felfüggesztése a politikai szervezetben.
3. Az idegen hatalom megszűntetése: az állampolgárság azonos a Szent Korona tagsággal
Eszköz:
Gondolkodási mód (paradigma) váltás, három szinten (videofilm-sorozatok, az alábbi felsorolásban az első rész címe szerepel, ahonnan tovább lehet lépni):
Ideológiai paradigmaváltás: http://szkszhu.szksz.com/Ideolparad01.html
Jogi paradigmaváltás: http://szkszhu.szksz.com/jogparad01.html
Gazdasági paradigmaváltás: http://szkszhu.szksz.com/gazdparad01.html
A gondolkodási mód váltás alapjainak továbbadása először Verőcén történt meg 2010. június 19-20-án.
A következőt Bösztörpusztára tervezem 2010. augusztus 13-15 között.
Szer:
Alkotmányozó Nemzetgyűlés
A Szent Korona Értékrend bevezetésének MUNKATERVE - http://szkszhu.szksz.com/Munkaterv100228.pdf
Kelt Szegeden, 2010. Napisten havának 29. napján.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája
Az írás változatainak címei:
A levél nyomtatható változata: http://szkszhu.szksz.com/ISz100629.pdf,http://szkszhu.szksz.com/ISz100629.doc
Ígéretbehajtó Szemle változat: http://szkszhu.szksz.com/ISz06015.pdf
Honlapcím: http://szkszhu.szksz.com/IBSZ100629.html
[1] Amikor a kérdezőbiztosok a köztársasági elnöki tisztség legfontosabb követelményeiről kérdezték a válaszadókat, a legtöbben (48 százalék) azt tartották nagyon fontosnak, hogy „legyen független a kormánytól”, de majdnem ugyanannyian (46 százalék) azt, hogy „jól együtt tudjon működni a miniszterelnökkel”.
(Pártos voksok Felmérés a köztársaságielnök-választásról - http://www.median.hu/object.1cd690a2-b180-4e49-ba27-0e3b2f1afd90.ivy)
[2] 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 29. § (1) bekezdés -http://www.keh.hu/keh/alkotmany.html
[3] Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el.
A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.
A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl.
(Lisszaboni Szerződés – Működési Szerződég 288. cikk - http://eur-lex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.pdf
[4] Négy változat egy témára - http://szkszhu.szksz.com/Osszehasonlito.pdf
[5] A Mintha-Kormány Mintha-Programjáról - http://szkszhu.szksz.com/AMinthaKormanyMinthaProgramjarol.pdf
Az Orbán kormány három helyszínen előadott öszödi beszéde -http://szkszhu.szksz.com/SZMH100604.pdf
Magyarországon a Kormány gazdasági akciótervének nevezik a megszorító intézkedéseket -
http://szkszhu.szksz.com/Akciotervnevumegszoritointezkedesek.pdf
[6] Központi Nyomozó Főügyészség Nyom. 44/2007. sz. határozata -http://szkszhu.szksz.com/lu070308.doc
[7] Az eseti bizottság feladata az lesz, hogy áttekintse a hatályos alkotmányt, illetve határozati javaslatot terjesszen be az új alaptörvény alapvető elveiről 2011. június 30-ig.
Az alkotmány-előkészítő eseti bizottságba a Fidesz 26, a KDNP 4, az MSZP 7, a Jobbik 6, az LMP 2 tagot delegálhat.
A testület megbízatása akkor szűnik majd meg, ha elfogadják a tervezett alkotmány szabályozási elveire vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot.
A parlamenti bizottság mellett korábban egy szakértői alkotmány-előkészítő testületet is létrehoztak. A bizottság tagja Boross Péter volt miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szájer József és Schöpflin György néppárti EP-képviselők, Stumpf István, az előző Orbán-kormány kancelláriaminisztere, valamint Pozsgay Imre volt államminiszter.
