Elképzelhető, hogy a jövő év elején több nemrég kinevezett állami vezetőnek, hivatalnoknak távoznia kell, amennyiben az Országgyűlés ősszel elfogadja a Jobbiknak a magyar közélet megtisztítását célzó alkotmánymódosító javaslatát. Ezzel kizárnák a közéletből az 1990 előtti állami vezetőket, illetve az egykori állampárt vezető tisztségviselőit és az erőszakszervezetek vezető tisztjeit. Más ügyekben - az elszámoltatás fontosságát gyakran hangsúlyozó - Fidesz két hónap alatt csaknem tucatszor változtatta meg az alaptörvényt - írja a Népszava.
Eltiltaná a politizálástól az előző rendszer vezetőit a Jobbik. A köztisztségeket betöltő személyek átvilágítását célzó, úgynevezett lusztrációs törvénnyel a rendszerváltás óta adós a magyar politikai elit; a Jobbik ezen kíván változtatni alkotmánymódosító javaslatával. Az indítvány szerint szükség van a magyar közélet megtisztítására. A módosító indítványt Vona Gábor pártelnök mellett jegyző Staudt Gábor, a párt főpolgármester-jelöltje nemrég ki is fejtette, miért: hogy "végre ne olyan emberek beszéljenek a demokráciáról, akik az állampárt hű kiszolgálói voltak, mint Lendvai Ildikó, (...) Gyurcsány Ferenc".
Bár a Jobbik nem említette, nemcsak az MSZP politikusai, hanem fideszes képviselők, sőt, nemrég kinevezett állami vezetők, hivatalnokok is fennakadhatnak a rostán. A javaslat általánosságban fogalmaz: nem folytathat politikai tevékenységet, nem lehet állami vezető, vezető beosztású kormány- vagy köztisztviselő illetve közalkalmazott, továbbá a rendvédelmi szervek vagy a Honvédség vezető beosztású tagja, bírósági illetve ügyészségi vezető, "aki az 1990 május 21-ét megelőző időszakban állami vezető, az egykori állampárt vezető tisztségviselője, vagy bármely erőszakszervezet vezető tisztje volt." Sőt, aki érintett, ma nem lehetne állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezetője sem.
Nem tudni, hogy viszonyul a Jobbik javaslatához az elszámoltatást gyakran hangsúlyozó Fidesz, amely más céljai érdekében már többször módosította az alaptörvényt. De a céllal egyetértenek - erre utalt júniusban Kövér László. Az azóta az Országgyűlés elnökének választott fideszes politikus Nagy Imre újratemetésének évfordulóján arról beszélt: "demokráciát, polgári társadalmat építeni azokkal, akik a kommunista rendszert kiépítették, fenntartották, működtették, nem lehet." Kérdéses viszont, hogy mit értenek majd a "működtetésen": annak számít-e, ha valaki az MSZMP Központi Bizottságának Társadalomtudományi Intézetében dolgozott (mint Kövér), vagy esetleg KISZ-titkár volt (mint Varga Mihály államtitkár). De ide tartozik Mikola István országgyűlési képviselő, aki a Hazafias Népfront alelnöke volt és Martonyi János külügyminiszter, aki 1989-ben miniszterhelyettes, majd kormánybiztos volt a Németh-kormányban. Pozsgay Imre most az Alkotmány-előkészítő testület tagja, de korábban Hazafias Népfront főtitki tisztét töltötte be és az MSZMP KB-tagja is volt, majd államminiszter a Grósz- és a Németh-kormányban. Továbbá itt van Schmitt Pál köztársasági elnök az Országos Testnevelési és Sport Hivatal volt elnökhelyetteseként, és Stumpf István alkotmánybíró, aki a Hazafias Népfront alelnöke volt.
Szabályok máshol
A volt szocialista blokk országai különféle utat választottak a múlttal való szembenézésre. Csehország már 1991-ben a teljes nyilvánosság mellett döntött: a szigorú törvény gyakorlatilag lehetetlenné tette a politikai túlélést az egykori nómenklatúra vezető rétegének. Lengyelországban 1997-ben lépett életbe az átvilágítási törvény: vizsgálják a választott tisztségviselőket, a hivatalnokokat, ügyészeket, bírókat, ügyvédeket, de az újságírókat nem. Az érintetteknek nyilatkozatot kell tenniük, állításukat a belbiztonsági szolgálat végzi a fennmaradt iratok alapján. Vitás esetben az átvilágító bíróság dönt. Ha valaki eltitkolja érintettségét, s ez utóbb kiderül, le kell mondania, és tíz évig eltiltják a közélettől. Lettországban 1994-ben fogadtak el törvényt, melynek előírásai és szankciói szinte megegyeznek a lengyel szabályozással. Észtországban 1991-től "lelkiismereti esküt" kellett tenni a közhivatalt vállalóknak arról, hogy nem működtek együtt a KGB-vel. Ezt váltotta fel 2000-ben egy vonatkozó törvény, bár a tényleges átvilágítás már 1995-ben elkezdődött. Romániában csak nemrég fogadták el azt a törvény, amely szerint a volt nómenklatúra tagjai öt évig nem lehetnének állami tisztviselők, ám a jogszabályt az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Érdekesség, hogy a testület kilenc tagjából állítólag hét ellen indított vizsgálatot - éppen vitatott múltja miatt - az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség.
(Népszava - MTI nyomán)
Kommentáld!