A közigazgatásban is lehetőség lesz jövő évtől arra, hogy a munkáltató indoklás nélkül bocsássa el a munkavállalót - ezt a rendelkezést is tartalmazza a Fidesz törvénymódosítása.
Nemcsak az államigazgatásban, hanem a közigazgatásban is lehetőség lesz jövő évtől arra, hogy a munkáltató indoklás nélkül bocsássa el a munkavállalót; egyebek mellett ezt a rendelkezést is tartalmazza a Fidesz által az Országgyűlés elé terjesztett törvénymódosítás.
Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán hat törvényjavaslatot terjesztett a hétvégén a parlament elé, amelyek olvashatóak az Országgyűlés honlapján.
Az egyik ezek közül - a köztisztviselők jogállásáról szóló - kimondja: jövő év január 1-jétől a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti. Az előterjesztők szerint akkor meg kell indokolni viszont a felmentést, ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik; ha a köztisztviselő alkalmatlan feladatai ellátására; ha a vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselő más köztisztviselői munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség vagy a munkáltató által felajánlott másik köztisztviselői munkakört a köztisztviselő visszautasítja; ha az öregségi nyugdíjra jogosult vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő köztisztviselő e jogcímen felmentését kezdeményezi; ha a rokkantsági nyugdíjjogosultság törvényi feltételeivel rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi; illetve ha az előrehozott öregségi nyugdíj jogosultság egyéb feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi.
A törvényjavaslat indoklása szerint azért kell az önkormányzati képviselő-testületek hivatalában is megteremteni a munkáltató általi, indokolás nélküli, rövid felmentési idővel történő felmentés lehetőségét, mert közszolgálatot valós szolgálattá kell tenni. A három képviselő megjegyzi, hogy a jogviszony munkáltató általi megszüntetésének egyszerűsítése lehetőséget nyújt a minőségi szakembergárda kialakítására és a köz szolgálatában végzett munka színvonalának emelésére. A javaslat ezek mellett feloldja a köztisztviselői törvény, a vezetői szintek számát korlátozó rendelkezését. Kimondja, hogy helyi önkormányzatnál a főjegyzői, jegyzői, aljegyzői kinevezésen túlmenően a 10 ezer feletti lakosú településen, valamint a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál, a megyei jogú városi önkormányzatnál, a megyei önkormányzatnál, a fővárosi kerületi, a fővárosi önkormányzatnál osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői megbízáson túl további vezetői megbízás is adható.
Ezt az előterjesztők azzal indokolják, hogy az egyes területek fokozott vezetői ellenőrzése növeli a munkavégzés hatékonyságát. Az előterjesztés lehetőséget ad még arra is, hogy a munkáltatók "eltérítsék" az illetményt, és ezzel "versenyképesebb" fizetést adhassanak. A törvényjavaslat a tervek szerint 2011. január 1-jén lép majd hatályba. Az új Országgyűlés még június 21-én fogadta el újra a Sólyom László államfő által visszaküldött, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt. (A jogszabályt annak június 8-i elfogadását követően az államfő nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.) A Ház zárószavazás előtt egy módosító csomag elfogadásával kibővítette a törvényt, annak hatálya alá vonta a közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat, azaz a szakmai vezetőket; de nem változtatott azonban azon a passzuson, amellyel az államfő nem értett egyet: így a munkáltatók a kormánytisztviselőket ezután indoklás nélkül menthetik fel.
(MTI)
Kommentáld!