Így adóznak a semmiből, az éhező magyarok  jövőre

Az egykulcsos, családi kedvezménnyel „dúsított” személyi jövedelemadózás a 2011-es év igazi újítása, ám több területen további jelentős módosítások várhatók, amelyeket mind a magánszemélyeknek, mind a
cégeknek érdemes szem előtt tartani. Összeállításunkban a jelentősebb
adómódosításokat mutatjuk be.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

A 2011. év egyik fontos újdonsága az egykulcsos személyi jövedelemadó (szja) bevezetése: a 16 százalékos kulcs nemcsak az összevont szja-alapra, hanem az úgynevezett külön adózó jövedelmekre is
vonatkozik. Utóbbi körbe tartozik többek között az osztalékból,
kamatból, árfolyamnyereségből vagy ingatlan értékesítéséből származó
bevétel. Jövőre ugyanakkor még hatályban marad az ez év elején
bevezetett szuperbruttósítás, vagyis az szja-t a bruttó bér 127
százaléka után kell leróni. Ez a szorzó 2012-ben 113,5 százalékra
csökken, 2013-tól pedig az szja alapja ismét a „sima” bruttó jövedelem
lesz. A szuperbruttósítás 2011-től nemcsak a munkabérekre, hanem
valamennyi, az összevont adóalapba tartozó jövedelemre vonatkozik,
többek között az ingatlan bérbeadásából származóra is. A 127 százalékos
adóalapot ugyanakkor a külön adózó jövedelmek körében nem kell
érvényesíteni.

Az új szja-szisztéma másik nagyon fontos eleme a családi adókedvezmény. Az egy, illetve két gyermeket nevelő családok gyermekenként havonta 62 500 forintnyi adóalapot csökkentő kedvezmény
igénybevételére jogosultak, a három vagy több gyermeket nevelő családok
esetében pedig a kedvezmény gyermekenként 206 250 forintra emelkedik.
(Ez praktikusan 33 ezer és 100 ezer forintnyi adó megtakarítására ad
lehetőséget.) A kedvezmény már a terhesség idejére is jár, és utólag is
lehet érvényesíteni.

Szintén az szja világát érinti, hogy több olyan jövedelemtípus, amely korábban adóterhet nem viselő járandóságnak számított (vagyis önmagában nem okozott adófizetési kötelezettséget, viszont az szja alapjába
beleszámított), az adómentes bevételek közé kerül. Ilyen elsősorban a
nyugdíj, az ösztöndíj vagy a munkáltató által lakáscélú felhasználásra
adott vissza nem térítendő támogatás. Az alacsonyabb keresettel
rendelkezők adóterhelése azért nem csökken, sőt, egyes esetekben még nő
is havi néhány ezer forinttal, mert az adójóváírás jelenlegi 15 100
forintos havi maximális öszszege 12 100 forintra csökken. Alacsonyabb
lesz jövőre az adójóváírás igénybevételének jövedelemhatára is: teljes
összegben 2 750 000 forintos, csökkenő mértékben pedig 3 960 000 forint
éves összes adóalapig lehet érvényesíteni. Változás az is, hogy az
önkéntes kölcsönös pénztárba vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlára
magánszemély által befizetett összegek után az eddigi 30 százalék
helyett csak 20 százalékos adó-visszatérítés igényelhető.

ADÓBEVALLÁSOK ÉS JÁRULÉKOK

A munkáltatói adómegállapítás, az önadózás és az adóhatóság közreműködésével készített bevallás mellett jövőre új lehetőség lesz az adóbevallási kötelezettség adónyilatkozat formájában történő
teljesítése. Erre akkor van mód, ha a magánszemély kizárólag egy
munkáltatótól szerez az összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely
után a kifizető az adót le is vonta (a szabály szerint a már levont és a
ténylegesen fizetendő adó különbözete maximum 1000 forint lehet).
További feltétel többek között, hogy az adónyilatkozatot tevő
magánszemély nem élhet a tételes költségelszámolás lehetőségével, és
nincs mód a családi adókedvezmény megosztására sem.

Ami a járulékokat illeti, a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke a jelenlegi 9,5 százalékról év elejétől 10 százalékra emelkedik, 2010 novembere és 2011 decembere között pedig a
magán-nyugdíjpénztári tagok egyéni járuléka is az állami nyugdíjalapba
kerül. Év elejétől ugyanakkor nem kell 14 százalékos egészségügyi
hozzájárulást fizetni az olyan osztalékjövedelem után, amelyet 10
százalékos adófizetési kötelezettség terhel.

