Leállította a betervezett felnőttképzéseket, és felfüggesztette a hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok foglalkoztatását ösztönző uniós programokat a munkaügyi központokban Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára - értesült a Hírszerző több forrásból.
Információink szerint az államtitkár arra utasította a megyei munkaügyi központokat, hogy képzési támogatásról szóló szerződést ne kössenek, illetve fel kell függeszteniük az uniós forrásból finanszírozott Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) foglalkoztatást ösztönző támogatásait is. Ez lényegében azoknak a járulékkedvezményeknek a felfüggesztését jelenti, amit eddig azok a munkáltatók kaphattak, akik hátrányos helyzetű álláskeresőt vettek fel.
Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkárságát és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot is, azonban cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk hivatalos megerősítést, és magyarázatot sem arra vonatkozóan, hogy miért volt szükség a programok leállítására.
Még a kormánynak is fájni fog
A döntés várhatóan megnehezíti a pályakezdők, a tartós álláskeresők és az 50 év feletti álláskeresők, illetve a csak általánost végzettek elhelyezkedését, de azokét is, akik bérpótló juttatást kapnak. Nehezebb lesz elhelyezkedni azoknak a kismamáknak is, akik a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet) után egy éven belül visszatérnének a munkaerőpiacra, vagy azoknak, akik már gyes mellett szeretnének munkát vállalni.
Ezeknek a munkaerő-piaci csoportoknak jellemzően nagyon alacsony a foglalkoztatottsági rátája, amit az állam eddig azzal ellensúlyozott, hogy ha egy munkáltató például felvett egy tartós munkanélkülit, vagy egy gyes mellett munkát kereső kismamát, akkor igényelhette, hogy a 27 százalékos tb-járulék helyett a foglalkoztatás első évében csak 10, a második évben pedig 20 százalékot fizethessen (ez az úgynevezett Start Plusz kártyásmunkavállalók után igényelhető kedvezmény). Annak pedig, aki 50 év feletti, képzetlen vagy bérpótló juttatásban részesülő álláskeresőt vett fel, az első évben nem kellett tb-járulékot fizetnie, a második évben pedig csak 10 százalékot (ez a Start Extra kártyásmunkavállalók után igényelhető kedvezmény).
Ezeknek az öszönzőknek a megszüntetése teljesen szembemegy a kabinet foglalkoztatásbővítő szándékaival. Az idei költségvetéshez mellékelt fejezeti indoklásban tavaly azt írta a kormány, hogy a Start Plus és a Start Extra kártyával 2011-ben havonta átlagosan 25-30 ezer fő foglalkoztatására nyílik lehetőség. Czomba Sándor utasításával gyaníthatóan maga Czomba Sándor sem ért teljesen egyet, ugyanis az államtitkár tavaly nyáron még nem a Start program beszántását, hanem a fejlesztését ígérte, például azoknak a feltételeknek az eltörlését, amelyek életszerűtlenné teszik ezeket az ösztönzőket.
Matolcsy tartalékára kell a pénz?
Arra, hogy a programok leállítására miért van szükség, hivatalos válasz hiányában egyelőre két feltételezés tűnik valószínűnek. Az egyik szerint a foglalkoztatáspolitikai államtitkár ezzel a döntéssel próbálja teljesíteni az idei évre tervezett 250 milliárdos zárolás rá eső részét. Matolcsy György februárban jelentette be, hogy 250 milliárd forintos stabilitási tartalékot kell képezni a 2011-es költségvetésben, majd a világban és Európában rejlő kockázatokra hivatkozva végleg zárolta a tárcáktól elvont összeget (sajtóértesülések szerint a zárolásra inkább azért volt szükség, mert elszámolták a költségvetést).
A zárolással a kormány 16 milliárd forintot von ki az idén 337 milliárd forintos előirányzattal rendelkező Munkaerő-piaci Alapból, amiből a felnőttképzéseket és a foglalkoztatásösztönző TÁMOP programokat is finanszírozza az állam (utóbbiakat a büdzsének előfinanszíroznia kell). A szakképzési és felnőttképzési támogatásokra összesen több mint 33 milliárd forintot különített el a kormány. A most leállított foglalkoztatásösztönző program a TÁMOP 1.2 soron szerepel a költségvetésben, erre 5,5 milliárd forint volt a 2011-es előirányzat.
A közmunkaprogramnak jól jönne
Lehetséges azonban, hogy a kormánynak mégsem a 250 milliárdos zárolás miatt van szüksége az említett programok felfüggesztésére, hanem azért, hogy ezeket a forrásokat átcsoportosítsa a július elsejétől induló új közmunkaprogramba - vélik egyes munkaügyi szakértők.
A kormány júliustól tömeges közfoglalkoztatást tervez, a közfoglalkoztatásra szánt idei költségvetési előirányzat azonban ezt egyáltalán nem tükrözi. Erre a célra 64 milliárd forintot különített el a kormány a büdzsében, és ebből 250 ezer, 4 órás munkavállalóra kiterjedő közmunkaprogramot szervezne - jelentette be Matolcsy György hétfőn. Csakhogy tavaly a Munkaerő-piaci Alapból 128 milliárd forintot költöttek közmunkaprogramra, és akkor körülbelül 100 ezer embert foglalkoztattak napi 8 órában.
Vagyis, a kormány által tervezett előirányzat szinte biztos, hogy nem lesz elegendő. Vidéki munkaügyi szakemberektől gyakran hallani, hogy az önkormányzatoknak engedélyezett keret arra is kevés lesz, hogy minden érintett megszerezhesse a 30 napos jogszerző idejét, ami a bérpótló juttatás feltétele.
hírszerző
Kommentáld!