A magyar soros elnökség célja, hogy az Európai Tanács júniusi ülésén elfogadja a tagállamok romaintegrációs stratégiáinak európai keretrendszerét, vagyis az európai romastratégiát.
Az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága február közepén megszavazta Járóka Lívia néppárti (Fidesz) képviselő állásfoglalás-tervezetét a stratégiáról. A dokumentum szerint a romák társadalmi, kulturális és gazdasági beilleszkedésének segítéséért biztosítani kell az egyenlőség elvének érvényesülését a foglalkoztatásban és az oktatásban, védeni kell a romák alapvető jogait, javítani kell az uniós források felhasználásának hatékonyságát, valamint be kell vonni a roma nőket is a társadalmi felzárkózási politika alakításába. Járóka Lívia akkor úgy nyilatkozott: reméli, hogy a bizottság figyelembe veszi majd a tervezetben megfogalmazott legfontosabb feladatokat. A jelentést várhatóan március 9-én tárgyalja az EP plénuma.
Járóka Lívia az MTI érdeklődésére közölte: a magyar kormány ezzel párhuzamosan egy olyan informális tanácsi dokumentum bemutatását tervezi, amely főbb vonalaiban átvenné az EP ajánlásait.
A bizottság által kiadandó dokumentum remélhetőleg jelentős mértékben épít majd az európai parlamenti jelentésre - emelte ki Járóka Lívia. A tervek szerint június 24-én, az elnökséget lezáró állam- és kormányfői csúcsértekezleten megszülethet az európai romastratégia - tette hozzá.
A keretstratégia alapját az a kérdőív adja, amelyet tavaly októberben küldött az Európai Bizottság minden tagállamnak, ebben a romák integrációjára fordított uniós és nemzeti források felhasználásáról kértek információkat. Magyarország határidőre visszaküldte a bizottságnak a kitöltött kérdőívet, és ebben az anyagban már konkrét javaslatokat is tett, hogy a jövőben miként lehet mérni a különböző programok hatásait.
A romák jelenleg kihasználatlan munkaerőt jelentenek
A képviselő szerint el kell érni, hogy az uniós és a tagállami források tartós javulást eredményezzenek a romák életkörülményeiben. Ehhez olyan, a város környéki és falusi szegénységet célzó programokra van szükség, amelyek a 2007-2013-as időszakhoz képest hosszabb távon és nagyobb területi lefedettséggel működnek a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. Rámutatott: javítani kell a források jelenleg rendkívül alacsony lehívási arányán és a felhasználás hatékonyságán.
Az unióban jelenleg mintegy 8-12 millió roma él, és mint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közölte, társadalmi integrációjuk fontos gazdasági érdek is, hiszen olyan, kihasználatlan munkaerőt jelentenek, amely hozzájárulhat a versenyképesség növeléséhez és a szociális ellátórendszerek fenntarthatóságához. Ha azonban sokuk továbbra is munkanélküli és iskolázatlan marad, "súlyos terhet jelentenek" a szociális ellátórendszernek - hangsúlyozták. Mint emlékeztettek, a Világbank egy tanulmánya szerint, ha a romák foglalkoztatási rátája elérné a regionális átlagot, az mintegy 4-6 százalékkal növelné a GDP-t.
Az EU2020 stratégia célja, hogy 25 százalékkal, azaz mintegy 20 millió emberrel kevesebben éljenek mélyszegénységben, és hogy az oktatásból lemorzsolódók száma a jelenlegi 15 százalékról 10 százalék alá csökkenjen.
hirado.hu
Kommentáld!