Elfogadta az Országgyűlés az új jogalkotási törvényt, amely kimondja azt is: jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget.
Az Országgyűlés a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP támogatásával, a szocialista képviselők ellenszavazata mellett fogadta el hétfőn az új jogalkotási törvényt. Erre azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság 2010. december 31-i hatállyal megsemmisítette a jogalkotásról szóló 1987. évi törvényt.
A hétfőn jóváhagyott törvény a jogalkotás alapvető követelményei között egyebek mellett rögzíti: a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.
Kimondja azt is, hogy jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
A képviselők kormánypárti támogatással ellenzéki elutasítás mellett elfogadták azt a jogszabályt is, amelynek értelmében az eddiginél szélesebb körű társadalmi részvétellel valósulhat meg januártól a jogalkotás.
Az elfogadott jogszabály alapelvként rögzíti: a társadalmi egyeztetés során biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban az álláspontok - különös tekintettel a hátrányos helyzetű, társadalmi és gazdasági szempontból marginalizált csoportok véleményének - lehető legszélesebb köre jelenjen meg.
Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a jövő évtől a törvény, a kormányrendelet, a miniszteri rendelet tervezetét és indokolását. A tervezet egyeztetésre bocsátását megelőzően a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani a tervezet koncepcióját is.
(MTI)
Kommentáld!