(Megalakult az alkotmány-előkészítő bizottság - http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=328607)
A történelmi hagyományokat, a nyugati mintát és az Alkotmánybíróság tizennyolc kötetnyi döntéseit egyaránt figyelembe kell venni egy új alaptörvény kimunkálásakor.
Cservák Csaba alkotmányjogász, az FJF elnöke lapunknak azt mondta: szakmai, társadalmi szervezetként segíteni kívánják az Országgyűlés most induló alkotmányozó munkáját. Szeretnék átadni azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Civil Összefogás Fórummal együttműködve szereztek saját kezdeményezésre megtartott rendezvényeiken.
(A civilek támogatják az alkotmányozást - http://www.mno.hu/portal/721564)
[8] "A" változat
Magyarország történelmi hagyományai és a Szentkorona által jelképezett ezeréves magyar állami folytonosság kifejezéseként a Magyar Köztársaság állampolgárainak közössége kinyilvánítja azt az akaratát, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség szellemében érvényre juttatja és védelmezi a népszuverenitást és a demokráciát, megvalósítja a jogállamiságot, biztosítja és óvja az emberi jogokat. (Alap)
"B" változat
Magyarország történelmi hagyományainak - amelyeket a magyar Szentkorona, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az 1956-os forradalom, valamint a demokratikus állam és függetlenség 1989-90-es megteremtése is jelképez -, az alkotmányosság egyetemes értékeinek tiszteletben tartásával, a magyar állam ezeréves folytonosságának megerősítéseként a magyar állampolgárok közössége ünnepélyesen kinyilvánítja azt az akaratát, hogy - a szabadság, egyenlőség és testvériség szellemében - megvalósítja a demokráciát és a jogállamiságot, biztosítja és védelmezi az emberi és állampolgári jogokat, és úgy kívánja érvényre juttatni a népszuverenitást, hogy az összhangban álljon a nemzetek közötti egyenjogúság és békés együttműködés alapelvével. (SZDSZ változat)
"C" változat
Magyarország történelmi hagyományainak - amelyeket a magyar Szentkorona is jelképez -, az alkotmányosság egyetemes értékeinek tiszteletben tartásával, a magyar állam ezeréves folytonosságának megerősítéseként a magyar nép ünnepélyesen kinyilvánítja azt az akaratát, hogy - a szabadság, egyenlőség és testvériség szellemében - megvalósítja a demokráciát és a jogállamiságot, biztosítja és védelmezi az emberi és állampolgári jogokat, és úgy kívánja érvényre juttatni a népszuverenitást, hogy az összhangban álljon a nemzetek közötti egyenjogúság és békés együttműködés alapelvével. (MSZP változat)
(Alkotmánytervezet 1991 – eredeti cím, ahonnan már levették:http://www.mkogy.hu/alkotmany/alkterv.htm, most elérhető cí: http://szkszhu.szksz.com/alkterv1991.pdf)
[9] EU
2013-ra egy vagy akár több ország is elhagyhatja az euróövezetet
a legnagyobb valószínűséggel a távozók között lehet Görögország, Portugália, Spanyolország és Írország. Ezek az országok kényszerűségből, a mélyülő problémák és a növekvő eladósodottság miatt hagyhatják el az euróövezetet. Az első Görögország lehet.
Németország kilépésére is látszik még esély, ám Berlin önként hagyhatja el az EU jelenleg 16 országot tömörítő monetáris közösségét. Ennek oka alighanem az lesz, hogy végleg megrendül a bizalma az eurózóna iránt.
a bankvezetők számolnak-e az eurózóna teljes összeomlásával? A megkérdezettek több mint 36 százaléka válaszolt igennel a kérdésre, mégpedig úgy, hogy legalább 25 százalékos esélyt lát ennek bekövetkeztére a következő három évben.
