A rendőrség szervezetének átalakítását, a rendvédelem egységes belső ellenőrzési rendszerének megtemetését - benne a megbízhatósági vizsgálat bevezetésével - valamint uniós jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését tartalmazza egyebek mellett a belügyminiszter által az Országgyűlésnek benyújtott, az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat.

Az általános indoklás szerint a módosításokra egyrészt a rendőrséggel szemben fennálló szakmai igények, illetve a közbiztonság helyzetének javítására irányuló célkitűzések teljesítése érdekében van szükség, másrészt a Nemzeti Együttműködés Programjában szereplő azon kitétel miatt, mely szerint "a rendőrök által elkövetett visszaélések, korrupciós ügyek, bűncselekmények tűrhetetlenek".

A javaslat tartalmazza a rendészeti tárgyú - elsősorban a rendőrség szervezetére és a rendőrség hivatásos állományának szolgálati viszonyára vonatkozó -, valamint az ezzel összefüggő más törvények módosítását. 

Az indítvány átalakítja a rendőrség jelenlegi szerkezetét: egyenrangú szervezetté válna az országos rendőrfőkapitány vezetése alatt álló, általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a főigazgatók irányítása alatt álló belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv.

Az indítvány rögzíti, hogy a jövőben egy szervezet - várhatóan a szeptemberben bejelentett Nemzeti Védelmi Szolgálat - végzi a belső bűnmegelőzést és bűnfelderítést a teljes rendvédelmi területen. A szervezet "bűnmegelőzési ellenőrzést végez, felderíti a hatáskörébe tartozó bűncselekményeket, ellenőrzi a hivatásos állomány tagjai kifogástalan életvitelét, és gondoskodik a megbízhatósági vizsgálatok folytatásáról".

A szervezet feladatai között új elemként jelenik meg az ügyészi felügyelet mellett végezhető megbízhatósági vizsgálat, amelyre az indoklás szerint azért van szükség, mert kiemelten fontos társadalmi érdek annak vizsgálata, hogy a dolgozók eleget tesznek-e a jogszabályban előírt hivatali kötelezettségüknek.

A megbízhatósági vizsgálat megindításáról a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője dönt, de ezt a munkáltató is kezdeményezheti. Ezután az ügyész engedélyezi vagy tagadja meg a vizsgálat lefolytatását.

Megbízhatósági vizsgálatot tesztjelleggel, preventív módon rendelnek el. Ennek során a titkos információgyűjtés bírói engedélyhez nem kötött eszközei és módszerei is alkalmazhatók. A vizsgálóknak lehetőségük van arra, hogy mesterségesen teremtsenek a valóságban előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket, akár szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével.

A törvénymódosítás lehetőséget ad arra, hogy önkormányzati rendészeti feladatokat ellátó költségvetési szerv belső szervezeti egységeként is működtethessen közterület-felügyeletet. Ezzel együtt bővülne a közterület-felügyelők illetékességi területe: az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő közösségi közlekedési eszköznél az ellenőrzés nem az utazási jogosultságra vonatkozhatna, hanem a közlekedési eszköz rongálásának a megakadályozására is.

Az indítvány kiterjeszti a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés bűncselekményi körét a többi között a vesztegetéssel, a környezetkárosítással, természetkárosítással, és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésével. Az előterjesztő indoklása szerint erre azért van szükség, mert ezeket a cselekményeket a konspiráció, az elkövetők közötti érdekazonosság jellemzi és a bűncselekményeket gyakran állami alkalmazottak és hivatalos személyek közreműködésével valósítják meg. A törvényjavaslat kiterjeszti a titkos információgyűjtés lehetőségét az adattároló eszközökből történő információgyűjtésre is. 

stop