.

A világkereskedelem élelmiszer-szemétdombját ellenőrző nemzeti szervezetek jelentéseiből megtudhattuk, hogy milyen élelmiszerbiztonságot veszélyeztető termékek kerülnek a hazai polcokra. Tetten érhető ez annak ellenére, hogy több ígéret hangzott el itt az Országgyűlésben is arra nézve, hogy még a nyári ülésszakban rendeződik a másodlagos élelmiszerellenőrzés
rendszere.
Nézzünk a közelmúltból néhány elkeserítő példát. Az izomgörcsöt és tüdőkárosodást is kiváltó mérgeket tartalmazó, ciántartalmú marokkói paprikát a klórtartalmú szőlő követi a sorban. Ezeket az információkat pedig nem hazai forrásokból, hanem brüsszeli jelentésekből lehet csak megtudni!
Nézzük tovább a termékeket:
- Total Beauty - étrend-kiegészítő vitamin komplex készítmények határérték feletti
benzoapirén tartalommal Finnországból
- Szalmonella németországi import csirkemell csíkokban
- Gillot gyártmányú francia sajt szalmonellával neve, Camembert Le Grand Normand. A
termék veszélyességét elismerve, végül leveteti a polcokról a francia gyártó.
- Szalmonellás friss pulykamell filé Németországból az Aldi áruházláncban
- Friss sertés szűzpecsenye Németországból, szinté szalmonellával fertőzve
Az Európai Unióban sincs minden rendben:
- E hónapban rendszeres robléma az olasz hatóságoknál, egy rovarölő-szer, az
ivermectin tömeges előfordulása a brazil import marhahúsokban!
- Az USA élelmiszerbiztonsági szolgálata, az FSIS már két hete sajtóhírben tette közzé a
beazonosított brazil rovarölőszeres marhahús adatait.
Európa csak most eszi meg...
- Az Egyesült Államokban viszont csak kutyatápként adták el ezt a húst, amelyet Európában emberi fogyasztásra szántak! Európában először utalást minderre az olaszországi RASFF jelentésekben találtuk meg, ám csak két hete az erről szóló, ám az álszent brüsszeli álláspont miatt cégadatot nem tartalmazó jelentések.
Folytassuk a sort:
- Üvegszilánkok a lengyel "klasszikus" pizzában (Magyarországra a cég szerint nem
érkezett, csak más uniós tagállamba)
- Üvegdarabok gyümölcsjoghurtos bébiételben
A hazai élelmiszer-multiláncok tevékenysége amúgy sem hasonlítható egy szeretet-
szolgálathoz: Eddig egyetlen multinacionális cég felajánlásával találkozott Molnár Oszkár,
a Borsod megyei Edelény független polgármestere. Akkor is lejárt szavatosságú, vagy épp
a szavatosság lejárati dátumához közeli élelmiszert ajánlott volna fel a bajbajutott, kitelepített embereknek.
A melamin botrányra még elég sokan emlékeznek:
Szomorú, hogy ismét felbukkant Kínában melaminnal fertőzött tejpor, ami 2008-ban több csecsemő halálát okozta, és amit a botrány után meg kellett volna semmisíteni. Emlékezetes, hogy az élelmiszer-biztonság kérdése világszerte a kínai melaminmérgezéses esetek miatt került az érdeklődés előterébe. Emellett volt, 2005-2006-ban illegális hússzállítmányok raktározása, 2007-ben hamis és antibiotikumot tartalmazó mézek, 2008-ban illegális
baromfiraktárak, tavaly pedig olyan illegálisan működő, átcímkéző üzem, amely itthon működő élemiszer- multinak szállított be!
Az élelmiszerekkel kapcsolatban a legfontosabb szempont a fogyasztók egészségének
