Hibásan számolták több tűzoltónak az árvizi védekezésért járó fizetését - állítja a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete. Úgy tudják, míg a rendőrök, a vám-és pénzügyőrök 1250 forint plusz kaptak óránként, addig ők csak bruttó 90 forintot. A pénzek elosztásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nem válaszolt a Hírszerző kérdéseire

90 forintos órabérért dolgoztak tűzoltók az árvízi védekezésben – állította az MTV kedd esti Híradója Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnökére hivatkozva. Azzal, hogy túlóra helyett készenléti díjat számoltak el a lánglovagoknak, csak most, a kifizetésekkor szembesültek az érintettek.

Több tízezer forint az eltérés

"Egy családon belül többen is rendvédelmi szervnél dolgoznak, a kifizetési szalagot látva szembesültek azzal, hogy a rendőröknek és a vám- és pénzügyőrségnél dolgozóknak túlóra szerint, a tűzoltóknak készenléti díjként számolták el az árvíznél teljesített szolgálati időt" – árulta el a szakszervezeti vezető, mi szúrt nekik szemet. Az összeget firtató kérdéseinkre Árok elmondta: van olyan tűzoltó, akinek több tízezer forinttal kevesebbet utaltak. Mindez körülbelül 15 parancsnokságot érint országosan.

A Hírszerzőnek a fővárosban dolgozó egyik tűzoltó azt mondta: a szó legszorosabb értelmében nem igaz, hogy "csak 90 forintos órabérért dolgoztatták" kollégáit, mivel az alapbért minden körülmények között megkapják a szolgálatot teljesítő tűzoltók. "Igaz, az alapdíj, a túlóra és a készenléti díj együttes össze sem egetverő" – tette hozzá, konkrét összeget azonban nem tudott mondani, mivel az alapilletmény nagysága sok mindentől függ (szolgálati idő, rang, stb.)

Kérdésünkre Árok is megerősítette, hogy "pontatlanul" fogalmazott a Híradó és valóban nem csak a 90 forintos óradíj jár a lánglovagoknak, ezt az alapilletményen felül kapják. A kevesebb, mint bruttó 100 forint már csak azért is megdöbbentően alacsony, mert a tűzoltók átlagosan nettó 90-95 ezer forintot keresnek. De, nemcsak a fizetések nagyságával van a probléma.

"Az átlagosan bruttó 1250 forintos, túlszolgálatért járó órabért 60 napon belül kell kifizetni, vagy 30 napon belül ki kell adni szabadnapnak. Májusban voltak az árvizek, mindkét határidő lejárt" – sorolta aggályait Árok, aki nem tudta megmondani, hol csúszhatott el a számítás. Mert erre egyébként több lehetőség is adódhatott.

A parancsnokoknak ugyanis a homokzsákot pakoló tűzoltók létszámáról, ledolgozott óraszámáról folyamatosan jelentést kellett adniuk az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (OKF), mivel az osztotta el a Belügyminisztériumtól kapta a védekezésre szánt pénzt. Kérdés tehát, ki, hol, mennyit és milyen jogszabály, jelentés alapján számolt.

Feketén-fehéren

Pedig a jogszabály egyértelműen kimondja, milyen plusz pénzek járnak a rendvédelmi dolgozóknak. Az 1996. évi, XLIII. számú törvény, 88-as paragrafusában, a "készenlét" definíciójánál ez áll: "A hivatásos állomány tagja kötelezhető arra, hogy a szolgálatteljesítési időn kívül szolgálati érdekből, szolgálatképes állapotban a szolgálati elöljárója rendelkezése szerinti, olyan elérhető - szolgálati helyen kívüli - helyen tartózkodjon, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető". Ahogy az lenni szokott, a részletekben bújt meg az ördög. Árok úgy véli, a "szolgálati helyen kívüli" passzus miatt járna nekik a plusz pénz. "Hiszen, ha Felsőzsolcára kirendelnek, akkor az a szolgálati helyem, ott tartózkodtam és dolgoztam" – magyarázta felháborodásuk okát a szakszervezet vezetője. Ami – a törvény tüzetes szemrevételezése után úgy tűnik – jogos.

A jogszabály ugyanis úgy fogalmaz: "a szolgálatteljesítés helye az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani". Ez, tehát bármely, árvíz sújtotta település is lehet. Ráadásul, a jogalkotók a vis major helyzetekre vonatkozó teendőket is írásba foglalták "túlszolgálat" címszó alatt.

"Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset (baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetőleg elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése) szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja a 84. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen. A túlszolgálatért annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő 2. hónapban kell kifizetni". (A távolléti díj megegyezik az érdekvédelmi szervezet vezetője által hiányolt túlóráért járó bérrel, azaz 1250 forinttal – szerk.)

Az élet felülírhatja a törvényt

A győri tűzoltóság parancsnoka, Hullámos László a Hírszerzőnek elismerte: a törvényi határidő bár lejárt, munkatársai még nem kapták meg a bőnyi árvíznél teljesített szolgálatuk után a plusz pénzt. Állítása szerint a bérszámfejtés már megtörtént, szeptemberi fizetésükkel utalni fogják a túlóráért járó pénzeket.

Mint ismeretes, a kormány június 1-5 között hirdetett vészhelyzetet a térségben, a 24 fős, 12-12 órában dolgozó csapat tagjai Hullámos elmondása szerint meg fogják kapni az 1250 forintos óránkénti juttatást. S bár hetekig pakolták a zsákokat a lánglovagok, csak erre a pár napra jár a megemelt fizetés, a többi ledolgozott nap helyett szabadnapot fognak kapni. Igaz, azt is csak késve.

"Könnyen beszél az, aki nem itt dolgozik" - fogalmazott Árok vádjaira a győri parancsnok. "A minimális napi létszámot biztosítani kell, finoman szólva is mindegy, hogy 30 vagy 60 napot ír a törvény, ha az élet másként hozza. Kiveszik a tűzoltók, amikor szükségük van rá. Az árvíz lecsengése óta egyébéként folyamatosan kaptak szabadnapot munkatársaim, kérdés, azt miként könyvelik el: az árvíznél teljesített szolgálat után, vagy egyéb plusz munkájuk miatt veszik-e ki" - mondta Hullámos hozzátéve, házon belül nem okoz feszültséget a késés és az Árok által emlegetett hiányzó összeg. "Kollégáim azt mondták, nincs semmi problémájuk sem a szabadnapokkal, sem a túlórák kifizetésével mégha azok késve is érkeznek. Úgy vélik, ez a munkájuk, kötelességük, ezért természetes, hogy segítettek a környéken" - jegyezte meg a győri tűzoltó, aki szerint kollégái nagy része jobban örül a szabadnapnak, mint a plusz pénznek, noha elismerte, hogy rettentően keveset keresnek.

Egyeztetés, vizsgálat

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) sajtóosztályán a gazdasági igazgatóhoz, dr. Tollár Tiborhoz irányítottak bennünket, de ő a szerdai nap folyamán elérhetetlennek bizonyult, a sajtóosztály pedig nem válaszolt kérdéseinkre. A Híradónak az Főigazgatóság illetékese a hét elején úgy nyilatkozott: nem tudnak a téves kifizetésekről és azt ígérték, ha panasz érkezik hozzájuk, ki fogják vizsgálni. Erre valószínűleg nem kell sokat várniuk.

Árok elmondása szerint ugyanis már gyűjtik az információkat, dokumentumokat és hamarosan hivatalosan is megkeresik az OKF illetékeseit és panasszal élnek.