Felszámolná a közszolgálati médiumok hírszerkesztőségeit az új médiatörvény tervezete és kizárólag a nonprofit társasággá átalakuló Magyar Távirati Irodára (MTI) bízná a hírgyártást. A közmédiumok egymás között ingyen cserélhetnék a műsorokat, a vállalkozási tevékenységet viszont nem tiltja a törvény. A műsorokat egy közszolgálati kódex alapján kell összeállítani, és egy új korhatár kategóriát is bevezetnének: a hat éven aluliaknak nem ajánlottat.

Sokszínűség helyett központosítás - ez jellemzi a jövő hírgyártását - legalábbis a 174 oldalon taglalt, 228 paragrafusból álló, a parlament honlapján olvasható médiatörvény-tervezet szerint. A jövőben kizárólag a nemzeti hírügynökség, vagyis a Magyar Távirati Iroda állítja össze a híreket. Az indoklás szerint ez ugyan nem jár együtt a hírműsorok műsoridejének csökkentésével, de egy közéleti eseményről így a közmédia legalább nem négy stábbal tudósít majd. A közmédiumok internetes oldalainak feltöltése is az MTI kezébe kerül.

A nonprofit társasággá alakuló négy közmédium - a javaslat szövege szerint a közmédia szolgáltatók - mentesülnek a társasági adó megfizetése alól és a törvény rendelkezése szerint "személyes illetékmentességet élveznek". Az egymás közötti beszerzések nem tartoznak a közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazási körébe, így a termékértékesítés ingyenes, és általános forgalmi adót sem kell fizetniük. De a vállalkozási tevékenységet nem tiltja a törvény, vagyis a kereskedelmi csatornáknak, rádióknak, internetes oldalaknak, újságoknak pénzért árulhatják a híreiket. A nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel. 

A javaslat lefekteti a közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető elveit. Eszerint a közszolgálati médiaszolgáltatás az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenül működik, a közszolgálati médiaszolgáltató vezetői és a tevékenységében részt vevők - a jogszabályok nyújtotta keretek között - szakmai autonómiát élveznek. 
Arról, hogy melyik médium mennyi állami támogatást kap a műsoraikra, egy új szervezet, a Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt. A testület hét tagú, az MTV, a Duna Tv, a Magyar Rádió és az MTI vezérigazgatója mellett Fazekas Csaba, a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója, és az Állami Számvevőszék által delegált két tag alkotja. 

A javaslat kitér arra is, hogy a médiatanács közszolgálati kódexet fogad el, amely iránymutatást ad a közszolgálati médiumoknak a médiaszolgáltatás megfelelő működési elveire vonatkozóan. A kódex megalkotásához és módosításához a médiatanács mellett működő médiatudományi intézet nyújt szakmai támogatást. A közszolgálati tévék műsoridejének több mint felét magyar műsorokkal kell megtölteni, a zenei rádiók adásának negyedét pedig magyar számok teszik majd ki. A tervezet készítői persze megengedőek, lehetőség van, hogy a csatornák és adók fokozatosan érjék el műsorrendjükben a kívánt arányt. 

Új, összesen hat korhatár kategóriát vezetnének be. Lesznek például korhatárra tekintet nélkül megnézhető vagy hallgatható műsorok, és hat éven aluliak számára nem ajánlottak.

Ázsiai modell az alap?

Előfordul olyan, hogy egy nemzeti hírügynökség helyi közszolgálati médiumokkal együtt működtet hírtelevíziót és rádiót, ám a magyar megoldás a demokratikus országokban példátlan. 

A magyarhoz a kínai rendszer áll legközelebb. A helyi lapok szinte kizárólag a központi, Újkína (Hszinhua) hírügynökség híreit veszik át. A People's Daily című napilap például 25 százalékban a Hszinhua jelentéseit közli. Az Újkína amúgy kiadóként is működik: húsz lapot, egy tucatnyi magazint ad ki, s nemcsak kínai, hanem angol, spanyol, francia, orosz és más nyelveken. A hírügynökség szorosan együttműködik a központi televízióval, a CCTV-vel, amely ugyancsak több nyelven sugározza adásait. Dél-Koreában annyi az összefonódás a Yonhap hírügynökség és a KBS központi tévé között, hogy ez utóbbi a Yonhap legnagyobb részvényese. 

Persze akad példa médiaholdingokra Európában is, ám ezek felépítése gyökeresen eltér a magyar modelltől. Franciaországban az AFP hírügynökség szorosan együttműködik az állami pénzből finanszírozott, külföldieknek szóló csatornával, a francia nemzetközi rádióval, az RFI-vel, illetve az AFP tudósítói hálózata is közreműködik az ugyancsak elsősorban külföldieknek szánt hírtévé, a három különböző nyelven is elérhető France 24 műsorainak előállításában. Tény például az is, hogy a France 24 hírportálja az AFP híreiből tevődik össze, de arról szó sincs, hogy a hírügynökség kizárólagos joggal tenne fel híreket a televízió információs portáljára.

Muhari Judit / Népszava