A Fővárosi Bíróság ma, június 8-án reggel 9 órakor kezdte tárgyalni a 2008. szeptember 20-i, Szabadság téri tüntetés (cipődobálós tüntetés) rendőri oszlatásának jogtalanságát, amit Zagyva György Gyula indított a rendőrség ellen.
A tárgyalás elején Dr. Fábián Judit, a bírói tanács elnöke ismertette a Független Rendészeti Panasztestület állásfoglalását az oszlatás módjáról. A panasztestület állásfoglalásához csatolt különvéleményben a testület tagja, Juhász Imre megállapította, hogy ki lehetett volna emelni a „nem békés” tüntetőket, a többieket meg nem lett volna szabad feloszlatni.
Az első tanú a rendőrség tanúja, aki 2008 szeptember 20-án a készenléti rendőrség tagjaként volt a tüntetés műveleti parancsnoka, egyébként jelenleg is a készenléti rendőrségnél dolgozik. Gaudi-Nagy Tamás a tanúhoz intézett első kérdése előtt kijelentette, hogy a tanút nem tekintheti a bíróság elfogulatlannak, mivel az a hatalom pribékeinek kiszolgálója. A bírónő felszólította az ügyvéd urat, hogy tartózkodjon az ilyen kijelentésektől, mire Gaudi-Nagy Tamás jegyzőkönyvbe diktáltatta előző mondatát. A volt és jelenlegi oszlató-rendőr ezek után elmondta, hogy a tüntetők megérkezésük után rövid idővel köveket, Molotov-koktélokat, cipőket kezdtek bedobálni a szovjet (szégyen)emlékmű és a kordonok közé. A rendőr is elismerte, hogy nem volt előzetes felszólítás az oszlatásra, ezt azzal indokolta, hogy gyorsan kellett cselekedniük. Viszont, amikor feltették neki a kérdést, hogy milyen alapon döntött az oszlatásról, akkor előadta, hogy ő csak végrehajtotta azt a parancsot, amit a BRFK-ról kapott. Megkérdezték tőle, hogy ha maga előtt két méterrel látta a dobálókat, akkor mégis miért lövette az 50 méterrel odébb levő embereket? Válaszában azzal védekezett, hogy ő csak a parancsot adta ki az oszlatás végrehajtására, az már a könnygázkilövő kollégákon múlt, hogy milyen messzire lőnek. Tehát ment a felelősség elhárítása, szerencsére akkor, ott, a Szabadság téren, senki szemevilága nem látta kárát az oszlatásnak, „csupán” epilepsziás rohamot kaptak többen is, illetve rosszul lettek a rendkívül erős könnygáztól, amit akkor vetett be először a párthadsereg. Annyit sikerült tisztázni, hogy 2008 szeptember 20-án, a Szabadság téren a tanú adta ki az utasítást a könnygáztámadás megkezdésére.
Gaudi-Nagy Tamás ezek után megkérdezte a rendőrtanútól, hogy részt vett-e a 2006-os őszi oszlatásokban? A rendőr előbb nem akart válaszolni („Nem tartozik a tárgyhoz”), de az ügyvéd úr hangsúlyozta a bírói tanács felé, hogy a tanú elfogulatlansága jelentősen befolyásolja szavahihetőségét, ezért erre a kérdésre mindenképp választ vár. A rendőr ezek után elmondta, hogy részt vett a 2006-os szeptemberi és októberi oszlatásokban, ahol sérüléseket is szerzett, de ezek már begyógyultak. Egyébként a ’80-as években szerelt fel, és 2007 januárjától dolgozik műveletirányítóként tüntetéseken.
A továbbiakban Gaudi-Nagy Tamás azt szerette volna megtudni, hogy a rendőrtanú vajon felismer-e egy repülő Molotov-koktélt, mivel azt állította, hogy a tömegből Molotov-koktélokat is hajítottak feléjük. Az ügyvéd úr kérdésére, hogy látott-e már életében valaha Molotov-koktélt, a rendőr azt válaszolta, hogy igen, ez általában hozzátartozik a HVIM rendezvényeihez. Ezen a kijelentésen Zagyva György Gyula és a jelenlévők igencsak megrökönyödtek, a tanú meg csak elvigyorodott.
Gaudi-Nagy Tamás technikai szünetet kért Fábián Judit bírónőtől, aki engedélyt adott az ügyvéd úrnak a terem elhagyására, de közölte, hogy a tárgyalást nélküle is folytatják. Mivel ekkor már 2,5 órája tartott a tárgyalás, meglepő volt a bírónő elutasítása, amit Gaudi-Nagy Tamás szóvá is tett, hiányolva a minimális kollegialitást a bírónő részéről. A bírónő elkezdte jegyzőkönyvbe diktálni az ügyvéd úr szavait, majd pár perc szünetet rendelt el.
A szünet után behívták a résztvevőket, majd a bírónő azonnal közölte, hogy kiutasítja a felperes jogi képviselőjét, vagyis Gaudi-Nagy Tamás hagyja el a termet, ha nem, kivezetteti. Az ügyvéd úr közölte, hogy „Azt próbálja meg” és hogy „Maguk nem normálisak.” Valamint felszólította a bírói testületet, hogy jelentsenek be önmagukkal szemben elfogultságot. Mivel Gaudi nem hagyta el a termet, a bírói testület áthurcolkodott egy másik, sokkal kisebb tárgyalóterembe, és ott folytatták a tárgyalást. Mivel a tárgyalótermet végül nem Gaudi, hanem a bíróság hagyta el, az ügyvéd magára maradva adott még pár interjút, majd elsietett a Parlament alkotmányügyi bizottságának ülésére.
A tárgyalás a Fővárosi Bíróságon Budaházy György meghallgatásával folytatódott, akit a felperes idézett meg tanúként. Mivel a felperes részéről nem jelent meg Toroczkai László, az alperes részéről pedig Forintos Katalin, a tárgyalást elnapolták szeptember 27-re, reggel 9 órára, a Fővárosi Bíróság (Csalogány utca 47-49.) földszint 4-es terembe.
Budaházy Györgyöt öt kommandós és egy BV-s kísérte, akik megengedték a hazafi édesanyjának és feleségének, hogy pár szót váltsanak egymással. Zagyva György Gyula kérését, hogy képviselőként beszélhessen Gyurival, a bírónő időhiányra hivatkozva elutasította.
.
(Szent Korona Rádió nyomán)
Kommentáld!