.

HunHír.Hu

A Magyar Remény Mozgalom (MRM) megalakulása óta többször is hangoztatta, számára nincsenek tabu témák. A közelgő Magyar Nemzeti Tanács választásokkal kapcsolatban Setyerov Zoránt, az MRM ügyvezető alelnökét faggattuk. Kizárólag „kényes” témákról kérdeztük.

Az MRM egyik gyenge pontjaként általában a tagok tapasztalatlanságát szokták emlegetni. Ez az MNT-jelölőlistán szereplő tagok kapcsán is szóba kerül. Valóban tapasztalatlanok a tagjaik?

– Egyáltalán nem. Az, hogy a listánk és általában a tagságunk összetételét fiatalság jellemzi, korántsem jelenti, hogy tapasztalatlan párt lennénk. A listán szereplő jelöltjeink szinte mindegyike évekig aktív szerepet vállalt különböző civil szervezetekben, s közöttük olyanok is akadnak, akik más pártot elhagyva csatlakoztak sorainkhoz, bár ez nem annyira jellemző. Ők tudják, hogyan festenek a politikai csatározások, fiatal koruk ellenére alaposan megedződtek. Jelöltjeink között akadnak például olyanok, akik nem kis bátorságot tanúsítva részt vettek a Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök szabadkai látogatása ellen szervezett tüntetésen. Továbbá olyan jelöltünk is van, aki az Otpor tagjaként szállt szembe a miloševići rendszerrel. Keménykötésű egyénekről van tehát szó. A szilárd politikai állásfoglaláson kívül, műveltség és sokoldalúság jellemzi őket. Jó néhányan foglalkoztak nagy sikerű művelődési rendezvények szervezésével, és szinte mindenki részt vett számos tanácskozáson és konferencián. Többen jótékonysági megmozdulásokat is szerveztek, az egyik lány például a Vöröskereszt kimagasló aktivistája. Valamennyi jelöltünk jól ismeri a közéletet és részletes betekintése van a délvidéki magyarság lesújtó helyzetébe. Igaz, hogy a listánkon elég sok egyetemista szerepel, de tudni kell, hogy legtöbben pár hónap múlva befejezik tanulmányaikat, tehát friss diplomás szakembereket üdvözölhetünk személyükben. Miközben az elmúlt években szorgalmasan tanultak, önmagukat nem kímélve, kivették részüket a közéletből, amiért külön dicséret illeti meg őket. De hogy valaki ne gondolja, az MRM kizárólag huszonévesekből áll, hadd mondjam el, hogy a középkorúak száma sem kicsi. Közöttük akad okleveles közgazdász, agrármérnök, teológus, pedagógus, helytörténész, magánvállalkozó, kétkezi munkás. A munkaviszonyban levő tagjaink példás teljesítményt nyújtanak a szakmájukban. Sorainkban nyugdíjasok is akadnak, akik szintén értékes tagjai a pártunknak. Biztos vagyok benne, hogy intellektuális értelemben nem maradunk el a többi párttól, ráadásul a tagságunk fejlődőképes. Ha azonban valakit netán egy pillanatra megszédítenék az egyes pártokban sorakozó titulusok és funkciók, tegye fel magának a kérdést, hogy a különböző címek és pozíciók tulajdonosai a vélt vagy valós szaktudásukat és tapasztalatukat az elmúlt évtizedekben az itteni magyarság megsegítésére használták fel, vagy valami másra. Nagyon fontos kiemelni, hogy az MRM-ben egyetlenegy volt kommunista sem található. Senki sem törte el a gerincét és senki sem nyalt talpat sem a titoista, sem a miloševići rendszerben. Senki sem lopott, csalt, egyikünk esetében sem merül fel a korrupció akár leghalványabb gyanúja. A belépési nyilatkozat az MRM esetében egyfajta eskütétel, amely arra kötelezi a tagot, hogy a becsület, a bajtársiasság és a magyar nemzet iránti elkötelezettség szellemében és a legszigorúbb erkölcsi mércék szerint cselekedjen. Melyik pártról mondható el mindez?

