A magyarországi vörösiszap-katasztrófa híre szép lassan körbejárta a világot, s az első sajnálat után sokfelé riadalmat keltett a bauxitbányászattal és -feldolgozással foglalkozó körzetekben. A kolontári tragédia hullámai Texasban és Vietnamban is felszínre hozták a környezetszennyezés miatti társadalmi és politikai feszültségeket.

A texasi Point Comfort (micsoda beszédes név) az Alcoa alumíniumipari konglomerátum egyik legnagyobb üzemének ad otthont Houstontól délnyugatra 160 kilométerre, s ennek részeként ott található egy hatalmas vörösiszap-tározó is (a légifelvételen kísértetiesen hasonlít a mieinkre). Az AP beszámolója szerint nemcsak a levegőből hasonlatos a hely a kolontárira, hiszen ipari szempontból a két létesítmény igen közel áll egymáshoz. Bár a helyiek azt mondják, hogy az USA három alumíniumtermelő üzemében (kettő Texasban és egy Louisianában található) valószínűtlen, hogy a magyarországihoz hasonló iszapömlés következzen be, súlyos környezeti veszélyekkel ott is szembe kell nézni.

A különbség abból adódik, hogy az Egyesült Államokban a vörösiszapot nem nedves állapotban tárolják, hanem kiszárítják, ami így vörös porrá válik, s ezt helyezik el a tárolókban, amelyeket a helyiek ettől függetlenül vörösiszap tavakként emlegetnek. Szeles napokon aztán légáram felkapja a szemcséket, s kisebb vörös porviharokat kavar. Nem csoda, hogy a környéken lakók legfőbb vágya a tiszta levegő és víz – írja az AP helyszíni riportja. A munkahelyek – a potenciális egészségkárosodás ellenére – azonban itt tartják az embereket, még akkor is, ha tudják, hogy a szigorúbb szabályozás bevezetése előtt a Mexikói-öböl vizében súlyosan mérgező anyagokat, például higanytartalmú iszapot helyeztek el, ami a környéken mind a mai napig megakadályozza a halászatot. Az Alcoa a későbbiekben legalább 100 millió dollárt fordított az öböl megtisztítására, de a higanyszennyezés veszélye még mindig nem múlt el teljesen.

A korábbi rettenetesen környezetszennyező termelés a múlté. Belátták, hogy ott nem élhetnek egészségesen emberek, ahol például a gyártulajdonos cég kifizette a környéken élő alkalmazottak autóinak újrafestését, mert a levegőben szálló, maró anyagokat tartalmazó por tönkretette a dukkózást. Ma már a szövetségi szabályozás sokkal szigorúbb, s a vállalatoknak folyamatosan mérniük kell a légszennyezést, ellenőrizniük kell a talajvíz minőségét és másféle szennyezési lehetőségeket is. Mivel a dolgok most sem mennek tökéletesen, a helyi hatóságok kisebb-nagyobb büntetéseket róttak ki az alumíniumipari cégekre – jelentette az AP.

A világ másik felén, Vietnamban a vörösiszap egészen másfajta problémákat vet fel, s egészen az államközi kapcsolatokig és a politikai döntéshozók felső szintjéig ér el.

dősebb vietnami állami vezetők és akadémikusok 15 tagú csoportja bejelentette, hogy petíciót küldtek a kommunista párt felsővezetőinek és a kormánynak, hogy zárják be az ország középső részén elterülő fennsík bauxitbányáit – jelentette a DPA hírügynökség. A tiltakozást a magyarországi vörösiszap-katasztrófa híre váltotta ki. A kínai működtetésű bányák 2008-as bővítése ellen már volt tiltakozás, de a rendőrség letartóztatta a hangadókat.

A mostani hatoldalas petíció aláírói között például ott találni Vietnam korábbi alelnökét, Nguyen Thi Binh-t is, aki az amerikaiakkal folytatott 1973-as párizsi béketárgyalások főtárgyalója volt. A petíció a bauxitbányák bezárása mellett azt is kéri, hogy újakat se nyissanak, mivel ezek haszna a korábbi felmérések szerint minimális, de jelentős környezeti kockázatot jelent a működésük.

Az állami kiadású Tuoi Tre napilap hétfői kiadásában Le Duong Quang kereskedelmi miniszterhelyettes azt állította, hogy a petíció írói tévednek és a projektek biztonságosak. Quang a Vietnami Állami Szénbányák Ipari Csoport elnöke egy másik funkciójában, s így vezetője annak a cégnek, amelynek partnere a bányákat működtető kínai állami tulajdonban lévő Chalco alumíniumipari vállalat – áll a DP tudósításában.

Le Huy Minh, a Vietnami Állami Geofizikai Intézet igazgatóhelyettese ugyanakkor azt mondta, hogy a projekt tervezői sohasem konzultáltak az intézettel a Középső Felföldön húzódó szignifikáns geológiai törésvonalakról. A petíció azt feltételezi, hogy a projekt irányítói nem lesznek képesek kézben tartani a melléktermékként létrejövő hatalmas mennyiségben felhalmozódó maró anyagokat tartalmazó vörösiszapot. Felhívták a figyelmet, hogy ennek olyan kimenete is lehet, mint a magyarországi iszapkatasztrófa esetében.

Ez petíció nem az első tiltakozás a bányaprojekt ellen. S bár a DPA jelentése szerint a bányák elleni tiltakozásra létrehozott weboldalt működtető ellenzékiek közül többeket megtámadtak, és volt, akit lelőttek az elmúlt egy évben, míg másokat letartóztattak, az ellenállást prominens támogatói miatt nem lehet egyszerűen lesöpörni. A környezetvédők oldalára állt az immár 99 éves Vo Nguyen Giap tábornok, Vietnam legnagyobb nemzeti hőse, a Dien Bien Phu győztes hadvezére, az amerikaiak elleni modern gerillaháború fő stratégája. Giap tavaly januárban már nyílt levélben szólított fel a bányanyitás törlésére. „A bauxitbányászat komoly következményekkel járhat a környezetre, a társadalomra és a védelem biztonságára is” – idézte a Vietnewsonline az idős politikust. Később a vietnámi országgyűlés tagjai is kérdőre vonták a bányák ügyében a miniszterelnököt; Nguyen Tan Dung megígérte, hogy elkészítenek egy környezeti hatásokról szóló beszámolót, de 2009 ősze óta ez nem látott napvilágot. A magyarországi iszapkatasztrófa most újabb lökést adott a tiltakozásnak.

HVG