2011-től megszűnhet az új narancsdiktatúrás médiatörvénykezés
nyomán a Szent Korona Rádió (is). Hiába nem vagyunk már az illegitim, a
narancsosok által megszállt Magyar Köztársaság területén, hiába
olvasnak/hallgatnak minket az emigrációból, gúnyhatáron kívülről
ugyanannyian, mint a csonkaországból, és hiába szerkesztik jelentős
részben szintén külföldi állampolgárok az oldalt.

Nagyobb hatalmat kap az internetcenzor Szalai Annamária
Fideszesek fogják az ellehetetlenítő bírságokat osztogatni a blogoknak, portáloknak és az egész médiának.

Tömör vélemény

Fideszesek fogják az ellehetetlenítő bírságokat osztogatni a
blogoknak, portáloknak és az egész médiának. Ha kell le is kapcsolják az
internetről a szervereket.

Kezdő jogsértőknek intő, visszaesőknek narancsdiktatúrás intézkedés: a
nyomtatott sajtót 25 milliós, a tévéket, rádiókat pedig akár százmilliós
bírsággal, sőt elhallgattatással fenyegetheti a Médiahatóság a
parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint - írja a Népszabadság
Narancs Mikulás-csomag a médiának című cikkében a keddi lapszámban.

A Népszava "Bírsággal tehetik tönkre a napilapokat" címmel és "A
közszolgálati média mellett az írott sajtó száját is beragaszthatja
Szalai Annamária alcímmel ír ugyanerről a témáról.

A Népszabadság Eötvös Pált, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének
(MÚOSZ) elnökét idézi: "a Médiahatóság miniszterelnök által kinevezett
elnökének a készülő törvény olyan jogosítványokat ad, amelyeket vagy
fölösleges szabályozni, vagy normális esetben bírósági jogkörbe vagy a
szerkesztői szabadság körébe tartoznak".

Egyre inkább látszódik, hogy Szalai Annamária személye olyan a médiában,
mint Schmitt Pál a törvénykezésben: pártérdekeket szolgál. Szalai
valószínűleg a Fidesz azon tervét hajtja végre, hogy az ellenzéki
orgánumokat elhallgattatja.

Tiszteletben tartja az alkotmányos rendet, az emberi jogokat? Nem sért
akár burkoltan kisebbséget vagy bármilyen többséget; személyiségi
jogokat? A készülő médiatörvénnyel felturbózott Médiahatóság joga lesz
eldönteni, melyik sajtóorgánum tesz, illetve nem tesz eleget az új
elvárásoknak. Ami pedig nem esik át a fideszes cenzúrán, azt
elhallgattatják.

2011-től a Médiahatóság – illetve annak kizárólag fideszes delegáltakból
álló médiatanácsa – feladata lesz nemcsak a tévék és rádiók, hanem a
nyomtatott lapok és internetes hírportálok felügyelete is. A tervezet a
korábbi médiatörvénytől eltérően „változatos szankciótípusok
alkalmazását teszi lehetővé”. Így a jogsértő nyomtatott és online
sajtótermékeket 25, illetve 10 millió forintra, a piacon „túlsúlyos”
tévéket és rádiókat viszont 50, de akár 200 millió forintra is
megbüntethetik, sőt el is hallgattathatják.

A büntetéseket ráadásul mindenképpen ki kell majd fizetni, hiszen – mint
azt Polyák Gábor médiajogász elmondta – „a Médiahatóság összes döntése
azonnal végrehajtható lesz”. Eddig a büntetéseket bíróságon lehetett
megtámadni, aminek halasztó hatálya volt (így nem kellett azonnal
elsötétíteni a képernyőt, kifizetni a bírságot).Mostantól viszont
legfeljebb utólag visszakaphatja pénzét a szolgáltató – feltéve, hogy
megéri az ítéletet. (A kezdeti figyelmeztetés után egyre nagyobb
bírságokat szabhatnak majd ki, akár sorozatban, így összességében akár
százmilliós „Mikulás-csomag” is összejöhet.) A rádiókra, tévékre
kiszabható, legfeljebb tíznapos elhallgattatást ráadásul nem lehet
„visszacsinálni”, ahogy a hatósági nyilvántartásból való törlésüket –
mint legsúlyosabb szankciót – is csak bajosan; ez ugyanis a médium
megszüntetését jelenti.

A hírportálok esetében a szankciókat úgy próbálják betartatni, hogy az
internetszolgáltatót is köteleznék – akár a jogsértőnek ítélt portál
leállítására.

Az országos napilapokat, online hírsite-okat maximum 25 millió, a
hetilapokat tízmillió forintra büntethetik, a jelentős piaci
részesedéssel rendelkező rádiókat, tévéket akár 200 millióra, a
kisebbeket 50 millióra. A legmagasabb büntetést azok a „túlsúlyos”
szolgáltatók kaphatják, amelyek egy vagy két médiapiaci szegmenesben túl
nagy részesedéssel (vagy eléréssel) rendelkeznek, és nem csökkentik fél
éven belül a kívánatos szint alá. Enyhébb büntetésre számíthat az a
médium, amely nem tesz eleget a médiahatóság adatszolgáltatási
kérelmeinek, vagy akadályozza a hatósági eljárást.

