Egész napos konferenciát tartanak szerdán, Budapesten a roma-integráció kormányzati és uniós támogatásáról. A találkozón, melyen részt vett Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár, Farkas Flórián miniszteri biztos és Lenia Samuel, az Európai Bizottság esélyegyenlőségi főigazgatóságának helyettes vezetője is, az EU-források hatékony felhasználásáról és a cigányok felzárkóztatásáról – volt azonban, aki szerint azt is tisztázni kellene, egyáltalán ki a cigány.

Kitörni a szegénység köréből 
Egy nappal azután, hogy Franciaországból kétszáz, kiutasított cigány tért vissza hazájába, Budapesten szemináriumot tartanak a roma felzárkózás lehetőségeiről. „Az EU-alapok szerepe a roma integráció elősegítésében” című rendezvényen kilenc előadás, hangzik el, és hazai illetve uniós szakértők ismertetik álláspontjukat a témával kapcsolatban- 250 meghívott és előadó jelenlétében. A Bocskay Zsolt moderálta program első felszólalója Lenia Samuel, az EB szociális, társadalmi és esélyegyenlőségi csoportjának megbízottja volt, aki emlékeztetett rá: a szeminárium gondolata már tavaly októberben megfogalmazódott, az előzetes megbeszélések során pedig a legfontosabb vitapontokat is rögzítették. Mint Samuel elmondta, az Európa Bizottság három forrásból, a foglalkoztatási, a regionális és a vidékfejlesztési főigazgatóság keretéből is finanszírozni tudja a magyarországi romák integrációját – hiszen mindegyik terület kapcsolatban áll a cigányság ügyével – a felajánlók ugyanakkor törekednek arra, hogy az EU-alapokat valóban a célnak megfelelő módon használják fel. A bizottsági vezető szerint ezért a támogatást továbbító civil és kormányzati szervezeteknek három szempontra kiemelten kell figyelniük: 1.)a pályázatokról szóló információk legyenek hozzáférhetőek, 2.)az uniós alapokat átláthatóan és kontrolláltan kezeljék, 3.) tisztázottak kell legyenek a finanszírozási feladatok is.

Lenia Samuel hangsúlyozta, az Európai Unió határozott célkitűzése, hogy 2020-ig legalább 20 millió embert emeljenek kia szegénység és a rossz életkörülmények ördögi köréből. Mindehhez nem csak anyagi támogatás szükséges: a romákat képessé kell tenni a felelősségvállalásra, arra, hogy aktívan részt vegyenek az integrációban, hiszen ez biztosítja az egyenjogúságot– fogalmazott az EB-vezető, hozzátéve, hogy a téma politikai szempontból is lényeges. Samuel közlése szerint az EU szociális, regionális és vidékfejlesztési forrásaiból összesen 28,5 milliárd eurót tudna az integrációra fordítani, s a regionális alapok ősztől már lakhatási támogatásra is lekérhetőek – az unió ugyanakkor abban is biztos szeretne lenni, hogy a segítség valóban eljut a cigányokhoz, közöttük a magyarországiakhoz is. Az Európai Bizottság e témával foglalkozó csoportja ezért –együttműködve a magyar kormánnyal – nyomon követné a támogatások útját, decemberben pedig jelentésben számolnak majd be a program addigi eredményeiről.

Ellenőrzött források 
Balog Zoltán, társadalmi felzárkóztatásért felelős (avagy romaügyi) államtitkár elsőként az EU kétarcúságáról beszélt: mint megjegyezte, a csatlakozás egyfelől több lehetőséget, szabadságot és pénzt hozott –másrészt, szembesített az uniós bürokráciával s a regionális, helyi problémákkal szembeni értetlenséggel is. A roma kérdés ugyanakkor már nem csak nemzeti, hanem nemzetközi ügy – fogalmazott Balogh; a magyarországi cigányok helyzetét egyúttal szégyenletesnek nevezte, mivel szerinte húsz évvel a diktatúra bukása után rosszabbul élnek, mint korábban. Az államtitkár szerint a kormányváltással jelentős mértékben változott a roma integráció ügyének kezelése is : elmondása szerint a forrásokat központosítva és összehangolva kezelik, s felhasználásukat Farkas Flórián miniszteri biztos csapata felügyeli majd. A monitorozással nyomon követhető lesz, hogy valóban eljut-e a pénz kistérségekbe, ott ahol valóban szükség van rá – vélekedett Balog, aki az előző kormány integrációs munkáját szintén szégyenletesnek nevezte. Az államtitkár hangsúlyozta, felzárkóztatás helyett ő inkább a felzárkózást használná, mivel ez aktív cselekményre utal – az első lépést a kormány teszi meg, a másodikat viszont a cigányságnak kell. Balog négy fő területen változtatna a kormány integrációs politikáján: a lakhatási támogatások, az oktatás, a szociális juttatások és a foglalkoztatás körében. Az első ponttal kapcsolatban annyit jegyzett meg, érthetetlennek tartja az unió kikötését, hogy a támogatást nem fordíthatjuk elkülönítésre, ilyet ugyanis senki nem akart –az oktatásról azonban részletesebben is beszélt: elképzelései szerint a tanulókat gyerek-esély programok sorával lehetne támogatni, az általános iskolától egészen a remélhető Phd-fokoztig – ennek fejében pedig a végzős diákok pár évig még szülőhelyükön vagy a régióban kellene dolgozzanak szakterületükön. A foglalkoztatásról szólva Balogh úgy fogalmazott: a cigányok regionális központokban is szakképzést kaphatnak majd –méghozzá olyant, amiből aztán valóban munka is lesz.

