Gyurcsányt már több mint egy éve, 2009. október 6-án jelentette fel az LMP-s Schiffer András. A legfőbb ügyész helyettese, Belovics Ervin múlt kedden azt mondta a parlamentben, hogy a sukorói ügyben nyomozó Központi Nyomozó Főügyészség tényleg vizsgálja egy mentelmi joggal érintett személy büntetőjogi felelősségét.
A mentelmi jog felfüggesztését a legfőbb ügyésznek kellene kezdeményeznie, ha a gyanú megalapozottnak bizonyulna. Gyurcsány Ferencet gyanúsítottként csak azután hallgathatnák ki, ha a parlamenti szakbizottság a mentelmi jog felfüggesztése mellett döntene.
Belovicsot múlt kedden Schiffer és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is kérdezte a nyomozás állásáról, amelyet a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek főosztálya felügyel. Budai azzal fordult hozzá, hogy információi szerint négy hete a legfőbb ügyész előtt van a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló előterjesztés. Belovics erről a felvetésről nem mondott konkrétumot, a részletes válaszadás elől egy 2004-es alkotmánybírósági határozatra hivatkozva tért ki, miszerint a parlamentben adott válasz nem veszélyeztetheti a nyomozást, és a nyomozati cselekmények ismertetése magában hordozná ezt a veszélyt.
Borbély Zoltán szóvivő is erre hivatkozva hárította el kérdéseinket. Annyit azért mondott, hogy a legfőbb ügyész asztalán nincs négy hete olyan előterjesztés, amilyenről Budai beszélt. Megjegyezte, számos lépcsőn megy végig egy irat a Központi Nyomozó Főügyészség és a legfőbb ügyész asztala között.
A sukorói ügy lényege, hogy a gyanú szerint egy állami és egy magánszemély tulajdonában lévő földterület cseréje miatt 1,3 milliárd forint kár érhette az államot. Az ügyben 2009. április 6-án kezdett nyomozni a Központi Nyomozó Főügyészség, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének a gyanúja miatt. Közel másfél év telt el az első gyanúsításokig.
Eddig három gyanúsított van, idén szeptemberben kettejüket előzetes letartóztatásba helyezték: Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) volt vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját. Tátrait különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Császyt ugyanezen cselekményhez nyújtott bűnsegédlettel gyanúsítják. A harmadik gyanúsított egy vidéki ügyvéd, aki a gyanú szerint a sukorói beruházás egyik befektetője, Joáv Blum albertirsai és pilisi ingatlanjaival összefüggésben színlelt ajándékozási szerződés előkészítésében működött közre. Az ügyvédet szeptember 16-án két rendbeli közokirat-hamisítással gyanúsították meg.
Gyurcsány Ferencet hivatali visszaélés gyanújával jelentette fel tavaly októberben Schiffer András. A feljelentés két dologra hivatkozott. Egyrészt arra, hogy a sukorói King’s City-megaberuházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály, a Gyurcsány-kormány egyik utolsó rendelete előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Nem készült hatáselemzés, a rendelet tervezetéről az érintett társadalmi szervezetek nem nyilváníthattak véleményt, azt közzé sem tették az előkészítő minisztérium honlapján.
A feljelentés másik hivatkozási pontja egy megbeszélésről készült emlékeztető, amely a Magyar Hírlap birtokába, majd nyilvánosságra került. A megbeszélés 2008 májusában volt, és a sukorói beruházában érdekelt befektetői csoport, a kormány és az MNV vezetői vettek részt rajta. Itt jelen volt Gyurcsány is, és a megbeszélésről készült összefoglalóban az állt: az akkori kormányfő és a további résztvevők egyöntetűen támogatják a projektet, s támogatásukról biztosították a jelenlévőket.
A Schiffer-féle feljelentés szerint okozati összefüggés van a megbeszélés, a másik tárgyalói körnek kedvező rendelet előkészítése és a nyilvánosság kizárása között. A feljelentés idézte a büntető törvénykönyvet, amely szerint „hivatali visszaélést követ el az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyéb módon visszaél”.
A legfőbb ügyész helyettese múlt kedden a parlamentben Schiffer kérdésére annyit mondott még el, hogy a feljelentésének a tartalmi elemzésére az alapügyben került sor. “Az alapügy keretei között történik meg annak a vizsgálata is, hogy ezek a felvetések mennyiben megalapozottak, illetőleg hogy felvetik-e bűncselekmény elkövetésének a megalapozott gyanúját” – tette hozzá.
index
Kommentáld!