(Szétesik az eurózóna? - http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/szetesik-az-eurozona-320219)
Mivel Ázsiában és Nyugat-Európában a kereslet még mindig bővül, az egész régió számára az export jelenti a növekedés fő forrását. Ez különösen azoknak az országoknak jelent előnyt, amelyek a leginkább nyitottak a nemzetközi kereskedelemre. Ugyanakkor a bizalmi mutatók és a tényleges termelési adatok között némileg mélyült a különbség.
A pénzügyi nehézségekre válaszként bevezetett megszorító csomagok, illetve a magas munkanélküliség következtében a lakossági fogyasztás továbbra is alacsony, és ez várhatóan nem is változik a következő negyedévben.
(Nagyobb volt a füstje: Felül teljesíthet Kelet-Európa - http://ecoline.hu/piac/20100628_unicredit_cee.aspx)
A program szerint a gazdaságnak nyújtott hitelezés támogatása érdekében a kormány "maximális futamidejű, nem alárendelt és nem strukturált kölcsönök formájában" likviditást biztosíthat a támogatható pénzügyi intézmények számára.
"összhangban van az EU állami támogatási szabályaival, mivel arányos, célirányos, időtartama és alkalmazási köre tekintetében korlátozott, illetve magasabb díjak mellett biztosít likviditást"
(EU: meghosszabbíthatja Magyarország a banki likviditástámogatási programot -http://eu.mti.hu/Pages/News.aspx?id=486825)
"Nagyon aggódom a magyarországi fejlemények miatt. A GDP-hez viszonyítva a tervezett bankadó nagyon magas, aránytalanul nagy". Hozzátette: egy ekkora adó nyilvánvalóan megnöveli a hitelfelvétel költségeit, és így végső fokon hátráltatja a gazdasági növekedést.
"az ilyen adók ártalmasak lehetnek a térség pénzügyi szektorának stabilitására nézve, miután a pénzügyi szektor már amúgy is nagy nyomás alatt van a rossz hitelek magas aránya miatt"
(Az EKB aggódik a magyarországi bankadó miatt - http://eu.mti.hu/Pages/News.aspx?id=486805)
A miniszterek közvetlen munkatársainak számát ősztől húszra, az államtitkárok mellett dolgozókét négyre korlátozza az államfő, s az ezen személyek jövedelmére és költségeire fordítható összeget pedig tíz százalékkal csökkenti. A közigazgatáson belüli takarékoskodást Sarkozy "morálisan elengedhetetlennek" nevezte levelében. A francia kormány már korábban célul tűzte ki, hogy 2013-ra a költségvetési hiányt a GDP három százaléka alá csökkenti, és ennek érdekében 45 milliárd euróval visszafogja az állami kiadásokat, valamint nyugdíjreformot vezet be.
(Sarkozy 3 év alatt 10%-kal csökkentené az állam működési kiadásait -http://mti.hu/cikk/486793/)
A legfrissebb euróövezeti tagnak számító Szlovákia ellenállása veszélyeztetheti az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által tető alá hozott 750 milliárd eurós óriás-mentőcsomagot.
A kérdést az EU és az IMF közös csomagjának a részét képező Európai Pénzügyi Stabilitási Alap (EFSF) jelenti, amely összesen 440 milliárd euró értékben vállal hitelgaranciákat a tagállamok után, és amely július 1-jétől kezdené meg a működését. Az ebből Szlovákiára eső rész 4,5 milliárd lenne akkor, ha valóban le is kellene hívni az egész összeget.
a szerződés szövege szerint abban az esetben, ha a garantált hitelkeret 90 százaléka megvan, az EFSF megkezdheti működését.
pár nappal ezelőtt derült ki: Pozsony idei adóbevételei egymilliárd euróval maradnak el a korábban várttól.
(Szlovákia nem mentene - http://vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/szlovakia-nem-mentene-320162
Szlovákián bukhat az uniós óriás mentőcsomag - http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/szlovakian-bukhat-az-unios-orias-mentocsomag-320215)
A görögök szerint a tervezet nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, s nem jár majd jelentős megtakarítással a nyugdíjalapokra nézve, ugyanakkor nagy áldozatokat követel a lakosságtól. Nem tetszik a görögöknek a munkaerőpiac szabályozásának átalakítása sem, ez többek között a felmondást tenné könnyebbé és olcsóbbá a munkáltatók számára.
