A romák integrációját az Európai Unió minden tagállamában, régiójában meg kell valósítani, beilleszkedésüket csak több szempont figyelembevételével lehet segíteni - mondta Lenia Samuel, az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi főigazgatóságának helyettes vezetője Budapesten. Az unió tisztviselője az Európai Bizottság magyarországi roma társadalmi szervezetekkel és a magyar kormánnyal közösen szervezett egynapos szemináriumon szólalt fel. A rendezvényre mintegy 250-en kaptak meghívót, magyar és külföldi roma szervezetek, alapítványok képviselői.
Mások mellett olasz, román, szlovák, német, belga, görög, továbbá ír, montenegrói, koszovói, fehérorosz és máltai szakértők érkeztek a konferenciára. A résztvevők arról tanácskoznak, miként lehetne hatékonyabban felhasználni az uniós forrásokat a romák integrációjában.
Lenia Samuel hangsúlyozta: valódi befogadó társadalmakat kell építeni, segítve a társadalmi kohéziót és csökkentve a szegénységet. Elmondta, az a cél, hogy 2020-ig legalább 20 millió embert emeljenek ki a szegénységből, a társadalmi kirekesztettség állapotából. Mint fogalmazott, a hátrányos helyzetű roma csoportokat hatékonyan és tartósan ki kell szakítani az előítéletesség, a gyenge képzettség, a rossz egészségügyi körülmények, a szegénység és a társadalmi marginalizálódás ördögi köréből. Gondot jelent a romatámogatások hatékony felhasználása - fejtette ki a szakértő -, a támogatások útját nehéz nyomon követni. A támogatások nem mindig felelnek meg a romák igényeinek és az erőforrások nem mindig érik el a rászorultakat.
Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár rámutatott: a magyarországi cigányság ügye egyszerre a mélyszegénység és a területi hátrányok kérdése, ugyanakkor etnikai hátterű probléma is, tehát összetett megközelítésre van szükség. Az új kormány fő törekvései között említette a romák társadalmi felzárkózását. Az első lépést a kormánynak kell megtennie, de partnerekre van szükség; "sok esetben az akarást is meg kell tanítani" - mondta, hozzátéve, azokat, akik "legalul vannak", meg kell tanítani hinni abban, hogy érdemes élniük a lehetőségekkel. Az akadályok felszámolásának eszközei között sorolta fel a lakhatást, az oktatási gondok megoldását és a szociális helyzet javítását új típusú foglalkoztatáspolitikával. Elmondta, a kormány a komplex felzárkózást segítő állami szolgáltatások rendszerét szeretné kiépíteni. Kitért arra: új kormányhivatalt hoznak létre a közigazgatási minisztériumon belül az ösztöndíjprogramok átláthatóbb kezeléséért.
Farkas Flórián romatámogatásokat felügyelő miniszteri biztos kijelentette, öt-tíz éven belül a cigánykérdés lesz az Európai Unió legnagyobb kihívása. Éppen ezért beszélni kell erről a témáról, ebben mindig partner lesz - tette hozzá. Mint mondta, bár általában sikertörténetnek tekinthető Magyarország uniós csatlakozása, a cigányság eddig nem tudta ennek előnyeit kihasználni. Az EU ugyan komoly összegeket adott volna a támogatásukra, de ezeket nem hívták le teljes egészében, így nem történt nagyobb előrelépés - fűzte hozzá. Farkas szerint a jelenlegi helyzetnek több oka is van: a települési önkormányzatok vonakodnak bevonni a cigányokat a támogatási projektekbe, de az is komoly probléma, hogy nincsenek olyan cigány közösségek, amelyek a kisebb településeken képesek lennének lebonyolítani a programokat.
Az EU háttéranyaga szerint az unióban a romák képezik az egyik legnagyobb etnikai kisebbséget, a különböző tagállamokban, gyakran nehéz körülmények között mintegy 10-12 millió roma él.
(MTI)
Kommentáld!