.

A választások előtti felfokozott hangulatban, a belpolitikai viharok közepette úgy tűnik, mintha a csonkaország elfelejtette volna az elszakított Erdélyben a jogos igényeikét harcoló székely testvéreket. Idehaza a nemzeti erők győzelme a tét, odahaza pedig a székely minimum, az autonómia, a nemzeti önrendelkezés kérdése. A távlati tervekben szerepel ugyan az új kormány, és az új ellenzék pozitív hozzáállása a harcos rokonokhoz, de arról sem szabad elfeledkezni, hogy küzdelmüket a megmaradásért az anyagiak mellett legjobban a nyilvánosság segítheti. A HunHír.Hu hírportálnak eljuttatták a székelyek azt a dokumentum-csomagot, amelyből megtudhatják, hogy mi történt február 5-én, az erdővidéki Baróton rendezett nemzeti találkozón. Azt, hogy azért nem hagyták teljesen cserben az ottaniakat a magyarok, jelzi: tanácskozásra meghívták, és a a székely-magyar kapcsolatépítésben jelentős szerepet játszott Gyetkó János, a Jövőnk a tét elnevezésű civil szervezet vezetője, a Jobbik Fejér megyei Választmányának tagja. Gyetkó átadta Krizbai Imre baróti református lelkésznek, az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés vezetőjének a magyar nemzet ősi lobogóját, az Árpád-sávos zászlót.

“mert az Úr előtt nincs akadálya annak, hogy sok vagy kevés által szerezzen szabadulást”
(I.Sám 14,6)

2010. február 5-én került sor Baróton a Bardoc-Miklósvárszék Széki Tanácsa, a Magyar Polgári Párt baróti szervezete, az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés, valamint a Történelmi Vitézi Rend Bardoc-Miklósvárszéki szervezete által rendezett NEMZETI TALÁLKOZÓRA.

A találkozó 16 órától a baróti református templomban vette kezdetét ünnepi istentisztelettel, ahol Bartha József holtmarosi református lelkész hirdette Isten igéjét, majd ezt követően a Rózsa vendéglő adott helyet a rendezvénysorozatnak.

A találkozó témája “Önrendelkezési harcunk két évtizede Erdővidéken”, amelynek keretében a közel 80 résztvevő, hat előadást hallgathatott végig, amelyek helyzetképet kívántak nyújtani az önrendelkezési harc előzményeiről, annak kibontakozásáról valamint a jelenlegi állapotokról.

Nyitó beszédében, Nagy István Barót polgármestere házigazdaként üdvözölte a résztvevőket kihangsúlyozván, hogy nem tartja magát az önrendelkezési harc „előharcosának”, viszont „szükség van a nemzeti találkozókra, hiszen valaki kell tartsa az őrhelyeken a fáklyát, a zászlót”.


Előadást tartottak:

• Krizbai Imre, református lelkész, aki átfogó és tartalmas tevékenységéről számolt be az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülést illetően, megjelenítve annak főbb mozzanatait, miként alakult meg a szervezet – 1996-ban, és milyen események előzték annak létrejöttét. Előadása végén a lelkész következtetésként megfogalmazta, hogy az önrendelkezési harc 20 éves időszakának nagytanulsága, hogy „akik megfertőzve és adósan jöttek ki a kommunizmusból, a hatalom által ránk gyűjtött politikusok, újságírók, volt TSZ vezetők, rossz lelkiismeretű értelmiségiek, az államhatalom legalacsonyabb szintjén álló besúgóig el, közös hadrendbe álltak és 20 éve folytatják a harcot az önrendelkezési küzdelmeink ellen”
• A Bardoc-Miklósvárszéki Székely Tanács tevékenységének áttekintése, címmel előadást tartott Szabó Miklós széki elnök, aki felvázolta a széki tanács tartalmas munkáját, a népszavazás előkészítését, lebonyolítását, a visszajelzéseket úgy pozitív, mint negatív vonatkozásban, megfogalmazva a célkitűzéséket az önrendelkezési harc jövőjét illetően.
• Hoffman István, az egykori MPSZ országos alelnöke, röviden de tartalmasan fogalmazva, betekintést nyújtott a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetének megalakulásáról, valamint a szervezet tevékenységének főbb mozzanatairól
• Szilágyi Sándor az MPP baróti alelnöke beszámolt a Magyar Polgári Párt két éves Erdővidéki tevékenységéről, a sikerekről és kudarcokról, valamint a szervezet jövőképéről
• Nagy Istvan, Barót polgármestere, helyi MPP elnök, a helyi közigazgatás decentralizációjának lehetőségei címmel tartott előadást, rámutatva a decentralizáció folyamatának lassúságára és az ebből adódó gondokra
• Benkő Emőke, a Történelmi Vitézi Rend erdővidéki szervezetének múltja és jelene címmel tartott előadásában a Vitézi Rend rövid történelmi áttekintője után, kihangsúlyozta, hogy a sokszínűségben látja az erdélyi magyarság fennmaradását, kifejezésre juttatta azon meggyőződését, miszerint az egység ellen voksolna, mivel az egységet már egyesek lejáratták

A rendezvény hangulatát emelte a baróti Tókos Melinda saját szerzeményű dalaival, az olaszteleki Balázsi László saját költeményének előadásával, valamint Máthéné-Krizbai Melinda német–magyar szakos tanárnő alkalomhoz illő szavalatával.

A rendezvény második felében közvitára került sor, amelyet Krizbai Imre református lelkész moderált.

A vita keretében felszólalt Borsos Géza a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, ki rámutatott arra, hogy vagy megtaláljuk rövid történelmi idő alatt a megoldásokat az önrendelkezési jogunk érvényesítése érdekében, vagy az ellenséges hatalom fogja azt megoldani. Véleménye szerint nem tisztázódtak sem a magyar, sem a székely nemzet szintjén a fő célkitűzéseket, a társadalomnak jövőképet kell nyújtani.

Ezt követően Kovács István unitárius lelkész az MPP sepsiszentgyörgyi frakcióvezetője, felszólalásában megköszönte az erdővidéki szervezeteknek, hogy megőrizték a hitet, ami a legfontosabb ebben a vonatkozásban. A megosztottsággal kapcsolatosan megjegyezte, hogy büszkén kimondhatjuk, hogy „Erdély földjén van másság és az önrendelkezési jog érvényesítése hatékonyabb a különböző oldalról való megközelítéssel, de szükséges, hogy a megközelítő alanyok ugyanazon stratégiát valljanak”. Ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy a „jobboldalnak szüksége van arra, hogy összehangolja erejét”, valamint szükség van egy erős jobboldali szövetségre.

Rácz Károly Kézdivásárhely polgármestere, rámutatott a fiatal nemzedék felé való nyitás szükségességére, kihangsúlyozva, hogy a fiatalságra kell építeni.

Nagy István, Barót város polgármestere, kihangsúlyozta, az önrendelkezési harc sikeres folytatásához szükségeltetik, hogy „mindenki végezze el a saját helyén azt a munkát, amit Isten és a közösség rábízott”

Fekete Károly, az MPP országos alelnöke, felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad a visszalépés politikáját gyakorolni, előre kell lépni. A vitához hozzászóltak Szabó Miklós, Benkő Emőke, Szász Ilona.

Meghívott vendégek voltak: A MPP erdővidéki tisztségviselői, helyi és megyei tanácsosok, pártelnökök, a megye mindhárom MPP országos alelnöke, a SzNT helyi és országos képviselői, a EMCT, valamint a Történelmi Vitézi Rend erdővidéki tagjai.

A rendezvény a magyar és székely himnusz eléneklésével, majd azt követően közös vacsorával zárult.

Bódi-Kolumbán Botond

.