Egyesek szerint az MRM veszélyes vizekre evez, irreális és nem éppen elfogadható tervei vannak. Mi a véleménye erről? 

– A programunk kristálytiszta. Abból minden kiderül. A www.mrm.rs honlapon olvasható. Persze, hosszú távú célunk a széles körű magyar autonómia kiküzdése. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a délvidéki magyarok egy napon olyan jogokat élvezzenek, mint például a katalánok Spanyolországban vagy a svédek Finnországban. Küzdelmünket a szerb alkotmányos rend keretében, érvek folyamatos és következetes sorakoztatásával, tehát békés és törvényes úton szándékozzuk folytatni. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem lesz könnyű meggyőzni a szerb társadalmat, hogy neki is sokat használna, ha megvalósulna az általunk megálmodott magyar autonómia. Idővel tekintélyes történészeket és nemzetközi hírű jogászokat kapcsolunk majd be a tárgyalásokba. Könnyen lehet, hogy ez egy hosszú folyamat lesz. Azonban bízunk benne, hogy legalább az autonómia egyes elemeit belátható időn belül sikerül megvalósítani, amitől a délvidéki magyarok élete máris jobbra fordulna. Tudjuk, hogy olykor a többi itteni magyar párt is előhozakodik a valós magyar autonómia témájával, de az a különbség, hogy mi ezt komolyan gondoljuk, szilárd argumentumokkal és hosszú távú stratégiával rendelkezünk.

Az MRM mögött a HVIM áll?

– Természetesen nem. Senki sem áll mögöttünk. Költségeinket a tagsági díjból, valamint, ha nagyobb rendezvényről van szó, mint pl. a Topolyán megtartott Beatrice koncert, a valamivel jobb anyagi helyzetben levő tagjaink önkéntes és önzetlen anyagi hozzájárulása révén álljuk. Mint már korábban említettem, lehet, hogy a tagjaink között akad egy-két volt HVIM-es, de ugyanúgy akadnak például a VMSZ-ben is. Nincs abban semmi. Tudtommal, néhány évvel ezelőtt minden második vagy harmadik délvidéki magyar fiatal kisebb vagy nagyobb mértékben kötődött a HVIM-hez, amely kulturális rendezvények szervezésével és a magyar hagyományok ápolásával foglalkozott. Számomra a mai napig nem világos kinek mit vétett a HVIM Délvidéken, de ez most nem téma. Leszögezhetjük, hogy az MRM mögött senki sem áll. Aki az ellenkezőjét állítja, hazudik.

Ön állítólag egyszer kijelentette, hogy nem hozzák lázba az MNT-választások. Változott az álláspontja ezzel kapcsolatban? 

– Igen, ezt elég régen mondtam. Ezek a választások szerintem valóban nem oldhatják meg a délvidéki magyarság minden egzisztenciális problémáját, hiszen egy felemás kulturális autonómiáról van szó, de ugyanakkor jó alapot képezhetnek a személyi elvű önrendelkezés megteremtéséhez. Közben az MNT-választások súlya kétségkívül jelentősen nőtt, miután a Demokrata Párt három listát állított, amelyeken sok olyan magyar szerepel, aki eddig nem vallotta magát magyarnak, a gyermekeit szerb iskolába íratta, sőt olyanok is akadnak, akik kifejezetten rosszul beszélik a magyar nyelvet. Magyarán: olyanok akarnak befurakodni a magyar intézményekbe, akik soha semmit sem tettek a délvidéki magyarságért. A szerb hatalmi politikai erők megrendelésére belülről akarják szétrágni, szétmarni a magyar nemzeti testet. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni. Ezért is fontos, hogy az MRM sikeresen szerepeljen ezeken a választásokon, hiszen mi vagyunk az egyetlen hiteles magyar nemzeti erő Délvidéken.

