.
"A párthadsereggé züllesztett rendőrség ne szállja meg a bíróság épületét" - alább olvasható a Szent Korona Rádió összefoglalója a tárgyalásról.
Rendkívüli rendőrségi készültség várta a Budaházy György ellen indított eljárás másodfokú tárgyalására érkezőket a Fővárosi Ítélőtáblán, illetve már a Markó utcában. A Fővárosi Ítélőtábla bejáratától 10-10 méterre kordont állítottak, valamint rengeteg droidnak öltözött rendőrt. Mint a tárgyalás előtti tájékoztatóból megtudtuk, az utcán tapasztalható rendkívüli rendőrségi készültségről a BRFK döntött, mivel ez az ő hatáskörükbe tartozik. Bár az épületben a Köztársasági Őrezred hivatott fenntartani a rendet, ott is több rendőr volt jelen, egy részük kámzsában, és plusz fegyverekkel.
A tárgyalás előtt a hallgatóság és a sajtó képviselői tájékoztatást kaptak a tárgyalás rendjéről, szabályairól. A tájékoztató végén felhívták a hallgatóság figyelmét arra, hogy ne mutassanak semmiféle politikai hovatartozást kifejező jelképet, majd eltetették egy szimpatizánssal az Árpád-házi zászlót, melyet a kezében fogott. Az idős hölgy kérdésére, hogy ez a zászló mégis milyen párthovatartozást szimbolizál, hisz egy nemzeti jelképünkről van szó, azt a választ kapta, hogy „ilyen jellegű demonstráció nem engedélyezett”. Ezek után egy fiatal hölgy feltette a logikus kérdést, hogy az ő pólóján a „Szabadságot Budaházynak” logóban is van Árpád-sáv, akkor most kezdjen-e neki vetkőzni? Kérdése humorát értékelték az Ítélőtábla részéről, de nem tartották szükségesnek az immár politikai jellegűnek tekinthető ruhadarabok levetését.
Mivel 50 főt engedtek be hallgatóságként a terembe, az gyorsan megtelt és Budaházy György felesége, édesapja és Toroczkai László hiába álltak kint az épület előtt, telt házra hivatkozva nem engedték be őket. Budaházy György édesanyja és Gaudi-Nagy Tamás közbejárására végül az Ítélőtábla részéről beleegyeztek abba, hogy ha három fő önként távozik a teremből, a helyükbe bejöhetnek a családtagok, illetve Toroczkai László. Ezúton is köszönjük a három önkéntes önzetlenségét, akik ezután az épület előtt várták végig a tárgyalást több kint rekedt szimpatizánssal együtt.
A kezdés így jelentősen elhúzódott. Gaudi-Nagy Tamás még az ülés hivatalos megnyitása előtt közölte a testülettel, hogy ilyen rendőri készültség mellett, ennyi kommandós közt véleménye szerint nem működhet függetlenül az igazságszolgáltatás. Az ügyvéd személyes megbeszélésre kért lehetőséget ügyfelével azzal az indokkal, hogy az ügyben előző nap jelentős változás történt, mivel Budaházy György felesége feljelentette az elmarasztaló ítéletet hozó első fokú bírósági testület kinevezőjét, a Fővárosi Ítélőtábla elnökét. Gaudi-Nagy Tamás így 15 percet kapott a személyes megbeszélésre Budaházy Györggyel. A hallgatóság negyed órára kivonult a teremből.
Az ügyvéddel folytatott megbeszélés után a hallgatóság ismét elfoglalta helyét, és 10 órakor bevezették Budaházy Györgyöt a terembe. Gyuri „Szabadság” köszöntéssel üdvözölte a szimpatizánsokat. Levették kezéről a bilincset, miközben hátra fordulva megkérdezte az embereket, hogy változni fog-e egy hét múlva az ország helyzete, mert nagyon unja már - mutatott a bilincseire. A hallgatóság biztatta, hogy így lesz, változni fog.
Máziné Dr. Szepesi Erzsébet, a tanács elnöke megnyitotta hivatalosan a tárgyalást. Gaudi-Nagy Tamás ismertette a tanáccsal és az ügyésszel a tegnapi feljelentés tartalmát és, bár személyesen a jelen tanáccsal szemben nem emelt kifogást, de az ügy jellegéből kifolyólag mindenképp ragaszkodott ahhoz, hogy a tanács tagjai válaszoljanak arra a kérdésre, hogy 1990 előtt, a pártállami időkben bíróként tevékenykedtek-e. Grespik Lászlóval szemben egy ilyen kérdésért eljárás indult az Ügyvédi Kamaránál, azonban ennek a kérdésnek a tisztázása az ügyvéd úr szerint elkerülhetetlen, hiszen ha erre a kérdésre igen a válasz, abban az esetben nem tekinthető elfogulatlannak a tanács.
