Az új Alkotmány aláírása az első magyar országgyűlés helyszínén, Ópusztaszeren történhet meg. Ebben a hagyományőrzően nemes kezdeményezésben nincs semmi kisebbségellenes, kirekesztő, vagy szélsőséges megközelítés, nem táplálja az antiszemitizmust és a rasszizmust, mégis vannak olyanok, akinek az a legfontosabb, hogy mindenbe belekössenek, ami nem az ő kultuszukat ajnározza.
Az Urbanlegends.hu ennek kapcsán felidézi Kovács Ákos Árpád-ünnep, Szent Istvánkor - Egy kultikus emlékhely genealógiája című tanulmányát. Most nem az a lényeg, hogy ki az a nagyközönség számára ismeretlen, s csak belterjes bliberálisok számára valamit jelentő Kovács Árpád, akinek tanulmánya annyira meghatározó lehet, hanem ennek a fércműnek egyik hivatkozási alapja, illetve alakja: "Révész Imre akadémikus szerint például Anonymus honfoglalással kapcsolatban leírt állításának („azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg szerét az ország egész dolgának”) nincs semmi alapja, azt ugyanis történeti bizonyítékok nélkül, háromszáz évvel a honfoglalás kori események után jegyezte fel a Névtelen"- olvasható Kovács hivatkozott tanulmányában.
Halkan megkérdezzük: Mit gondolnak kedves olvasóink, ha mondjuk Romániában egy Révész a nagy állami ünnepség előtt megkérdőjelezné az oláhok dák származását, akkor csak a vasgárdisták talpalnának bele a képébe, vagy egy átlag román identitású is lerúgná-e a fejét? Ha valami, ami fontos egy átlag magyarnak, az mindig lekicsinyelt, nevetséges, vagy történelmietlen, s ezek a megközelítések szinte kizárólagos többségében Révészekhez, Kertészekhez, Lendvaikhoz, Regösökhöz meg Vámosokhoz kötődnek, az biztosan csak a véletlennek köszönhető.
hunhír
Kommentáld!