Az MRM hevesen reagált a VMSZ és a Szerbiai Szocialista Párt együttműködési megállapodására. Miért? 

– Valóban meglepett bennünket ez a furcsa paktum. Megértjük, hogy tárgyalni kell a szerb kormányzati pártokkal, mi is tárgyalnánk, ha a VMSZ helyében lennénk. Ez olykor szükséges és elkerülhetetlen. Azonban egészen más tárgyalni és más együttműködési megállapodást kötni, havi szinten találkozni és folyamatosan mélyíteni a meghitt kapcsolatot Milošević pártjával, amelyet a demokraták kvázi tisztára mostak. Teljesen értelmetlen és elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy erre a frigyre azért volt szükség, mert a VMSZ és az SPS közösen akar küzdeni Szerbia uniós csatlakozásáért. Ettől a politikai házasságtól biztosan nem függ Szerbia uniós jövője. Ugyanakkor az is elgondolkodtató, hogy a VMSZ számára elsődleges cél Szerbia uniós csatlakozása. Egyrészt teljesen bizonytalan mikor veszik fel Szerbiát az EU-ba, sőt maga az EU jövője is bizonytalan. Továbbá bizonytalan, hogy Szerbia uniós csatlakozása mit hozna a délvidéki magyarságnak. Láthatjuk mit hozott például a felvidéki magyaroknak. Szlovákia uniós csatlakozása óta az ottani magyar nemzeti közösség helyzete nem hogy javult volna, hanem folyamatosan romlik. Az anyaországi magyarok jelentős részének anyagi helyzete sem virágzott fel az unió alatt. Ezzel nem akartam ítéletet mondani az unió felett, csupán emlékeztetni, hogy a csatlakozás nem jelent az égvilágon semmilyen garanciát a délvidéki magyarság számára. És mégis, a VMSZ-nek ez a legszentebb cél, amelynek érdekében az MNT-választások kampányidőszakában képes összeborulni azzal az SPS-szel, amely rengeteg szenvedést okozott az itteni magyarságnak. Félő, hogy ezzel a lépésével a VMSZ gyakorlatilag odadobta az MNT-t a Demokrata Pártnak. Előfordulhat ugyanis, hogy a súlyosan megalázott délvidéki magyarok nem kis része a három demokrata párti lista egyikére szavaz majd. Mintha a VMSZ szándékosan el akarná bukni a választásokat. Noha a VMSZ és az MRM értékrendje között óriási szakadék tátong, el tudtunk volna képzelni valamilyen kisebb együttműködést a kulturális autonómia egyes kérdéseiben. Eddig azt gondoltuk, közös az ellenfelünk. Most, a VMSZ-SPS paktum megkötése után nehéz bármit is mondani. Még szerencse, hogy a tisztánlátó délvidéki magyaroknak, akik nem akarják, hogy az intézményeiket szerb pártok magyarjai irányítsák, végre van kire szavazniuk. Az MRM-re való tömeges voksolás kétségkívül megmenthetné a helyzetet. Ilyen tekintetben a választások komoly tesztet jelentenek a délvidéki magyar szavazóknak is. Kiderül hányan érzik át a helyzet súlyát, vajon a józan ész diadalmaskodik-e, vagy az ellenünk folytatott negatív kampány hatása jut kifejezésre. Egy biztos: akárhány jelöltünk jut be az MNT-be, körömszakadtáig küzdünk majd a korrupciótól és protekciótól mentes, sikeres magyar intézményrendszer építéséért és megőrzéséért. Minél többen karikázzák be június hatodikán a hármas számot, annál erőteljesebb lesz a pozitív változás. Ha az MRM megnyerné a választást, az nagy és látványos fordulat kezdetét jelentené a délvidéki magyarság életében.

Gyurkovics Virág
(Vajdaság Ma)

.