A kormány múlt héten pénteken elfogadott tervei szerint egyebek mellett 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, és a jelenlegi 35-37 évről 40-re az öregkori nyugellátáshoz szükséges szolgálati időt. Ez különösen a nőket érinti hátrányosan, mert náluk jelenleg 60 év a korhatár.
(Ismét általános sztrájk Görögországban - http://mti.hu/cikk/486764/)
az IMF igazgatótanácsa hétfőn nem fogja megtárgyalni a román kormány által korábban elküldött szándéklevelet, mivel a Románia által vállalt gazdasági célkitűzések a részben alkotmányellenesnek nyilvánított takarékossági csomagra épültek.
A pénzintézet szerint az alkotmánybíróság által kifogásolt intézkedések - a nyugdíjak 15 százalékos csökkentése, valamint a romániai bírók, ügyészek és az alkotmánybírósági tagok kiemelt nyugdíjainak újraszámolása - lényeges elemét képezték a takarékossági csomagnak, ezért az alternatív intézkedések meghozataláig az IMF igazgatótanácsa elhalasztja a Romániával kötött hitelegyezmény soron következő felülvizsgálatát.
a kabinet nagy valószínűséggel emelni fogja a jelenlegi 19 százalékos áfát, de akár a személyi jövedelemadóra és a társasági adóra vonatkozó 16 százalékos egységes adókulcsot is növelheti.
(Elhalasztotta az IMF a Romániának szánt hitelrészlet átutalását -http://mti.hu/cikk/486331/)
A román kormány 24 százalékra emelte az áfát szombati rendkívüli ülésén, amelyen azt is eldöntötték, hogy a személyi jövedelemadó és a társasági adó nem változik.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a személyi jövedelemadóra és a társasági adóra érvényes 16 százalékos egységes adókulcs nem változik.
a kormány összehangolja pénzügypolitikáját a román központi bank monetáris politikájával, hogy ellenőrzés alatt tartsák az inflációt és a lej-euró árfolyamot.
(Gyorsan reagált a román kormány az IMF-döntésre - http://vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/gyorsan-reagalt-a-roman-kormany-az-imf-dontesre-320105)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 486,17 pontos, 2,28 százalékos csökkenéssel, 20 843,79 ponton zárt pénteken.
a BUX a román tőzsde mellett a régióban egyedüliként veszített ilyen jelentős mértékben értékéből, a térség vezető tőzsdeindexei, csak fél százalék körüli mínuszban zárták a pénteki kereskedést. Kiemelte: a nap legnagyobb vesztese a Richter és az OTP volt, utóbbi annak ellenére veszített több mint 5,5 százalékot értékéből, hogy a péntek reggel nyilvánosságra került sajtóhírek szerint csak 30 milliárd forintnyi bankadót kell majd fizetnie a pénzintézetnek az adó bevezetésének új tervezete szerint, szemben a korábban becsült, akár 80 milliárd forintos tétellel.
(Román hírek miatt esett a BUX, nagyot zuhant az OTP - http://hvg.hu/gazdasag/20100625_roman_hirek_miatt_esett_a_BUX)
a forgalmi adó megemelésének negatív hatása lesz a román gazdaságra is. Előrejelzések szerint, az uniós összehasonlításban amúgy is magas romániai inflációs 7, de akár 8 százalék fölé is ugorhat év végére, s a drágulással együtt járó fogyasztáscsökkenés tovább mélyítheti a recessziót. Emellett minden bizonnyal csökken majd a román jegybank mozgástere is, így nagy valószínűség szerint a helyi alapkamat további csökkentésére jó ideig nem lehet számítani.
