.

1990.június 4-én szinte egész nap a TV előtt ültem. Reggel egy kisgazda képviselő bejelentette, hogy a házbizottság elfogadta javaslatát, hogy délben, amikor 70 éve aláírták az igazságtalan trianoni békediktátumot - egyperces néma felállással emlékezzen meg az országgyűlés népünk és országunk eme tragédiájáról.

Aztán láttam a néma felállást és a FIDESZ kivonulását - amin megdöbbentem.

Nyolc év múlva, 1998. április 1- én Orosházán voltam, amikor a helybéli MDF-es ügyvéd és országgyűlési képviselőjelölt kampányába a plakátok szerint bekapcsolódik délután a Művelődési Házban a helyi születésű Bubik István színművész, és Orbán Viktor is. Elmentem az eseményre. A másfélórás előadások, beszédek után hozzá lehetett szólni.

Kérdésem így szólt Orbán Viktorhoz:
"Nyolc évvel ezelőtt láttam a TV-ben Szabad György házelnök bejelentése után az egyperces néma felállást. Az MSzP-sek, Horn Gyula is - haptákban álltak. Ön hosszú hajjal, csíkos pulóverben, röhögve állt fel és csettintett jobb keze három ujjával: "Fidesz!" - és nevetgélve kivonultak. Miért csinálták? Minden jóérzésű magyar embert megdöbentettek vele!"

Orbán Viktor így válaszolt:
"Délelőtt a szünetben odajött hozzánk, fideszesekhez a folyosón Szabad Gyuri bácsi és azt mondta, hogy a TV fogja közvetíteni a néma felállást, és attól fél, hogy ebből botrány lesz a szomszédos országokban, mert ez bántja az érzékenységüket. Ezért gondoltam úgy, hogy mi, fideszesek kivonulunk. Akkoriban valóban hosszú volt a hajam és sokszor voltam pulóverben. De az asszonyság nem pontosan tudja: nem mindenki vonult ki. Öten bent maradtak és felálltak. Mai fejjel már nem tenném ezt!"

Ezt körülbelül 300 ember hallotta akkor Orosházán - de a sajtóban senki sem magyarázta el soha. Kövér László is kitért a részletezés elől a minap, Bayer Zsolt Mélymagyar című műsorában: "Én már nem is emlékszem, hogy volt az egész."
Én egyetlen nevet tudtam meg az ötből: Németh Zsoltét. Tőle el is vártam - hisz édesapja már 1989-ben menekült-szigetet teremtett Rákospalotán a templomában az erdélyiek számára. - Akkor tagja volt a FIDESZ-nek Hegedűs B. András fia, Ungár Klára és Fodor Gábor is! És az EU liberális szárny is erősen számon tartotta őket- érzelmileg odatartoztak.

Úgy gondolom, írásban is rögzíteni kellett a FIDESZ-kivonulás hiteles történetét!

Orbán Viktort 1992-ben választották a Liberális Internacionálé alelnökévé – a posztról csak 2000 őszén mondott le. A liberális szerepvállalás nem félretájékoztatásból eredt: az egykori KISZ-titkár, a Soros Alapítvány későbbi ösztöndíjasa a magát 1988-tól „liberális, radikális és alternatív” pártként aposztrofáló Fidesz alapító tagja volt, 36 társával együtt.

Bayer Zsolt (tanárképző főiskolás), Deutsch Tamás (joghallgató), Fodor Gábor (nevelőtanár), Kövér László (ösztöndíjas jogász), Németh Zsolt (közgazdász), Orbán Viktor (jogász), Szájer József (egyetemi tanársegéd) – néhány név és egykori „foglalkozás” a Fidesz 1988-as alapító nyilatkozatának aláírói közül.

Lássuk, hogyan is alakult az említettek pályafutása 1988-ig, majd az elmúlt húsz évben!