védelme, amely sem gazdasági, sem politikai érdekeknek nem rendelhető alá. A késztermék csak akkor lehet biztonságos, ha a termőföldtől az asztalig mindenki betartja a szigorú előírásokat, mely a teljes élelmiszerlánc területét hiánytalanul lefedő, hatékony, szigorú hatósági ellenőrzési és vizsgálati stratégiát követel meg. A magyar lakosság egészségi állapotát jellemző halálozási statisztikai adatok szerint az összes halálozás mintegy negyedet (24,8 %) a daganatos megbetegedések miatt bekövetkező halálozás teszi ki. A magyarországi daganatos halálozás Európában és a világon is az elsők közé tartozik, túlnyomó részük az egészségtelen táplálkozás miatt alakul ki. Az élelmiszer a XXI. század stratégiai terméke, olyan, amellyel minden személy, minden nap közvetlen kapcsolatba kerül, ha másként nem, mint vásárló, ételkészítő, és fogyasztó. A vásárlók kétharmada szerencsére immár keresi az üzletekben a magyar termékeket. Ám vigyáznunk kell!
A tendenciából a nagy áruházláncok is megpróbálnak hasznot húzni: „magyar heteket”
hirdetnek, külön részlegeket alakítanak ki a hazai áruk számára.
Azonban jelenleg sincs tisztázva, mi számít magyar terméknek.
Csak májusban az Auchan magyar termelői hetet, a Cora székely hetet, még februárban a
Lidl retro hetet hirdetett, a Spar pedig a „Mi Magyarországunk, mi Sparunk” jelszóval az
egész 2010-es esztendőt a magyar termékeknek szentelte. Ám az igazság, hogy a külföldi láncokban eladott termékek jó esetben Magyarországon lettek becsomagolva, de lehet, hogy még ezt is külföldön végzik. A tragikus valóság az, hogy nem is követ el bizonyos törvénysértést, aki negyed- vagy nyolcadrészben Magyarországon készült termékről állítja, hogy hazai gyártmány. A jogszabályok szerint ugyanis egy terméken csak az utolsó, konkrét beavatkozást igénylő helyszínt kell feltüntetni. Az utolsó lépés pedig jellemzően a csomagolás. Vagyis hivatalosan minden magyar terméknek mondható, amit hazánkban dobozoltak, üvegeztek, fóliáztak – függetlenül attól, hogy a felhasznált élelmiszerek honnan származnak.
Minderre megoldás, hogy a magyar települések működjenek a lehető leginkább önellátó kisközösségek összetartó láncolataként, amelyek nem az idegen cégek beszállítói, hanem saját, jó minőségű termékeik előállítói és sikeres értékesítői, emellett bátran mernek építeni
hungarikumainkra, a kiváló termőföldre, az édesvízkészletek, termálforrások adta
előnyökre, emellett képesek megvédeni is ezeket.
Mi a megoldás?
Legyünk önfenntartóak! Szomorú tény, de ma mi vagyunk Európa élelmiszer-szemétlerakó helye.
Magyarország 93 ezer négyzetkilométerének 70%-a mezőgazdasági művelésre alkalmas.
Ez a föld többet tud adni, mint amennyit idehaza el tudunk fogyasztani. Tehát: piacainkat
vissza kell szerezni, visszakövetelni és ott értékesíteni a kitűnő minőségű termékeinket.
Elfogadható állapotban kell tartani a földjeinket és vizeinket. A természet- és
környezetvédelem nagyon nagy feladat, nem szabad esztelen túlzásokba hajtani az országot.
A mezőgazdálkodás vállalati keretekben zajlik. Ennek jogait sem szabad sérteni akkor,
amikor a környezet territóriumát védjük.
Csökkentsük a magyar élelmiszerek áfájának csökkentése.
Elfogadható jövedelemi színvonalat kell megteremteni a mezőgazdaságból élőknek,
miközben kezdeni kell valamit azzal a népességgel, amelyik a városból visszavonult
falura.
Nem lehetetlen dolgokról van szó. Megteremthető stratégia ez. Az idegenek érdekszférájából kell kivonni a magyar mezőgazdaságot, a magyar földet, a magyar gazdákat.
Ne feledjük, egymillió hektár föld idegen kezekbe került!

Z. Kárpát Dániel a Jobbik országgyűlési képviselője

.