.

Mi a véleményük egy olyan emberről, aki évtizedeken át az adófizetők számlájára dúskált a legfényűzőbb életben, és a legkeményebb diktatúrában is a legjobbat kapta? A tisztelt olvasók az elkövetkező időszak minden hétfőjén két újságíró oknyomozó sorozatát olvashatják, melynek anyagai fél évig gyűltek, közölhetetlenül a fősodratú médiában. 

A szerzők nem másra vállalkoztak, mint hogy felfedjék a leplet az ország első emberéről, akinek a nevéhez nem tapad gyakorlatilag semmilyen negatívum, sikeresen elkerült minden botrányt, hitelességéhez a többség szemében kétség sem fér, javaslatai, fellépései példaként szolgálnak. De vajon valóban példaértékű ez az életút? Vajon mércének lehet-e tekinteni ezt az életpályát? Ha nem, akkor miként sikerült ennek az embernek ellepleznie a valós énjét, tulajdonságait? Miként lehet, hogy a legmagasabb posztokat is meg tudta hódítani? Vajon mi az igazság? Olyan adatok, tények, hírek jelennek meg ebben a sorozatban, ami hozzásegít bennünket, hogy megismerjük ezt az embert, akit úgy hívnak, hogy Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke. 

Sólyom László, a luxusállamfő 

 
Az államfő körüli "tiltott zóna"
Meglehetősen érdekes adatokra bukkanhatunk, ha megvizsgáljuk Sólyom László közpénzekhez való viszonyulását. Ez ügyben soha egyetlen cikk sem jelent meg, főleg annak köszönhetően, hogy Sólyom zseniálisan tudta álcázni a költekezéseit, a dokumentumokat eltűntette, mindössze hallomásból szerzett információkból lehetett hallani bizonyos "gyanús dolgokról". Jogi körökben azonban köztudott volt, hogy a puritán kinézetű és látszatot keltő maszk mögött valami más is van. Lássuk, hogy mi! 

A luxusrokonság is élvezte az előnyöket 

Sólyom László eddigi pályafutása alatt mindvégig dúskált az adófizetők pénzén nyújtott luxusszolgáltatásokban. A pompát, a fényűzést mindig megkövetelte magának, arra hivatkozva, hogy "ez jár a hivatalához". Bizonyos szempontból nem fukar ember: a jólét egyes gyümölcseit megosztotta családtagjaival is. Alkotmánybírósági elnökként egész rokonsága élvezte a Sólyom hivatalából fakadó előnyöket. Természetesen a magyar adófizetők pénzén nyújtott szolgáltatásokról van szó. Az Alkotmánybíróságon (AB) belül mindmáig emlegetik azokat a nagy dorbézolásokat, amiket a családtagjai részére nyújtott az elnök egészen 1998-ig. Havonta egyszer vendégül látta díszes rokonságát a taláros testület pénzén. A közeli családtagok az állami autókat úgy használták, mintha a sajátjuk volna. Sólyom felesége, Erzsébet asszony az egy kilométeren belül lakó barátnőjéhez is az AB luxus Mercédeszén vitette magát. Természetesen sofőrrel. 

Luxusautó a luxusbírónak 

 
Nem volt jó a 200 millás ingyenvilla
Túlságosan kényelmetlennek tartotta 1990-ben a Kádár érából rendelkezésre álló, az akkori csúcstechnológiával rendelkező luxus limuzint Sólyom László. Néhanapján a Mercedest maga Kádár János is használta, de valahogy Sólyom úgy gondolta, ennél neki jobb jár. Ennek előzménye, hogy az egyik németországi látogatása során az AB-elnöknek roppant megtetszett az akkori legújabb Mercedes-széria. Elő is állt az autó lecserélésnek javaslatával Antall József akkori miniszterelnöknél arra hivatkozva, hogy túlságosan sokszor hibásodik meg az autó, emiatt nem tud vele normálisan közlekedni. Antall hitt neki, és megrendelték az akkori legújabb és legdrágább 600-as Mercedest. Megjegyezendő, a Sólyom által kifogásolt autó most is a Köztársasági Őrezred flottájában van, amit mindmáig használnak! 