Médiajogászok szerint éppen ez a szinte parttalan felhatalmazás jelenti a
legnagyobb problémát: nem tisztázott, mi minősül enyhe és súlyos
jogsértésnek – ezt minden esetben a Médiahatóság döntheti el saját
szempontjai szerint.

Elfogadása esetén a Médiahatóság olyan széles felhatalmazást kap,
amilyenről médiajogászok szerint tőlünk keletebbre is csak
álmodozhatnak. „Tőlünk nyugatra egyszerűen elképzelhetetlen, hogy
hatósági felügyelet alá kerüljenek a hírportálok, viszont a volt szovjet
tagköztársaságok többségében bevett dolog” – mondta a Hírszerzőnek
Bayer Judit médiajogász.

– Ilyen mértékű hatósági kontrollra nincs nyugati példa – mondta Polyák
Gábor. Eddig bárki, aki úgy érezte, hogy megsértették a jogait valamely
médiumban, bíróságtól kérhetett jogorvoslatot. Mostantól viszont nem is
kell hogy az érintett érezzen sérelmesnek egy róla megjelent állítást –
elég, ha a Médiahatóság annak érzi. Ezzel pedig „újabb durva fenyegetést
iktatnak be a rendszerbe”, hiszen egy újság esetében 25 millió forintos
bírság komoly érvágás lehet.

Az újságokra ugyan nem vonatkozik a kiegyensúlyozott tájékoztatás
kötelezettsége, sem az, hogy a híreket és véleményeket nem keverheti (ez
„csak” médiaszolgáltatókra vonatkozik), de az, hogy a közerkölcsöt,
alkotmányosságot, emberi jogokat és hasonló parttalan elvárásokat
teljesít-e, azt bizony a hatóság döntheti majd el.

Az általános – valamennyi médiumtípusra vonatkozó – tiltólistán szerepel
a „személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más
kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási
csoport elleni gyűlölet keltése, nyílt vagy burkolt megsértése,
kirekesztése; a magánélet és más, személyhez fűződő jogok megsértése
is”.

A készülő médiatörvény alapján új nyilvántartást állítanak fel, de a
médiumokat, illetve kiadókat a kötelező regisztráció után is kiterjedt,
folyamatos, illetve egyedi adatközlésre kötelezhetik – még üzleti
titkaikat is megismerheti a Médiahatóság. Ez azt jelenti, hogy ha egy
lapban valamelyik tilalom alá eső tartalom jelenik meg, és a
Médiahatóság eljárást indít, akkor akár az újságíró jegyzeteit is
lefénymásolhatja – különben jön a 25 millióig terjedő bírság.

A törvénycsomag másik újítása, hogy a szerkesztett blogokra is kiterjed,
bár ez médiajogászok szerint értelmezés kérdése: elméletileg, ha ketten
szerkesztenek egy blogot, és azon híreket is közölnek, akkor bizony
számon lehet majd kérni rajtuk is a szabályokat, ellenkező esetben
legfeljebb tízmilliós bírsággal számolhatnak, ami egy blog esetében
egyenlő lehet a megszüntetéssel.

De nemcsak az interneten, hanem a rádiós piacon is széles felhatalmazást
kap a hatóság, illetve annak elnöke, tette hozzá Polyák Gábor: a
hatóság maga állapíthatja meg a frekvenciapályázatok feltételeit,
illetve megtehetik, hogy nem hirdetnek nyertest, és addig pályáztatnak,
amíg meg nem találják a „megfelelőt”.

– Példa nélküli személyi hatalom jön létre a Médiahatóság elnökének
kezében – nyilatkozta lapunknak Enyedi-Nagy Mihály médiajogász. A
kinevezések, a javadalmazás, az egyedi normák, iránymutatások, díjak
mértékét, a hálózatba lépés feltételeit mind-mind az elnök szabja meg a
törvény elfogadása után. A megteremtett rendszer a részletszabályozás
útján tökéletes hatalmi szerszám lesz a Fidesz kezében, s a
finanszírozás az egész rendszer számára biztosított, mivel a javaslat
akkor is biztosítja a kilenc évre birtokon belülre került vezetők
intézményeinek finanszírozását, ha három év múlva új kormány jönne –
tette hozzá.

Jó hír a magyar médiumoknak, hogy nincsenek egyedül: a törvénytervezet a
külföldi médiát is szabályozni kívánja – ha Magyarországon terjesztik
–, bár a megkérdezett jogászok szerint „ott azért még nem tartunk, hogy
Szalai Annamária a BBC-t is megbüntethesse vagy elhallgattassa”.

Ízlésrendőrség?

– A Médiahatóság miniszterelnök által kinevezett elnökének a készülő
törvény olyan jogosítványokat ad, amelyeket vagy fölösleges szabályozni,
vagy normális esetben bírósági jogkörbe vagy a szerkesztői szabadság
körébe tartoznak – nyilatkozta lapunknak Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke.
Kifogásolják, hogy a közszolgálati médián túl az írott és az
elektronikus sajtó egészére kiterjesztik a szabályozást. A kilátásba
helyezett büntetéseket is túlzónak tartják, mivel médiumok létét
fenyegethetik, ahogy azt is, hogy „hatósági jogkörben intéznek el
ízlésbeli, tartalmi kérdéseket”.

(Stop nyomán Szent Korona Rádió)