Az Európai Unióban az előző negyedévben tetőzött a munkanélküliség, mostanra mérséklődik az állástalanok arányának emelkedése, és idén megindulhat a munkanélküliek számának csökkenése - mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős tagja Gödöllőn. Az EU foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterei és államtitkárai hétfőn és kedden tartanak informális ülést Gödöllőn, a tanácskozásokon a bizottság képviseletében Andor is részt vesz. Andor hangsúlyozta: a válságkezelés könnyebben megy azokban az országokban - például Németországban, Ausztriában és Svédországban -, ahol erősebb a szociális párbeszéd.

Ahol nagyobb hagyománya van a  szakszervezetek és a munkáltatók egyeztetésének az állam bevonásával,  ott könnyebben megtalálták azokat a rugalmas alkalmazkodási formákat,  amelyekkel az egyes vállalatok vagy ágazatok át tudták vészelni a  válságot - tette hozzá. Andor László kiemelte: a balti és  közép-európai tagállamokban - így Magyarországon is - általában nagy  aszimmetria mutatkozik az érdekegyeztetésben, ezen változtatni kell,  mert a gazdaság eredményességét is javítaná, ha a szakszervezeteket  jobban bevonnák a párbeszédbe - emelte ki Andor.
 
Hangsúlyozta:  ennek megvalósulásához az kell, hogy fennmaradjon a meghatározó ipari  exportőr országokban egy exportvezérelt, világpiac-orientált gazdasági  fejlődés, illetve, hogy az eddig "hezitáló" országokban olyan szerkezeti  reformokat léptessenek életbe, amelyek újra életre keltik a gazdaságot. Lesznek  olyan uniós kezdeményezések is, amelyek ezt segítik elő - tette hozzá,  és emlékeztetett: a bizottság tavaly ősszel terjesztette elő  konzultációra azt a kezdeményezést, amely még egységesebbé teszi az  európai piacot.
 
Hétfőn délelőtt munkaülés keretében a magyar  elnökség, illetve a soron következő két elnökséget adó ország -  Lengyelország és Dánia -, valamint az európai uniós intézmények  képviselői találkoztak európai munkaadói és munkavállalói  szervezetekkel, és a nonprofit szervezeteket tömörítő Szociális Platform  képviselőivel. Andor László elmondta: mindkét hétfő délelőtti  találkozón a válság szociális következményeivel foglalkoztak, ugyanis  annak ellenére, hogy tavaly uniós szinten már bővült a gazdaság, a  munkanélküliségi ráta - kevés tagállamot leszámítva - tovább nőtt  2010-ben. A magas munkanélküliség szociális következményeiből még  keveset láttunk, és külön probléma az ifjúsági munkanélküliség - mondta a  biztos.
 
Emlékeztetett: a bizottság tavaly a "Mozgásban az  ifjúság" című kezdeményezés keretében összegyűjtötte azokat a  javaslatait, amelyek segíthetik a fiatalok könnyebb és jobb  munkahelyeken történő elhelyezkedését. Andor László hangsúlyozta: a  tagállamokkal konzultálva további lehetőségeket keresnek a fiatalok  munkaerő-piaci helyzetének javítására, és a magyar elnökség is kiemelten  foglalkozik ezzel a témával a miniszteri informális ülésen.
 
A  foglalkoztatásbarát gazdasági növekedéssel kapcsolatban - amely a keddi  informális ülés témája lesz - a biztos elmondta: ezért a keresleti és  kínálati oldalon is sokat lehet tenni, adott esetben uniós támogatással  is, ám elsősorban a kormányokon múlik az előrelépés. Hozzátette: a  munkaerő-piaci problémákat az egyes foglalkoztatási csoportokban kell  megvizsgálni, így külön kell megnézni a fiatal és idősebb munkavállalók  helyzetét, de külön kell foglalkozni például a fiatal nők  gyermekvállalás utáni visszatérésével a munkaerő-piacra.
 
A  Magyarországon múlt héten bejelentett Új Széchenyi Terv  munkahely-teremtési prioritásáról úgy vélekedett: fontos, hogy a  pályázatok ne csak a vállalkozások ösztönzésén keresztül erősítsék a  munkaerő-piaci teljesítményt, hanem ezt egészítse ki a szakképzés  reformja, és további lépéseket kell tenni azért, hogy az oktatási  rendszerből kikerülők tudása jobban alkalmazkodjon a munkaerő-piaci  igényekhez. Ezenkívül javítani lehet a munkaerő-piaci intézményrendszer  működését, valamint az ilyen célú uniós források felhasználását is -  vélekedett Andor László. Hozzátette: a roma integrációs programnak  munkaerő-piaci szempontból is kiemelt jelentősége van, a kormány  megfogalmazott foglalkoztatáspolitikai céljai enélkül nem valósulhatnak  meg.
 
(MTI)