.

Európa, segíts! A Magyar Szocialista Párt pozícióhajhászása veszélybe sodorja a magyar demokráciát! Legitimálják a szélsőjobbot! Osztozkodnak, alkudoznak a Jobbikkal, Mesterházy Attila még kezet is fog ezzel a Vona Gáborral, sőt, nekik adták a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztját! Ilyenkor minden haladó szellemű hazafinak, mi több, az egész öreg kontinensnek fel kell emelnie a szavát, esernyőt kell nyitnunk a szemetelő barna eső ellen, amely már legmélyebb titkainkba is betekintést akar, s kap is, MSZP-s segédlettel! Európa, segíts!

Jó, csak vicc volt. A hiszti senkinek nem áll jól, gyerekeknek sem, de nekik elnézzük, ballib értelmiségieknek meg nem szoktuk ugyan, ám ez őket sosem zavarta abban, hogy újra és újra rákezdjenek. Rutin tehát van, most viszont, amikor nem a Fideszt kellene összemosni a Jobbikkal, mégis nagy a csönd. Gulyás József szólalt meg egyedül - a tisztességes ex-SZDSZ-esek igencsak szűk csoportjának egyik képviselője sajnos a régi hagyományokat folytatja: igyekszik szétkenni a felelősséget, még ha meg is állapítja, hogy a fő felelős az MSZP.

Pedig nem a fő, hanem az egyetlen. A Fidesz ugyanis ezúttal zseniális taktikai húzáshoz folyamodott. Szépen elmondta, hogy milyen bizottságokat szán az ellenzéknek (többet az eddigi gyakorlatnál, tehát nem kezdődhetett el a szokásos diktatúra-mantra), az egyes helyekről való megállapodást viszont rájuk bízta. Látszólag nagyvonalú, elegáns megoldás - merthogy milyen jogon is tennének különbséget az ellenzék pártjai között. Valójában remek kis csapda. Hogy az, azt meg magának köszönheti az MSZP. Ha nem a fasisztázásból akart volna megélni, nem lenne most ilyen kínos ez az egész. Hogy miközben olyan nevetséges témákat feszegetnek, hogy akkor most mellény vagy nem mellény, meg bele akarnak szólni, hogy a jobbikosok megismételhessék-e esküjüket a Korona előtt is, aközben folyamatosan egyeztetnek velük, cserebere fogadom, a költségvetésit nem adom, de rendben, legyen tiétek a nemzetbiztonsági.

Mondjuk ki: az MSZP nyíltan együttműködik a Jobbikkal. Pedig megtehette volna azt is, hogy nem tárgyal, csak közli, mit szeretne, aztán ha nincs megállapodás, úgyis a parlamenti többség, azaz a Fidesz dönt. És akkor megint ott pattogott volna a labda. Ha ráadásul nem adtak volna elnöki posztot az MSZP-nek, arra hivatkozva, hogy a lehetőségük megvolt tárgyalni, de ha nem akartak, magukra vessenek, még a diktatúramaszlag is előjöhetett volna, összevont szemöldökkel rámutatva a Fidesz által állított csapdára, meg persze arra, hogy az elvek azok elvek, fontosabbak a bizottsági elnökségnél is, stb.

Nem fontosabbak. Tudom persze régen, hogy így van, de azért szórakoztató nézni a szoci vergődést.

Csak egy kérdés még. Most akkor vállalhatatlan fasiszták-e a jobbikosok MSZP-s szemmel, vagy sem?

Fogas, mi?
Ennek a pártnak, azt hiszem, vége.

Stumpf András, Heti Válasz

.