Hivatali luxuslakás, luxusautó, luxusfizetés ide vagy oda, Sólyom egyedüli közjogi méltóságként kiharcolta magának az ingyen villát is arra az időre, amikor már nem AB-elnök. Még 1997-ben Sólyom kérte, hogy a törvényi előírások alapján utaljanak ki neki megfelelő színvonalú lakást hivatali idejének lejárta után. Erre a célra Medgyessy Péter akkori pénzügyminiszter harmincmillió forintot (mai ingatlanértéke kb. 200 millió!) juttatott a kormány tartalékalapjából, amiből az Ab vett egy házat Buda legdrágább részén, amiben Sólyom László élt egészen államfővé választásáig. 2000-ben a törvényt a Fidesz úgy módosította, hogy csak a köztársasági elnököt illeti meg hivatali megbízatásának lejárta után is szolgálati lakás. Mindent összevetve Sólyom duplán is jól jár, mivel ha letelik a mostani mandátuma, akkor a jogszabály alapján újabb luxusvillára tarthat igényt. 

Milliókat keresett, de a "rangon aluli" egyetem pénzén utazgatott 

Az AB-elnökként kiépített kapcsolatrendszere miatt nem kellett nélkülöznie a fényűző életmódját mandátumának lejárta után sem. Igaz, rövid ideig ezt a számlát nem a magyar adófizetők állták, hanem a kölni egyetem, ahol 1999 és 2000 között tanított. Hazaérkezése után a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda használta fel Sólyom kapcsolatrendszerét azzal, hogy megbízásokat adott neki. Mindezért havi több milliós díj járt, na és mellette kapta a Magyar Tudományos Akadémiától is a havi mintegy 400 ezer forintos tiszteletdíjat, mint levelező tag. Kölni tartózkodása alatt fizetés nélküli szabadságot vett ki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol főállásban volt már 1995-től. Sólyom németországi hazatérése után sem járt be dolgozni. Amikor ennek indokára rákérdeztek, azt mondta, rangon alulinak tartja azt a "gyenge egyetemet". Mindez nem akadályozta meg abban, hogy majdnem az összes külföldi konferencia repülőjegyét a Pázmánnyal fizettesse meg, holott havi fizetése különböző jogdíjakkal elérte a 3 millió forintot. 

Sólyom felesége többször is feltörette a méregdrága márványburkolatot 

 
Több száz milliót költöttek a Mádl utáni felújításra

Sólyom László fényűző életmódját mintegy kiteljesítette az államfővé választás. Pompakedvelése nem kis fejtörést okozott a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (KVI) azzal, hogy egész Budán nem találtak olyan villát, amibe hajlandó lett volna beköltözni Sólyom László. Végül a tulajdonos bank lemondott a Béla király úti telek eladásáról, így a több milliárdos értékű ingatlanon álló rezidenciába beköltözhetett Sólyom és felesége. Ebben lakott elődje, Mádl Ferenc is. Az államfő által elképzelt fényűzés megteremtése érdekében azonnal kérte a ház felújítását. Költségvetési megszorítások ide vagy oda, a KVI több száz millió forintot költött (az összeg a Népszabadság értesülése) arra, hogy Sólyom igényeihez igazítsa az ingatlant. Kérdés: mi került több száz millióba, azt ugyanis képtelenség feltételezni, hogy Mádl Ferenc ennyire lelakta volna a házat. A részleteket megtudtuk a Köztársasági Őrezred egyik munkatársától. A Sólyom házaspár gyakorlatilag teljesen átalakította a villát. Az államfő testőrei egymás között mindmáig téma az az eset, amikor Sólyom Erzsébet többször is feltörette az újonnan lerakott és kicsiszolt méregdrága márványburkolatot a kivitelezővel, mivel sokadjára sem tetszett neki a mintázata. Tovább növelték a költségeket a több tízmillióért hozott spanyolországi bútorok, függönyök, csempék és még sorolhatnánk. 

