A Stabilitás Pénztárszövetség álláspontja szerint bebizonyosodott, hogy a kormány és a FIDESZ is tisztában van azzal, hogy a magánnyugdíjpénztári tagdíjak elvonása ellentétes az Alkotmánnyal. A szövetség délelőtt még azt Alkotmánybírósághoz és a köztársasági elnökhöz fordult volna, de közben Lázár benyújtott egy javaslatot, miszerint az AB sem dönthet azokban az ügyekben, amelyekről nem lehet népszavazást tartani. A törvény a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozna

A Stabilitás Pénztárszövetség álláspontja szerint bebizonyosodott, hogy a kormány és a FIDESZ is tisztában van azzal, hogy a magánnyugdíjpénztári tagdíjak elvonása ellentétes az Alkotmánnyal - mondták el lapunknak a szövetségnél. 

Szerintük erre utal az a kormánypárti kezdeményezés, amelynek értelmében azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kikerülnének az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréből

"Ez várhatóan azt eredményezi, hogy a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban sem lehet alkotmánybírósági felülvizsgálatot kérni" - mondták. A magánpénztárak 100 százalékát tömörítő szakmai szövetség álláspontja szerint, amennyiben a tagdíjak befagyasztása miatt a hazai jogorvoslati lehetőségek ellehetetlenülnek, a szervezet 3 millió tagjának érdekeinek védelmében nemzetközi fórumokon, a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon és az Európa Tanácsnál keres jogorvoslatot.

Lázár János Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozásáról szóló javaslata ugyanis kimondja, hogy a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell az új hatásköri szabályt, ebből következően az Alkotmánybíróságnak meg kell szüntetnie azon ügyekben az eljárást, amelyekben megszűnt a hatásköre.

Délelőtt sajtótájékoztatón jelentette be Juhász Istvánné, hogy köztársasági elnökhöz és az Alkotmánybírósághoz fordul a Stabilitás Pénztárszövetség a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak állami nyugdíjrendszerbe való átirányítása miatt. A szervezet azt tanácsolja tagjainak, hogy amíg a kompenzációra vonatkozó részletszabályok nem tisztázottak, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe, mert rosszabbul is járhat.

A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a következő 14 hónapban a pénztártagok bruttó béréből levont tagdíjakat az adóhivatal nem utalja tovább az egyéni nyugdíjszámlákra, hanem azt a tagok hozzájárulása nélkül a központi tb-rendszerbe irányítják át. Az októberi fizetésből levont 8 százalék már nem kerül az egyéni számlákra.

Az Országgyűlés által hétfőn elfogadott törvényben nyoma sincs annak, hogy a pénztártagonként átlagosan 140 ezer forintnyi elvonás miatt milyen kompenzáció jár, hogy az elvonást milyen módon tartják majd nyilván, hogy a kieső időszakra az állam mekkora mértékű hozamot garantál, illetve, hogy az elvont összeget miként lehet örökölni - mutatott rá.

Juhász Istvánné hangsúlyozta: az intézkedés súlyosan sérti a pénztártagok érdekeit, emberi jogait, és súlyosan alkotmánysértő is. A Stabilitás Pénztárszövetség ezért levélben fordult Schmitt Pál köztársasági elnökhöz, amelyben azt kéri, hogy küldje előzetes alkotmányossági normakontrollra a törvényt, az Alkotmánybíróságnál pedig kérelmezik majd, hogy haladéktalanul helyezzék hatályon kívül a jogszabályt.

A pénztárszövetség azt javasolja tagjainak, hogy amíg a részletszabályok (kompenzáció, nyilvántartás, öröklés) nem tisztázottak, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe (az átlépésről a törvény szerint 2011. december 31-ig lehet dönteni). 

A szakszervezeteket sokkolta Lázár kijelentése

Az Alkotmánybíróság délelőtti döntését, miszerint eltörlik a 98 százalékos végkielégítésekre vonatkozó különadót, még örömmel fogadtuk, mert azt mutatta nekünk, hogy jogállamban élünk. Lázár János reakciója viszont teljesen megdöbbentett bennünket- nyilatkozta lapunknak Pataky Péter a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. A szakszervezeti elnök ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nem a magas végkielégítéseket támogatják, mindössze azt állítják ez egy rossz jogi megoldás. 

"Egészen elképesztőnek tartjuk Lázár János válaszát" - húzta alá hozzátéve, hogy Lázár egy olyan politikus, aki egy kormánypárti frakciót és egy várost is vezet, nem mondhat ilyet. "Ez nem úgy megy, hogy ha az Alkotmánybíróság olyat mond, ami nekünk nem tetszik, akkor megváltoztatjuk a jogköreit" - mondta.

Pataky Péter arra felvetésre, hogy milyen válaszlépéssel készülnek azt felelte: még nincs döntés, ugyanis konzultálnia kell a többi szakszervezettel.


Az alkotmányjogászok is csak levegő után kapkodnak

Lövétei István, alkotmányjogász szerint Lázár János javaslata nyílt szakításnak tűnik az alkotmányossággal; nem lehet ilyet csinálni. 

A módosítás alapján ugyan megmaradna az Alkotmánybíróság, de épp olyan kérdésekben nem járhatna el, amelyek az alkotmányosság lényegi kérdései. Az Ab jelenleg az a fék, amely kontrollt gyakorol, hogy jogi kérdések alkotmányossági alapon dőljenek el, ne pedig önkényalapon. Ha erőből eltörölik ezt a korlátot, akkor többé nincs értelme az alkotmányosságnak - mondta.

Hack Péter, jogász is hasonló állásponton volt. Mint fogalmazott, szerinte a Fidesz jobban tenné, ha két napig gondolkodna ezen a módosításon, mert az az alkotmánybíráskodás ellehetetlenítését jelentené. 

Ezek után gyakorlatilag egyetlen törvényről sem dönthetne az Ab, hiszen minden jogszabálynak van költségvetést érintő része. Az Ab tegnap - ahogy máskor - sem gazdasági kérdésről döntött, hanem arról, hogy bizonyos törvények megfelelnek-e az alkotmányosság követelményeinek.

nepszava.hu