Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 24 ajánlást fogalmazott meg, a legnagyobb hangsúlyt, természetesen, a cigányokkal szembeni mélyen gyökerező társadalmi előítéletek leküzdésére, illetve a büntető igazságszolgáltatás működési zavarainak kiküszöbölésére helyezve.

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának Magyarországról szóló jelentése hosszan foglalkozik a cigányokat szerintük sújtó, széles körben elterjedt diszkrimináció és szegregáció kérdésével, és a közéletben tapasztalható nyíltan rasszista kijelentések és közlések mind gyakoribb előfordulásával.

A cionista lobbi alatt ténykedő bizottság beleszól Magyarország belügyeibe, hogy lépjen fel a feloszlatott Gárda tevékenységét tovább folytató személyekkel szemben, és szüntesse meg azokat az akadályokat, amelyek gátolják a gyűlöletbeszéd elleni jogszabályok hatékony alkalmazását.

Zsúfoltak a börtönök

Aggályosnak találták a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságát is, és ezzel a „három csapás törvény” által bevezetett kötelező életfogytig tartó szabadságvesztést. A büntetés-végrehajtási intézetek kapacitásának növelésén túl a bizottság javasolja a szabadságelvonással nem járó büntetések alkalmazási körének bővítését.

A bizottság aggodalmát fejezte ki a menedékkérők fogvatartása kapcsán, kritizálva hogy olyan, korábban már bezárt rendőrségi fogdákat használnak az idegenrendészeti őrizet végrehajtására, amelyek nem felelnek meg a legalapvetőbb követelményeknek sem.

Elhúzódnak az eljárások

A bizottság élesen kritizálta a 2006 őszén Budapesten elkövetett rendőri túlkapások kapcsán indult büntetőeljárások indokolatlan elhúzódását, és azt, hogy a több mint kétszáz eljárásból mindössze kettőben sikerült az elkövetők felelősségét megállapítani.

A rendőri bántalmazásokkal kapcsolatban a Bizottság kifogásolta a hatékony nyomozások hiányát, valamint azt, hogy a rendőrségi és büntetés-végrehajtási intézetekben a bántalmazásra hivatkozókat a rendvédelmi szervek állományába tartozó orvosok vizsgálják meg, és nem jött létre egy független orvosszakértői testület az ilyen panaszok kivizsgálására.

A bizottság aggályosnak értékelte azt is, hogy csak akkor lehetséges a rendőrségi kihallgatások videofelvétele, ha az érintett ezért külön fizet a hatóságnak.

Méltatták ugyanakkor néhány nemzetközi egyezmény ratifikálását, valamint a Független Rendészeti Panasztestület felállítását. A bizottság külön felhívta a kormány figyelmét arra is, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság függetlenségéhez elengedhetetlen annak a szabálynak a módosítása, amelynek értelmében a hatóság elnöke bármikor indokolás nélkül elmozdítható.

(Index nyomán Szent Korona Rádió)