(Nyugdíjcsökkentés helyett azonnali áfaemelés - Katasztrófát emlegetnek Romániában -http://ecoline.hu/piac/20100628_roman_afa.aspx)
Szerbia 380 millió euróhoz juthat hozzá, miután a múlt hónapban Belgrádban megállapodás született a szerb kormány és az IMF küldöttsége között.
Az egyezség értelmében Belgrád idén már nem "olvaszthatja ki" a tavaly befagyasztott közalkalmazotti fizetéseket és nyugdíjakat, viszont lehetőség van egy egyszeri évközi juttatás kifizetésére.
A belgrádi kormány és az IMF megállapodtak arról is, hogy a szerb államháztartás GDP-arányos hiánya az eredetileg tervezett 4 százalék helyett 4,8 százalék lehet az év végén. Belgrád ugyanakkor vállalta, hogy szeptemberig elfogadja a "pénzügyi felelősségről" szóló törvényt, amelyben többek között több évre előre rögzítik az infláció és az államadósság lehetséges maximális mértékét. Szerbia ugyanakkor továbbra sem teljesítette azt az ígéretét, hogy elbocsát 3 ezer dolgozót a közszférából.
(Kormánydöntés: nem lesz béremelés az IMF feltételek miatt Szerbiábanhttp://hvg.hu/gazdasag/20100628_szerb_gazdasag_imf_beremelesi_stop#utm_source=hvg_top&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2010_06_29&utm_content=top5)
VILÁGGAZDASÁG
Fontos előrelépés történt a torontói G20-csúcstalálkozón a globális gazdasági válság kezelésében - mondta az amerikai elnök a vasárnapi zárónapon, utalva arra, hogy a legfejlettebb gazdaságok ígéretet tettek az államháztartási hiány felére való csökkentésére 2013-ig.
míg közép és hosszú távon a deficitcsökkentés a cél, rövid távon folytatni kell a gazdaság ösztönzését célzó költekezést azokban az országokban, amelyek ezt megengedhetik.
Minden országnak el kell dönteni, milyen rugalmasan tudja ösztönözni a gazdaságot és serkenteni a munkahelyteremtést, jelentős eladósodás nélkül
Obama sikeresnek nevezte a G20-csúcsot, megjegyezve, hogy a világgazdaság 85 százalékát képviselő országok vezetői megegyeztek a válságra adott lépéseik összehangolásában.
A csúcstalálkozón azonban nem történt olyan jelentős lépés, amely eloszlathatná a befektetők aggodalmait a globális gazdasági kilábalás bizonytalanságával kapcsolatban
(Obama: előrelépés a globális válság kezelésében a G20-csúcson -http://mti.hu/cikk/486514/)
a fejlett gazdaságok úgynevezett növekedésbarát költségvetési fegyelem megvalósítására fognak törekedni - tartalmazza a zárónyilatkozat tervezete. A fejlett gazdaságok ezenkívül kötelezték magukat arra, hogy 2016-ig stabilizálják vagy csökkentik a GDP arányos államadósságot.
A tervezet szerint a "közelmúltbeli események" rámutattak az állami költségvetés egyensúlyának fontosságára.
(G20-csúcs: a fejlett gazdaságok 2013-ig felére csökkentik a deficitet -http://mti.hu/cikk/486499/)
a globálisan összehangolt, nemzetközi válságalapot feltőkésítő tranzakciós adó ötletének megvalósítására belátható időn belül semmi esély sincs.
Az új amerikai szabályozás lehetőséget ad a bankfelügyeletnek a tőkemegfelelési követelmények rugalmas alakítására, ez a minta azonban nem aratott sikert a többi G20 ország vezetőinek körében.
(G20-csúcs: nincs megegyezés a banki különadókról - http://mti.hu/cikk/486571/)
A világ vezetőinek találkozóit évek óta heves tiltakozó megmozdulások kísérik, az egyik legemlékezetesebb az 1999. decemberi tüntetés, a "seattle-i csata" volt, amelynek során a demonstrálók teljesen szétzilálták a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) értekezletét.