Luxusfejlesztés a Sólyom-unokák miatt a balatonőszödi kormányüdülőben 

Nemrég fejeződött be a balatonőszödi kormányüdülő egyik épületének a felújítása. Az átalakítás több mint százmillióba került. Nem hiszik el, de ez is Sólyom László speciális igényeit hivatott kielégíteni, a 9 unoka ugyanis - ahogy Sólyom fogalmazott - nem volt "méltó körülmények" között. 

Mennyi Sólyom jelenlegi vagyona? 

Egy öröklésből származó, 82 négyzetméteres, pécsi társasházi lakás, 15 millió forintos értékpapír-tulajdona, egy 3,56 millió forintot érő életbiztosítás és egy védett festmény. Saját bevallása szerint ennyi Sólyom László és felesége egy életen át gyűjtött, közös vagyona. Hiába a luxusbér, hiába fizetette ki az összes hóbortját az adófizetőkkel, saját tulajdonában ennyi maradt. Még mielőtt sokan értetlenkednének rajta, megjegyezzük: a Sólyom házaspárnak van egy fia és egy lánya. Egyiknek 4, másiknak 5 gyereke van. Népes ugyan a család, de már mind a 9 unokának van saját lakása. A nagypapa megkereste rá a pénzt. A számlát mi álltuk. Szent Korona Rádió 

Leleplező dosszié Sólyomról (II.) 

Sok oldalról lehet megközelíteni Sólyom László köztársasági elnök portréjának megrajzolását. Az általunk megkezdett úton továbbhaladva a továbbiakban olyan kulisszatitkokba avatjuk be a tisztelt Olvasókat, amelyek Sólyomnak a Fideszhez való viszonyát elemzik. Hogy miért van erre szükség? Azért, mivel Sólyom László emberi jellemének igen érdekes elemeit figyelhetjük meg, néhány dolgot pedig nem lehetne a későbbiekben megérteni ezen információk nélkül. 

Sólyom László összességében mélyen megveti és utálja a jobboldal legnagyobb pártjának vezetőit. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy vannak kifejezetten kedvenc politikusai. "Ebben a Kósában (Kósa Lajos, Debrecen polgármestere) látok valamit, nagyon jó lenne, ha ki tudná szorítani ezt a pökhendi, nagyképű Orbánt" - mondta mintegy négy hónapja egy bizalmas társaságban. Ebből is kitűnik, hogy a legjobban Orbán Viktorra neheztel, de nem szerez nála jó pontot Kövér László sem, akit csak úgy hív, hogy "faragatlan tuskó", "bajuszkirály", illetve azt is mondta egyszer róla, hogy "az esze a bajuszában van". 

Sólyom: Orbán egy paprikajancsi 

Nem lehet pontosan kideríteni, hogy Orbán mivel tett rossz fát a tűzre Sólyomnál. Az mindenesetre közismert, hogy már 1997-ben valami történhetett, hiszen az egyik fogadáson "paprikajancsinak" nevezte a Fidesz elnökét. A jelzőket mindig kedvelte az államfő, Medgyessy Pétert például "címeres ökörnek" titulálta. 

Hogy tudott-e erről a Fideszben teljhatalommal bíró Orbán, az kérdéses, lévén, hogy a legnagyobb ellenzéki párt jelölte köztársasági elnöknek, sőt a Fidesz bevállalta azt is, hogy tisztességtelen és antidemokratikus módon, a szavazatok ellenőrzésével biztosítsa Sólyom győzelmét, miközben a jogszabályok titkos szavazást írnak ki erre az esetre. A jogállamiságra annyira kényes Sólyom Lászlót ez már nem zavarta, de hát volt ez így a későbbiekben más esetekben is. 

Úgy tudjuk, Sólyom államfővé választásában nemcsak kápóként járult hozzá Áder János, hanem személyesen is erőltette a jelölést. Úgy taktikázhatott, hogy apósa, Herczegh Géza neves alkotmányjogász, akadémikus, a Hágai Nemzetközi Bíróságának tagja, valamint a vele jó kapcsolatban álló Baka András, az Emberi Jogok Európai Bíróságának volt bírója révén esetleg nyomást tudnak gyakorolni kritikus kérdésekben az államfőre. A helyzetet ugyan nehezítette, hogy Baka András mélyen utálja az SZDSZ-t és a zsidókat, ugyanakkor a hágai bíró több szívességet is tett Sólyomnak, ami talán hatással lehet rá. Nem lett. 