Pályázati rasszizmus 
Balog Zoltán után Farkas Flórián, roma ügyekért felelős miniszteri biztos, a Lungo Drom elnöke szólalt fel a szemináriumon. Véleménye szerint Brüsszel 5-10 éven belül a cigányság helyzetével, mint eddigi legnagyobb kihívásával fog szembenézni. Farkas elkeserítőnek tartja a magyar helyzetet is, ami szerinte olyan, mintha a hazai cigányság nem is csatlakozott volna az Unióhoz: a pályázati kiírások követhetetlenül bonyolultak, kevés roma tudná ezeket megfelelően teljesíteni, és a forrásokat lehívni – a tisztességes cigány szervezeteknek pedig alig jutnak támogatáshoz.'Több 10 milliárd forintot szántak a több százezer cigány ember életszínvonalának javítására, de semmilyen eredmény nem látszott. Ki a felelős azért, hogy az oda szánt pénzek nem érték el végső céljukat? A 2002 és 2010-es évek közötti állapotot megvizsgálva, ha azok a pénzek a megfelelő helyre kerültek volna, és azok az emberek részesültek volna belőle, akiknek igazán létszükségletük, akkor ma minden második cigánynak szakmunkásnak kellene lennie. De ez jelenleg nem mondható el. Ráadásul megjelent a pályázati rasszizmus is' –állítja Farkas, aki szerint sok településen már irigykedve és haraggal beszélnek az uniós támogatást felhasználni tudó romákról, mondván, „már megint a cigányok kaptak pénzt”. Pedig ha egy cigány sikeresen pályázik, az a helyi közösség érdekeit szolgálja – jegyezte meg a biztos, kérve a cigány vállalkozókat, gádzsókat is vonjanak be a pályázatokba. A Lungo Drom elnöke javaslatcsomaggal javítaná a romák helyzetét: 1. ) ne történhessen meg, hogy némely elöljáró több et keres, mint amennyit a cigányság összesen kap támogatások útján. 2.) a pályázatkiírókat össze kell ismertetni a jelentkezőkkel, akik így első kézből ismernék meg a megfelelő módszereket; 3.) normatívával kellene támogatni nem csak az ösztöndíjakat, de például a földmunkák elvégzését is; 4)a cigányok lehessenek ott, ahol a támogatásukról döntenek; 5.) monitoring-rendszert kell kiépíteni a pénzek útjának követésére. Kérdésre válaszolva Farkas Flórián ugyanakkor elismerte, hogy a pénzek elosztásáról csak Lungo Drom-tagok döntenek majd. A miniszteri biztos hozzátette, hogy a súlyos belpolitikai problémákat orvosolni kívánja Balog Zoltánnal, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárral együttműködésben. A javaslatok december végéig fognak nyilvánosságra kerülni, melyek 2014-ig maradnának érvényben.

Ki is a cigány? 
Dógi János, Békés Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke a pályázati pénzek módszeresebb elosztását szorgalmazta beszéde során: véleménye szerint nem kell egyből 30-40 milliót odaadni egy civil szervezetnek, hanem több éves, kontrollált együttműködés során fokozatosan is lehet emelni a támogatások mértékét. Dógi ugyanakkor rámutatott: sokszor az sem egyértelmű hogy ki a cigány. Tőkeerős, tapasztalt, nem roma civilek is megpályáznak romáknak szánt pénzeket, és a helyi kisebbségi önkormányzat jóváhagyását megszerezve pénzhez jutnak – figyelmeztetett az önkormányzati vezető.

Botár Borbála és Koncz Tamás

Forrás: OrientPress Hírügynökség