Budaházy György mint vádlott kijelentette, hogy ő is ragaszkodik e kérdés tisztázásához, valamint felháborodását fejezte ki, hogy ezt a tárgyalást épp április 9-ére, a választások előttre tűzték ki. Az időzítést provokatív húzásnak tartja, mivel mindenki számára egyértelmű, hogy vasárnap után más lesz a helyzet az országban. Kifogásolta a tárgyalásra szállításának körülményeit, amit sorozatosan alkalmaznak vele szemben. Mivel hajnali 1 órakor ébresztették, majd átszállították Vácról Budapestre, a Markó utcai börtönbe, és azóta ott várakozott, teljesen kifáradt a tárgyalás kezdetére. Minden esetben ezt alkalmazzák, és így kell több órás tárgyalásokon részt vennie és koncentrálnia. Felháborítónak tartja a folyamatos fokozott kommandós jelenlétet, amit azzal indokolnak, hogy a szimpatizánsok esetleg kiszabadítják őt. Budaházy György kijelentette, hogy akkor most felszólítja a szimpatizánsokat, hogy vagy szabadítsák őt ki, vagy nyilatkozzanak arról, hogy nem érdekli az ő sorsa az embereket és akkor vessenek véget ennek a felesleges, demonstratív kommandós felhajtásnak.
A hallgatóságot ismét kiküldték a teremből, míg a tanács döntött Gaudi-Nagy Tamás felvetéséről és a vádlott kifogásairól.
A döntés után a hallgatóság visszament a terembe. A tanács közölte, hogy nem hagyja jóvá a tárgyalás elhalasztásának kérését. Az ügyvéd ismételt kérdésére, hogy a tanács tagjai tevékenykedtek-e bíróként a pártállami időkben, azt a választ kapta, hogy a kifogásnak nincs helye.
Gaudi-Nagy Tamás ezután közölte a tanáccsal, hogy ilyen rendőri túlbiztosítás nem teszi lehetővé, hogy nyugodt, pártatlan tárgyalás folyjék le. A körülmények az ’50-es éveket idézik. A tanács elnöke távolíttassa el a gépfegyveres rendőröket és a kordonokat az utcából és az épületből, különben ilyen körülmények közt nem tudja ellátni a védelmet. A körülmények akkora pszichikai nyomást fejtenek ki a jelenlévőkre és személyesen őrá, mint védőre, hogy nem tudja így ellátni a munkáját, ugyanis megfélemlítve érzi magát ilyen körülmények közt, különösen az előző nap lezajlott Szima Judit elleni tárgyalás után, ahol nemcsak a vádlottnál, hanem saját magánál is fizikai rosszullétet okozott a hatalom erőszakban tobzódása. Az ügyvéd kérte a tanács elnökét, hogy biztosítsa számára a feltételeket védői munkája ellátásához, a tanácselnök viszont közölte, hogy a tárgyalást a jelenlegi körülmények közt vezeti le, nem változtat a körülményeken.
Gaudi-Nagy Tamás engedélyt kért, hogy ezt a rendkívüli helyzetet telefonon ismertesse az Ügyvédi Kamara elnökével, Réti Lászlóval, és tanácsot kérjen tőle, hogy mit tegyen. A hallgatóságot ismét kiküldték a teremből.
A tárgyalás folytatása után Gaudi-Nagy Tamás közölte, hogy ilyen körülmények közt nem tudja ellátni a védői feladatát és el fogja hagyni a tanácstermet; engedélyt kért a terem elhagyására. A tanács elnöke nem adta meg az engedélyt és 200 000 Ft-os rendbírsággal sújtotta az ügyvédet. Gaudi-Nagy Tamás közölte, hogy az ’50-es éveket idéző állapotok közt nem látja el a védelmet. A tanács elnöke ezek után berekesztette az ülést, mivel Budaházy György ragaszkodott a védőügyvédhez, az ő jelenléte nélkül tehát az ülés nem volt folytatható.
Az abszurd ügyben, az alkotmányos rend erőszakos megdöntésének ügyében indított koncepciós eljárás valamikor a közeljövőben, remélhetőleg egy szebb jövőben folytatódik.
Forrás: Kuruc Info
.
Kommentáld!