Árt az Európai Unió szavahihetőségének az új magyar médiatörvény - írta a Der Standard című liberális osztrák napilap szombati kommentárjában. Alexandra Föderl-Schmid, a lap főszerkesztője cikkében "médiacenzúraként", a sajtó- és szólásszabadság erőteljes korlátozásaként jellemzi a törvényt. Esélyt jelent, hogy éppen Magyarország tölti be az Európai Unió elnökségét, e nélkül ugyanis nem keltene akkora érdeklődést, ami Budapesten történik - írta. Nem csak Magyarországról és a magyar médiáról van szó, hanem sokkal inkább az európai alapjogokról és közös értékekről. "Ezért európai ügy, ha egy európai uniós ország kormánya médiacenzúrát vezet be" - tette hozzá.

Az, hogy Orbán Viktor kormányfő kétharmados parlamenti többségét használja fel, hogy "hozzáférjen" a médiához, megerősíti az Európa közepén fekvő ország demokratikus fejlődésével kapcsolatos aggodalmakat - írta jegyzetében a főszerkesztő.
 
A korlátozások nem csak újságírókat érintenek, sajtószabadság nélkül ugyanis egy társadalom előbb néma, majd védtelen lesz. Ezt látni - tette hozzá - jelenleg Fehéroroszországban és Tunéziában.
 
"Milyen jogon léphet fel egy európai tanácsi elnökséget betöltő ország, mint Magyarország, autoriter államok ellen, ha Budapesten éppen elfogadtak egy diktatúrákat idéző törvényt?" - tette fel a kérdést. Ezzel nem csak Magyarország, de az EU is veszít szavahihetőségéből a nemzetközi színtéren - vélekedett a szerző.
 
A cenzúra lehetősége egy tagjelölt ország esetében okot jelenthet a csatlakozás megtagadására. De hogyan járjon el egy tagállammal szemben a többi ország, ha veszélyeztetve látják demokratikus fejlődését? Habár jogilag megvan az EU lehetősége a beavatkozásra, kormányok és az Európai Bizottság képviselői visszariadnak a beavatkozástól - állt a cikkben.
 
Az Ausztria ellen 2000-ben, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciókötése miatt alkalmazott szankciók utóhatása még mindig érezhető. "Úgy tűnik, mintha az EU országai megégették volna az ujjukat". Ebből máig előnyöket húz az olasz média nagy részét a kezében tartó, vagy azt jogi eszközökkel gúzsba kötni igyekvő Silvio Berlusconi olasz kormányfő. Miután az EU eddig nem lépett fel Berlusconi ellen, Orbán Viktor nyilvánvalóan felbátorítva érezte magát. "Itt is és ott is cselekvéskényszer áll fenn. Az EU nemcsak gazdasági, hanem értékközösség is" - állt a Der Standard kommentárjában.
 
(MTI)