Orbán: ez melléfogás volt 

Politikai játszmák ide, politikai játszmák oda, a Fideszen belül egyre több helyen hallani, hogy Orbán Viktor Sólyom László államfővé választását pártja egyik nagy melléfogásaként interpretálja. Ennek persze van némi előzménye: Sólyom hivatalba lépése után Orbán elsőként szeretett volna gratulálni a Fidesz jelöltnek, ám Sólyom burkoltan azt üzente neki, hogy várjon a sorára. A porig alázott Orbán várt is, meglehetősen savanyú képpel tette meg a protokoll-látogatást. A Fidesz elnöke jó leckét kapott, nem is jelentkezett be többet a Sándor-palotába, csak a lehető legszükségesebb alkalmakkor találkozott Sólyommal. 

Landi Balázs: Orbán egy senki 

Hozzátartozik a történethez, hogy Orbán bejelentkezésén elsősorban Sólyom sértődött meg. Landi Balázs, az államfő személyi titkára nem győzte tolmácsolni egyes körökben Sólyom felháborodását. "Mit képzel ez a beképzelt takonypóc, ez a nagyképű majom, ő egy senki" - mondta magából kikelve az események után a titkár. Amikor a megdöbbent társaságból valaki megjegyezte, hogy nem kellene elfelejteni, hogy Sólyom annak a "senkinek" a támogatásával lett államfő, Landi azt a meghökkentő választ adta: "Ennek nincs jelentősége, Sólyom a civilek jelöltje volt". 

Landi Balázsról érdemes megjegyezni, hogy a jobboldalinak tartott Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán tanít, amikor épp nem az államfő közelében van. Azért emeltük ki Landi szerepét, mivel ő továbbra is aktívan becsmérli a Fidesz elnökét, Sólyom az utóbbi időben meglehetősen óvatosan bánik az Orbánt érintő kritikákkal. Azt nem tudni, hogy köze van-e ennek ahhoz, hogy a Fidesz jelenleg kétharmados támogatással rendelkezik, és Sólyom kedvenc pártja, az SZDSZ a megszűnés határán mozog. 

A Fidesz szívatása 

A Fidesz mint párt először 2006. július 17-én szívta a fogát, amikor Sólyom aláírta a stabilizációs programként megnevezett, első Gyurcsány-csomagot. "Tekintettel voltam a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére" - indokolta az államfő a szignózást, miközben a Fidesz úton-útfélen azt próbálta elérni, hogy ezt ne tegye. Sólyom akkor még hitt a kormánynak, még bízott benne, tegyük hozzá, egy olyan időszakban, amikor a gyengébb képességű emberekben is kétségeket ébresztett a kormány gazdaságpolitikája. 

Ezt követően az államfő minden alkalmat megragadott arra, hogy a Fideszt mint pártot is lejárassa. Állandóan összemosta ez ellenzék tevékenységét a szocialista kormányzattal, nem egyszer jegyezte meg, hogy mindkét politikai oldalt felelőssé teszi azért, mert a polgárok bizalma megrendült az alkotmányos demokráciában. 

Sólyom és a jogállamiság 

A Fidesz legnagyobb alázását 2007. február 2-án tette, amikor azt közölte: "A Fidesz európai parlamenti és országgyűlési képviselői jogellenesen bontották el a Kossuth téri (törvénytelenül felállított !) rendőrségi kordont. Az országgyűlési képviselők magatartása mintát adhat, márpedig a jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel szolgálni" - mondta Sólyom László. Nem volt mindig következetes jogállami kérdésekben az államfő, idén áprilisban például a Hollán Ernő utcai, törvénytelen, úgynevezett "antifasiszta" tüntetést kifejezetten támogatta, holott nem a jogszabály alapján jelentették be. Feltehetjük a kérdést: az államfő törvénytelen magatartása milyen példát adhat, illetve lehet-e jogellenes módon a jogállamot szolgálni? 

(Folytatjuk...) 

.