(Folytatódtak a tüntetések vasárnap Torontóban - http://mti.hu/cikk/486506/)
Aláírták hétfőn Brüsszelben az Európai Unió és az Egyesült Államok közti új megállapodást a banki adatok átadásáról a terrorizmus elleni nemzetközi fellépés keretében. A két fél korábban már kötött egyezményt ugyanerről, de azt a dokumentumot az Európai Parlament elutasította. A mostani szerződést az EP-nek még szintén jóvá kell hagynia, de képviselők jelzése szerint ezúttal ennek nem lesz akadálya. Az ötéves megállapodás hivatalosan lehetővé teszi, hogy Washington használhassa a világ pénzáramlásokat nyilvántartó legnagyobb adatbankjának (SWIFT) több ezer banktól kapott információit.
(Aláírták az EU-USA megállapodást a banki adatok terrorellenes célú cseréjéről -http://eu.mti.hu/Pages/News.aspx?id=486628)
KATONAI TERRORIZMUS
"Azok, akik ilyen hamis információkat terjesztenek, el akarják terelni a nemzetközi közvélemény figyelmét azokról az országokról, amelyek valójában birtokolnak atomfegyvert: például a cionista rezsimről, amely az egyik legfőbb veszélyt jelenti a világ biztonságára nézve."
Irán kész tárgyalni a Nyugattal nukleáris programjáról, de csak augusztus vége felé - mondta hétfőn Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök. Ahmadinezsád kijelentette: a késleltetéssel az a célja, hogy megbüntesse a nagyhatalmakat az újabb gazdasági szankciókért, és megtanítsa őket arra, hogy miként kell beszélni egy másik nemzettel. Az iráni elnök szeretné, ha a "bécsi csoportot" alkotó Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kiegészülne Brazíliával és Törökországgal, azaz a két ország is részt venne az atomdossziéval kapcsolatos tárgyalásokon.
Az iráni elnök a szankciókkal kapcsolatosan figyelmeztette a Nyugatot, hogy megtorolják azt, amennyiben hajóikat megállítják és átvizsgálják.
(Irán: a CIA hamis információkat terjeszt az atomprogramról -http://hvg.hu/vilag/20100628_iran_cia_hamis_informaciokat_terjeszt#utm_source=hvg_cegauto&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2010_06_28&utm_content=latest)
Mintegy 150 tálib lázadóval végeztek amerikai és afgán katonák egy új offenzívában Afganisztán keleti részén, a pakisztáni határ közelében - jelentette kedden a Washington Post című amerikai napilap.
A NATO vezette nemzetközi biztonsági erő (ISAF) vasárnap annyit közölt, hogy több mint 600 katona harcol az al-Kaida és a tálibok ellen Kunár tartományban, és a hadműveletben "számos lázadót" megöltek. A harcokban eddig két amerikai katona esett el az ISAF vasárnapi közlése szerint.
Az icasualties.org független internetes oldal legújabb, kedden közzétett adatai szerint csupán júniusban elérte a százat az Afganisztánban megölt külföldi katonák száma. Az országban harcoló külföldi erők soha korábban nem veszítettek ennyi katonát egyetlen hónap alatt. A századik katona haláláról hétfőn adott hírt az amerikai védelmi minisztérium.
(Mintegy 150 tálibbal végeztek egy új afganisztáni offenzívában -http://mti.hu/cikk/486766/)
IZRAEL
Nem látja esélyét egy palesztin állam megalakulásának 2012-re - jelentette ki kedden Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter.
Liberman bizonyára a közel-keleti "kvartett" - Egyesült Államok, Európai Unió, ENSZ és Oroszország - felhívására utalt, amely szerint 2012-re szülessen megállapodás a kérdésről.
(Liberman nem látja esélyét egy palesztin állam megalakulásának 2012-re -http://mti.hu/cikk/486828/)
.
Kommentáld!