Közmunkások. Vizet gereblyéznek?Borsod-Abaúj-Zemplén megye az összeomlás szélén áll, az encsi kistérség településvezetői éhséglázadásoktól félnek. A kivéreztetett környéknek az utolsó lökést az új közmunkaprogram adhatja meg, amely a helyiek szerint nem biztosítja a létminimumot sem és köze sincs a beígért "értékteremtő munkához".

- Jöjjön ide az Orbán Viktor, aztán megtudja, milyen Borsodban az élet!- Jobban jár az Orbán, ha otthon marad! (röhögés)Az encsi kistérségben járunk Kaufer Virággal; az LMP-s képviselőt pártjának helyi képviselője hívta meg, hogy mint a parlament foglalkoztatási bizottságának tagja, személyesen is meghallgassa, milyen problémákkal küzdenek meg a borsodi falvakban nap mint nap a lakosok és a polgármesterek.A vegyesen jobbos-balos polgármesterek számára a legkisebb ellenzéki párt képviselőjének látogatása is nagy esemény, mint egyikük fogalmazott, "G. Nagyné Maczó Ágnes járt itt utoljára kampányidőszakon kívül, még ’91-ben". A hét-nyolc polgármester nem vállalta nevét, a látogatást munkamegbeszélésnek tartják, a panaszáradatuk szerint a januárral életbe lépett új közmunka-szabályozás alig egy hónap alatt lehetetlen helyzetbe hozta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Miskolc és Kassa között található térséget. Az itteniekkel a kormány sem a rendszer kidolgozásakor, sem azóta nem egyeztetett, a környéken az éhséglázadás reális veszély.A településvezetők tapasztalatai éles kontrasztban állnak a foglalkoztatásügyi államtitkár kijelentéseivel, Czomba szerint ugyais a közmunkával kapcsolatban az állam elvárása, hogy munkabért csak az kaphat, aki értéket teremt, segélyhez pedig csak az juthat, aki megfelel bizonyos feltételeknek. A polgármesterek viszont azt mondják, a korábbi rendszerben domináns 8 órás, jellemzően hosszú távú foglalkoztatás helyett az új modell a négyórás munkaidőt részesíti előnyben, amennyi idő alatt "értelmes munkát nem lehet végezni", az érte járó 31 ezer forint alig két-háromezer forinttal több, mint a bérpótló juttatás (bpj, legújabban így hívják a korábbi kormány alatt rendelkezésre állási támogatásnak nevezett munkanélküli segélyt), és ezért "nem motivál".

Nem áll jól a kezében a bozótvágó

A bpj ráadásul csak akkor jár, ha az igénylő az előző évben 30 nap munkaviszonyt fel tud mutatni. Az önkormányzatoknak jutó, országosan felére-harmadára csökkenő források miatt a közmunkásokat cserélgetni kell, hogy jövőre senki se maradjon segély nélkül. A települések ezért gyakran kénytelenek lemondani az akár több éve dolgozó, kipróbált munkaerőről. "Nem adom a huszonháromezres bozótvágót akárkinek a kezébe" - jelenti ki az egyik vezető - "ezzel senkinek sem vezet út a munka világába".A kormányzati látszatoptimizmusról sokat elmond, hogy a polgármestereknek a miskolci munkaügyi központ is azt javasolta, rotálják a munkásokat. Az intézmény egyébként afféle forráselosztó-munkaközvetítő szerepet játszana, ezek közül az utóbbi értelmetlen ("hiába mész oda, munka ott sincsen"), az első még káros is: a települési normatívák leosztásánál a polgármesterek szerint nem nagyon veszik figyelembe a helyi jellegzetességeket.Nem mintha ez sokat számítana: a feladatokkal agyonterhelt, viszont bevételekben ("iparűzési adóból a falunak tavaly negyvenezer forint jövedelme volt") nem bővelkedő önkormányzatok gyakran a helyi intézményekben dolgozókat, óvónőket, fűtőket, időssegítőket, vagy a közmegelégedésre működő településőrséget is a közmunkaprogramon keresztül foglalkoztatták: máshogy nincs rá pénz. "Van két vagyonőri képesítéssel rendelkező emberem, ez a képesítés kell az őrködéshez. Most taníttassak ki még hatot önkormányzati pénzből, hogy rotálhassam őket?" - teszi fel a költői kérdést az egyik vezető: a faluban többé nem lesz településőrség, ugyanis a korábbi több tucat státuszra elegendő forrás helyett alig hat-hét embert foglalkoztathat a programon belül.

Eszmecsere

A beszélgetésen elhangzó mondatok jellemzőek a társágra, a településvezetők egymás szavába vágva írják körül ugyanazt a problémát:- Nem hitték el az emberek, amikor jöttek munkáért, én meg azt kellett mondjam nekik, hogy nincsen. A híradóban nem így hallották.- Az öt-tíz fős kemény mag, a hosszú távú közmunkások húzták magukkal az olyanokat is, akik húsz éve nem dolgoztak.- A középosztálynak mondható réteg is lecsúszott. Kikapcsolták náluk a vizet, kútrajárók lettek, nem tudják a gyerekek a vécén végezni a dolgukat.- Nincs bolt a településen, két emberrel hozatom a tejet, kenyeret, gyógyszert a faluba. Reggel összeírják, délután kiviszik mindenkinek. Márciustól ezt én csinálom, vagy nincs kenyér.- Csak a múlt héten negyven családnál kapcsolták ki az áramot.- Ma fényes nappal törtek be a boltba. Itt ilyen soha nem volt.- Két évig nem őriztük a határt, egy szem krumpli nem tűnt el.- Éheznek az emberek.

Lázadás

A cigány kisebbségi önkormányzati vezetők (CKÖ) még feszültebbek, igaz, az országgyűlési képviselő náluk is ritka jelenség: Kaufer Virág látogatására vagy negyvenen gyűltek össze. A cigányság többszörösen hátrányos helyzetben van a munkanélküliség sújtotta vidéken: egy fiatalember, a kisszámú helyi diplomások egyikeként biológus laboránsként dolgozott három évig a miskolci ÁNTSZ-nél. Azt mondja, nem bírta a kiközösítést. Nem mintha a szakmát végzettek között jobb lenne a helyzet: "a fiamnak kezében a papír, most képezték ki kőművesnek. Ez egy szép dolog. De kenyeret nem fog keresni… mert nincs munka" - mondja az egyik CKÖ-s.Nincs egyedül az elkeseredésével: "Én nagyon haragudtam azokra, akik elmentek meg csóreltak - én nem ezt tanultam otthon. De ha máskülönben a gyerekemet kell nézni éhen, hát én is elmegyek" - közli egy másik - "Hogy a közmunkaprogram? Jobb lenne nekünk a gyors halál"."Már régen nincs az, hogy a magyaroknak van földjük, marhájuk meg lisztjük. Nekik sincs. Szörnyű szegénység van, nem tudnak mit csinálni az emberek." "Minden gondnak a megoldója a munkahely. Ha lenne munka, a kistelepüléseken gyakorlatilag megszűnnének a tyúklopás kaliberű bűncselekmények."