Bayer Zsolt, az ELTE bölcsészdiplomása olyan újságoknál kereste a napi betevőt, mint a nem éppen „mélymagyar” Kurír, majd 1993–94-ben a Népszabadság – miközben 1990-től 1993-ig a Fidesz sajtófőnöke volt. A Népszabadságot mostani főszerkesztője, Vörös T. Károly 2007-ben baloldali-liberális lapként aposztrofálta. Bár Bayer működése idején még Eötvös Pál volt a főszerkesztő (ma a MÚOSZ elnöke), de az újság akkor sem volt egy kifejezetten keresztény-népnemzeti orgánum.

Egyébként, amikor Bayer Zsolt a Népszabiban írta publicisztikáit, Orbán Viktor már rég a konzervativizmus felé fordult. 1993-ban ő lett a Fidesz első elnöke – Fodor Gábor és Ungár Klára meg átment az SZDSZ-be. Bayer és Orbán tehát 1992–93-ban kissé eltávolodhatott egymástól – hogy aztán, némi gondolkodás után Bayer is a konzervatív eszmék felé forduljon.

Deutsch Tamás (nemrég még Deutsch-Für) Orbán mögött lett a Fidesz alelnöke, vagyis az 1993-as fordulatnál követte Viktort a jobbra tolódás útján. Szemmel láthatóan őt sem zavarta, hogy elnöke egyúttal a Liberális Internacionálé alelnöke. Az internacionálét 1947-ben egyébként a totalitarizmus, a fasizmus és a kommunizmus elleni harc jegyében alapították, tagjai az európai liberális pártok. A Liberális Internacionálé tagjaként a Fidesz 2000-ig, tehát két évvel a kormányra jutása után is – elméletileg – kiállt a szabad piac, a szabad kereskedelem, a tolerancia, az egyén szabadsága mellett. 1997-es oxfordi kiáltványukban kimondták (Orbán Viktor alelnök volt, ugyebár), hogy a szabad piac törvényei vezetnek a javak és források leghatékonyabb elosztásához. Kiálltak a másság elfogadásáért – ötvenéves fennállásuk legfőbb eredményei közt jegyezték, hogy a homoszexualitás és a leszbikusság legitim kifejeződései lettek a személyes hajlamoknak (ezt vessük össze egy mai fideszes, mondjuk, Mikola egyes nyilatkozataival…).

Fodor Gábor 1993-ban kilépett a Fideszből és 1994-ben belépett az SZDSZ-be, melynek most épp ő az elnöke. A Horn-kormány idején művelődési és közoktatási miniszterként nagy vihart váltott ki a homoszexualitás elfogadását kérő írása – mint az imént láttuk, a Liberális Internacionálé tagjaként pedig a Fidesz is hasonló álláspontot kellett volna, hogy képviseljen.

Kövér László a jogi egyetem elvégzése után az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében tevékenykedett, majd 1987–88-ban megkapta a Soros-ösztöndíjat. 1988 novemberében Gyurcsány Ferenccel együtt lett a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának alelnöke. 1990-ben Fidesz–SZDSZ közös jelöltként szerzett mandátumot Pápán – Orbán miniszterelnöksége idején pedig, 2000-től 2001-ig a Fidesz elnöke volt.

Németh Zsolt a Radnótiban érettségizett, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott. Többször és sokáig volt a Fidesz alelnöke.

Szájer József a Fidesz alapításakor már nős volt: 1983-ban vette feleségül a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnökét. 1986-ban végezte a jogot, a Fidesz választmányi elnöke is volt, emellett is az Európai Liberális és Demokrata Párt, az ALDE Tanácsának tagja, 1993-tól egészen 2000-ig. Vagyis, Szájer József az Orbán-kormány idején annak az ALDE-nek volt tanácstagja, ahol ma Mohácsi Viktória és Szent-Iványi István képviseli Magyarországot. Szájer tehát Európában olyan értékeket képviselő pártban volt tanácstag 1993-tól 2000-ig, melyeknek itthon ma az SZDSZ vállalja fel a képviseletét. 2004 óta Szájer József a legnagyobb európai politikai erő, az Európai Néppárt képviselője."

BG

.