A mai napig nem tudta megválaszolni az 1990 utáni magyar demokrácia a gyülekezési jog, illetve ezzel összefüggésben mások jogainak gyakorlásával, az ezek összeegyeztetésével kapcsolatos kérdéseket – mondta Draskovics Tibor volt igazságügyi és rendészeti miniszter a parlament jogsértéseket vizsgáló albizottságának keddi ülésén.
„Bonyolultak ezek a kérdések” – mondta a volt miniszter. Emlékeztetett az ellentmondó bírói gyakorlatra, a szűkszavú, két évtizeddel ezelőtti gyülekezési törvényre, ami kétharmados, így ellenzéki támogatás nélkül az elmúlt években nem is volt módosítható. A volt tárcavezető szólt arról is, hogy a demonstrációk helyszínén irányító rendőrparancsnokoknak egy-egy kiélezett helyzetben is nagyon gyors döntést kell hozniuk, és mindenkor tekintettel kell lenni nem csak a tüntetők jogaira, de a mindennapi életüket minél zavartalanabbul élni kívánó többi állampolgárra is.
Arra a képviselői felvetésre, hogy egyes megvádolt rendőrök felmentő ítéletének indoklásában a bírák egyértelműen kimondták: a meghallgatott rendőrtanúk hazudtak, ezért nem bizonyítható, hogy ki követte el a kétségtelenül megtörtént bűncselekményeket, Draskovics úgy reagált, furcsállja, hogy így minősítették a történteket a bírák, és ezután mégsem tettek hamis tanúzás miatt feljelentést, holott feljelentési kötelezettség terheli őket.
Draskovics arra a kérdésre, mi a véleménye Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként tett 2009-es nyilatkozatáról, miszerint az ügyészség és a bíróság bizonyos ügyekben a Fidesz érdekei szerint jár el, elmondta, hogy ezt akkor igazságügy-miniszterként az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ülésén szerencsétlen nyilatkozatnak minősítette.
Azzal kapcsolatban, hogy egyes állami ünnepek biztosításán az elmúlt években részt vett az In-Kal Security is, Draskovics azt mondta, tudomása szerint ezt nem tiltja jogszabály, igaz, kizárólagos rendőri feladatokat nyilván nem láthattak el magán biztonsági cégek, például nem igazoltathattak, ha erre sor került, az jogsértő volt. „De ne legyünk képmutatók” – fűzte hozzá Draskovics, emlékeztetve arra is, hogy az állami ünnepek fokozott biztosítására korántsem azért volt szükség, hogy bárkit is megrendeléshez juttassanak, sokkal inkább azért, mert azokon egyesek „balhéra”, mi több, bűncselekményekre készültek, és velük szemben meg kellett védeni a békésen ünnepelni kívánók jogait.
A volt igazságügy-miniszter visszautasította azt a feltételezést, hogy 2008 februári hivatalba lépése bármilyen módon összefüggött volna egyes, néhány nappal azt követően foganatosított előállításokkal. Ugyanakkor Révész Máriusz, az albizottság fideszes tagja úgy vélekedett, hogy Draskovics Tibor elődjét, Takács Albertet éppen azért menesztették, mert nem lépett fel elég határozottan a Magyar Gárda és a Magyarok Nyilai ügyében.
Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke a meghallgatás után újságírók előtt arról beszélt: 2007-től sem volt tökéletes a gyülekezési joggal kapcsolatos rendőrségi gyakorlat, de jobb szándékú volt, mint előtte, és ezért éles határvonalat kell húzni a 2006. őszi jogellenes rendőri brutalitások, illetve a rendőrség későbbi tevékenysége közé.
Gulyás szerint valószínűleg lesz még egy ülése az albizottságnak, azután október 23-ig elkészítik jelentésüket. Gaudi-Nagy Tamás, a testület jobbikos alelnöke szerint „szemtelen, cinikus” volt meghallgatásán Draskovics Tibor, mert úgy tett, mintha az ő hivatali idejében már nem történt volna jogsértés.
(MTI)
Kommentáld!