A Szent István-i hagyományra való utalás kimondását, illetve egy Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívását is javasolják azok a szervezetek, amelyek a Jobbik javaslatára vesznek részt a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának munkájában.

A Székely Nemzeti Tanács állandó bizottsága azt javasolja, hogy az alkotmány preambulumában tegyenek utalást a Szent István-i Magyarországra, a vármegyékre és a székely székekre.

Egyúttal arra kérik az alkotmány készítőit, hogy az alaptörvény szövegét úgy módosítsák, hogy abban az szerepeljen: a Magyar Köztársaság felelősséget vállal a határain kívül élő magyarok sorsáért és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. Emellett a szomszédos országokban élő magyar közösségek jogainak védelme és a jogok intézményi garanciáinak megteremtése és fejlesztése államközi együttműködés tárgyát képzi.

A Jobbik által szintén felkért Magyarok Világszövetsége (MVSZ) alkotmányozási folyamatra is javaslatot tesz.

A parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának honlapján közzétett javaslatukban azt írják, hogy az Országgyűlésnek el kellene fogadni az MVSZ-nek azt a 2004-es határozatát, amelyben kimondják, hogy a jelenkori magyar állam a történelmileg létezett magyarországi államrendekkel folytonosnak tekinti magát, elítéli az önkényuralom minden formáját és az önkényuralmi rendszerekkel minden folyamatosságot megtagad.

Emellett megemlítik azt a hat évvel korábban elfogadott határozatukat, amely szerint a parlament elrendelné Magyarország alkotmányos jelentőségű jogszabályainak négy éven belüli felülvizsgálatát, országgyűlési megerősítését és új törvények megalkotását.

Elképzelésük szerint ezt követően a parlamentnek ügydöntő népszavazást kellene elrendelnie a két fenti törvény megerősítésére. Ha ez sikeres, akkor az Országgyűlésnek el kell fogadnia egy, az úgynevezett Alkotmányozó Nemzetgyűlést összehívó törvényt. Mint írják a 386 tagú testület tagjainak felét a parlamenti frakciók választják saját soraikból titkos szavazással. A másik fele a magyarországi és külhoni magyarok közül kerülne ki, a pártok részvétele nélkül.

Az MVSZ szerint arról is gondoskodni kell, hogy az "Alkotmányozó Nemzetgyűlés összarányaiban tükrözze a világ valamennyi országában élő magyar közösségek lélekszámát".

Hozzáteszik, hogy az Alkotmányozó Nemzetgyűlés által elvégzett feladatokat megerősítő népszavazásra kell bocsátani.

Konkrét javaslataik kapcsán említik, hogy az alkotmányban szavatolni kell az élet "elvitathatatlan és érinthetetlen szentségét".

Az alaptörvényben szavatolnák, hogy az államadósság és annak kamataira fordítandó összeg egyetlen évben sem haladhatja meg az ország állampolgárainak "az állam által okozott károk enyhítésére, kártalanítására fordítandó összeget".

Az alkotmányban rögzítenék a családok aktív támogatását illetve azt, hogy a mindenkori magyar állam minden magyar hazája, bárhol is éljenek a világon.

Szintén a törvény tartalmazná, "azt a sok ezer éves adottságot, amely szerint a magyar nép és Magyarország összekötő híd és kapocs Kelet és Nyugat között".

Az alaptörvénybe beírnák a hon védelmének kötelezettségét és létrehoznák a kétkamarás Országgyűlést. Utóbbi felállításához kapcsolódóan pedig megszüntetnék az Alkotmánybíróságot, mert véleményük szerint a felsőház jogi bizottsága "a szakma legkiválóbb tudósait tömöríti majd, fokozott jogbiztonsággal és szavatolt függetlenséggel láthatja el a születendő jogszabályok alkotmányossági vizsgálatát".

Végül hozzáteszik, hogy a Magyarok Világszövetsége az alkotmányozási lehetőséget a történelmi magyar alkotmány jogfolytonosságának a helyreállításában látja, amelynek középpontjában a Szent Korona áll.

MTI