VÁLLALKOZÓK, CÉGEK ADÓZÁSA

Elsősorban az egyéni vállalkozóknak kedvez, hogy 2011-től hatályon kívül helyezik az ez év elején bevezetett, a „tevékenység piaci viszonyoknak megfelelő díjazása”, valamint „a tevékenységre jellemző
kereset” meghatározásokat és az ezekhez kapcsolódó kivét- és
díjkiegészítési kötelezettségeket. A vállalkozók tehát nem kötelesek e
tételek megállapításakor figyelembe venni, hogy a járandóságok
megfelelnek-e a térségre és az ágazatra jellemző átlagos összegeknek.

Már idén nyáron – további feltételek teljesítése nélkül is – 10 százalékra csökkent a társasági adó évi 500 millió forintos nyereségig, az ősszel elfogadott adótörvények pedig rögzítik, hogy 2013. január
1-jétől egységesen 10 százalék lesz az adókulcs. Egyes ágazatokat –
pénzügyi szervezetek, telekommunikáció, kereskedelem, energiaellátás –
jelentős mértékű különadók sújtanak egészen 2012 végéig, és e külön
terhek a jelenlegi tervek szerint szerényebb mértékekkel ugyan, de
2013-tól is megmaradnak. Jövőre új vonása lesz a társasági adózásnak a
látványsportágak támogatásához kapcsolódó adó- és adóalap-kedvezmény,
igaz, ez utóbbinál hazánk még az EU jóváhagyására vár. Új elem az is,
hogy már ez év december 16-a óta csak százmillió forintos árbevétel
felett kötelesek a cégek év végén „feltölteni” társasági adójukat, a
szokásos piaci ár meghatározására szolgáló módszerek köre pedig az
ügyleti nettó nyereségen alapuló és a nyereségmegosztásos módszerekkel
bővül ki. Az ellenőrzött külföldi társaságok meghatározásában az
változik, hogy 2011-től a 10 százalékos effektív adókulccsal adózó
külföldi vállalkozás már nem minősül ilyen cégnek.

CAFETERIA

Összességében kedvező változás, hogy a béren kívüli juttatások eddigi 25 százalékos kedvezményes adója jövőre 19,04 százalékra csökken, ugyanakkor megszűnik az internetszolgáltatás adómentessége. Az eddigi
természetbeni juttatások – sportolás, személyszállítás, egyéb – helyébe
részben a kifizetőt terhelő adó mellett adható vagyoni érték lép,
részben pedig a nem pénzben biztosított juttatások az öszszevont adóalap
részeként lesznek adókötelesek: a juttatást terhelő személyi
jövedelemadó a magánszemélyt, míg a járulék- vagy a százalékos
egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség a magánszemélyt és/vagy a
foglalkoztatót terheli.

HELYI ADÓK

Január 1-jétől szűkebb lesz azon tevékenységek köre, amelyek ideiglenes iparűzési tevékenységnek minősülnek, és így helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettség jár együtt velük. Kikerül e körből
egyebek mellett a piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenység.
Valamelyest nőnek az építményadó-mértékek: a hasznos alapterületre
vetített adónál a felső határ négyzetméterenként 900-ról 1100 forintra
nő, a korrigált forgalmi érték tekintetében pedig 3 százalékról 3,6-re
emelkedik.

Családoknak jobb

A családi kedvezmény összege – akárcsak a családi pótléké – függ a gyermekek számától, de nem jár minden eltartott után, vagyis a számításnál mérvadó, hogy a családi pótlék öszszegének megállapításánál
hány eltartottat vesznek figyelembe. Két kiskorú és egy saját keresettel
nem rendelkező egyetemista korú gyermek mellett a kedvezmény két
gyermek után jár ugyan, ám annak öszszege nem 62 500, hanem 206 250
forint, mivel a szülők valójában három főt tartanak el.

Az adókedvezményről szóló szabály szerint be lehet számítani az eltartottak közé azt a gyermeket, aki közoktatási intézmény tanulója, de már 20 évesnél idősebb. Figyelembe lehet venni a felsőoktatási
intézményben első akkreditált felsőfokú szakképzésben, első egyetemi
vagy főiskolai képzésben részt vevő gyermeket is, aki rendszeres
jövedelemmel még nem rendelkezik és az igénylő háztartásában él.

A kifizetőt terhelő adó mellett adható vagyoni érték

- hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, más hasonló szolgáltatás
- magáncélú telefonhasználat
- csoportos életbiztosítás
- adóköteles reprezentáció és üzleti vendéglátás
- reprezentációnak nem minősülő vendéglátás
- ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, szolgáltatás
- csekély, a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű ajándék
- a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű ajándék*
* Akkor, ha a megajándékozott azonosító adatai nem hozzáférhetők.

Forrás: VG.hu