Az Európai Parlament a szülési szabadság minimális időtartamát 14 hétről 20, száz százalékban fizetett hétre hosszabbítaná meg az egész unióban, s a képviselők támogatták a legalább két hetes fizetett apasági szabadság bevezetését is. Az OrientPress Hírügynökség a Magyarországon bevett gyakorlatról, illetve az irányelv esetleges itthoni hatásairól kérdezte a NOE szakértőjét. 

Kormosné Debreceni Zsuzsanna a Nagycsaládosok Országos egyesületének szociálpolitikai ügyvivője megkeresésünkre elmondta, az új irányelv mindenképpen üdvözlendő, ám Magyarországon, ahol 24 hét jár a kismamáknak, valójában ennél már előrehaladottabb a helyzet. Ezért a most született döntés hatása inkább az édesapáknak járó szabadság tekintetében okozhat fejlődést, hiszen a jelenlegi öt nap helyett akár két hét is járhatna a születendő gyermek után. A szociálpolitikai szakértő szerint az intézkedés főleg olyan országokban fog sokat segíteni, ahol 'hátrább' tartanak a szüléshez kapcsolódó szociális intézkedések tekintetében. Érdekes egyébként, hogy az uniós tagállamok között éppen ott vannak ilyen jellegű problémák, ahol hagyományosan a sokgyerekes, katolikus értékrendhez fűződő családmodell van érvényben. Olaszországban, Portugáliában, Máltán vagy Cipruson azt tartják, hogy a család magányügy, és a szülők oldják meg a kérdést, ahogy tudják. Ám az élet az utóbbi időben erősen megváltozott, a kétkeresős családmodell előtérbe kerülésére pedig reagálni kell. Talán nem véletlen, hogy jelenleg Olaszországban a leggyengébb (1,2) a termékenységi ráta. 

Az uniós elv egyébként abban a tekintetben kedvezőbb, mint a magyar gyakorlat, hogy kevesebb időre ugyan, de a fizetés száz százalékát adná a kismamának, szemben a jelenlegi, 24 hétre járó 70 százalékkal. Erre a felvetésre Kormosné Debreceni Zsuzsanna ugyanakkor elmondta, az édesanyák sokszor választják azt, hogy tovább legyenek biztonságban, még akkor is, ha így kevesebb pénzt kapnak. Hazánkban jelenleg ugyanis nagyon nehéz újra munkába állni egy kisgyerekes anyukának. Mint azt a szakértő elmondta, még az egy gyerekes édesanyákkal sem elég rugalmasak a munkaadók, egy nagycsaládos szülőnek pedig gyakorlatilag teljesen bekorlátozza a munkaerőpiaci lehetőségeit a gyerekvállalás. A szociálpolitikai ügyvivő úgy véli, ma Magyarországon ez tekinthető a legnagyobb problémának. Mint fogalmazott, egyelőre nem sikerült megértetni a munkaadókkal, hogy nem járnak rosszul egy édesanya foglalkoztatásával. A gyerek esetleges betegsége miatt kieső napokat ugyanis kompenzálják azok a képességek, amelyeket egy nő szülői gyakorlata során szerez.

Kormosné Debreceni Zsuzsanna további hiányosságként nevezte meg a magyar ellátórendszer helyzetét, amely gyakorlatilag tarthatatlan: a szülők csak a gyerekek tizedét tudják beíratni a bölcsődébe, olyan kevés a férőhelyek száma. Egy magánintézménybe pedig sokszor többe kerül elhelyezni a kicsit, mint az édesanya reménybeli fizetése. Egy kistelepülésen viszont nem igazán éri meg bölcsődét üzemeltetni, családi napközi hiányában azonban szinte teljesen lehetetlen helyzetbe kerül az az anyuka, aki újra munkába szeretne állni. Ezért aztán a döntéshozóknak az esélyegyenlőség megteremtése mellett érdemes azt is mérlegelni, hogy adott esetben a gyes összegének megemelése lehet a kedvezőbb megoldás. Mint a szakértő fogalmazott, az anyukákat sem kell mindenáron visszakényszeríteni dolgozni. A szociálpolitikai ügyvivő ugyanakkor bizakodásának adott hangot, szerinte ugyanis a törekvés és a szándék megvan a kormányzat részéről a jelenlegi helyzet javítására. Az viszont már kérdés, rendelkeznek-e az ehhez szükséges keretösszeggel illetve hogy mennyi idő alatt lehet érzékelhető változást elérni.