Magyarországot és Romániát közös értékek kötik össze, talán soha ilyen jók nem voltak kapcsolataik, mint most, és Magyarország európai uniós elnökként mindent el fog követni, hogy segítse Romániának a schengeni övezethez való csatlakozását – mondta hétfőn Bukarestben Schmitt Pál köztársasági elnök

A Magyar Köztársaság fülkeforradalom utáni első államfője a román fővárosból üzent Székelyföldnek és Erdély magyarjainak, mondván előbb legyenek jó román állampolgárok, fizessenek adót, neveljék rendre gyermekeiket, majd aztán követeljenek kisebbségi jogokat maguknak. A módszerváltás utáni magát jobboldalinak nevező kormányok idején még soha nem született ennyire vérlázító, az elszakított területeken élő magyarokat ennyire lenéző, őket rablónak, csalónak feltételező, nyíltan a román állam karjai közé taszító nyilatkozat.

Basescu köszönetet mondott a magyar kormánynak, amiért az iszapömlés katasztrófáját úgy kezelte, hogy az nem okozott károkat Romániának. A két államfő megbeszélésein a nemzeti kisebbségek szerepéről, az autonómia fogalmáról és gyakorlati megvalósításáról is eszmét cserélt. Basescu szerint a nemzeti kisebbségek kultúrájának, nyelvének és szokásainak a megőrzése a többségi nemzet kultúráját is gazdagítja, erősíti.
A román államfő kifejtette az autonómiával kapcsolatos szemléletét, amely szerint minden román állampolgárnak szüksége van autonómiájára, vagyis érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét. Ez a folyamat már jó néhány év óta tart – mondta a román államelnök, példaként említve, hogy nemrég helyezték át önkormányzati hatáskörbe a kórházakat, és ha majd a parlament elfogadja az új oktatási törvényt, az iskolák is önkormányzati irányítás alá kerülnek, ezzel persze ki is kerülte Székelyföld területi autonómiájának kérdését a ravasz tengerészkapitány.

Schmitt Pál ezzel kapcsolatosan kifejtette: arra biztatja a romániai magyar közösség tagjait, hogy elsősorban jó állampolgárként tartsák tiszteletben a szabályokat, gyermekeiket neveljék rendre, legyenek jó adófizető polgárok, és ezek alapján várhatják el az őket megillető kisebbségi jogokat. Miután ez elhangzott, szinte Csonkaországig hallatszott a Székelyföldről érkező vaskos „k...va anyád!” rigmus. Mindenesetre szomorú szívvel jegyezzük meg, hogy Schmitt Pál azon az úton megy tovább, amit az Árpád-sávos és a nemzeti zászlók sporteseménykéről történő kitiltása fémjelez. Azaz, közelről sem érinti a magyar érdekeket. Ráadásul nincs tisztában azzal a ténnyel sem, hogy dacára miliós lélekszámának, a magyar kisebbség Európa legbékésebbjei közé tartozik, még soha nem lépett az erőszak útjára.

Schmitt Pál hangsúlyozta: a két országot a közös értékek fűzik egymáshoz, jó szomszédok vagyunk, azonos szövetségekhez tartozunk. Lassan eltűnnek a határok, és egyre nagyobb lesz az egymás iránti felelősségünk, egyre több közös kezdeményezésre lesz lehetőségünk – fűzte hozzá. Az azonos szövetségről szólva, azért tegyük hozzá: a második világháború idején is egy szövetségnek voltunk a tagjai, majd a románok, 1944. augusztus 23-án hidegvérrel hátat fordítottak egykori szövetségeseiknek, a németeknek és hátba támadták őket, nem kímélve a magyarokat sem. Aztán a kommunizmus ideje alatt is egy szövetséget erősítettünk, a szocialista tábort, mindez idő alatt pedig Ceausescu szemrebbenés nélkül fogott neki a magyar falvak ledózerolásának, atombombát akart fejleszteni és nem igazán tartotta sokra szomszédját és névleges szövetségesét, Magyarországot. Valahogy, magyar államfő szájából, nem túl sikeres a közös szövetség emlegetése.

Magyarország EU-elnöksége idején mindent el fog követni, hogy elősegítse Románia végső csatlakozását a schengeni övezethez – mondta a magyar köztársasági elnök. Kifejezte meggyőződését: az ország felkészült már a biztonságtechnikai feladatok ellátásra, politikai és diplomáciai téren kell elősegíteni, hogy Európa bizalma teljes legyen Románia iránt. Schmitt Pát valószínűleg ma megbuknak földrajzból. Románia és egyben a leendő schengeni övezet keleti szomszédja Moldva, ahol milliós lélekszámban élnek románok. Bukarest mindent elkövet, hogy megvédje őket, évek óta különösebb gond nélkül szerezhet román állampolgárságot t egy moldvai román, nem túl nehéz belépnie Romániába. Schmitt Pál azt hiszi, hogy Bukarest ugyanúgy kezeli keleten ragadt román véreit, mint anno Budapest az erdélyi magyarokat. Nem, Moldva románjainak nem kell vízum és nem kell 30 naponta pecsételni járniuk a határra. Nem alázzák meg őket a román határőrök, gúnyosan arról érdeklődve, hogy beszélnek-e románul. Ez nem is baj, tegyem hozzá, ez a normális hozzáállás egyazon nemzet két tagja között. Azonban Moldva ma Európa egyik legszegényebb régiója, ahol virágzik a leánykereskedelem, a kábítószer- és fegyverkereskedelem és nem úgy tűnik, hogy a moldvai hatóságok ennek elejét tudnák venni. Így hát lesz dolguk majd a román határőröknek és mielőtt Schmitt ilyen könnyelmű kijelentést tesz, nem ártott volna, legalább a látszat kedvéért, ellátogatni a schengeni határ keleti szakaszának valamelyik átkelőjére. Románia schengeni csatlakozása egyébiránt abból a szempontból nem gond, hogy az ott élő magyaroknak is kedvez, ami – tekintve a budapesti tehetetlenséget – nem is elvetendő eredmény.

Magyarország EU-elnöksége idején jelentős hangsúlyt kíván fektetni a Duna-stratégia megvalósítására. A Duna tíz országot köt majd össze Európában egyfajta kulturális, környezetvédelmi, szállítási, energetikai egységként – tette hozzá. Csak egyet tudunk kívánni: e grandiózus, kossuthi koncepciót a továbbiakban semmilyen szinten ne képviselje hazánk részéről Schmitt Pál. Ugyanis ebben a Duna-stratégiában térségünk és a benne élő magyarok számára sokkal több lehetőség kínálkozik, minthogy ez a hablatyoló, szebb időket is megélt olimpikon elkúrja.
Schmitt szerint rendkívül fontos mindkét ország számára, hogy megnyílt közöttük az energiacsere lehetősége, így nincsenek kiszolgáltatva egyoldalú forrásoknak.

Mit tehetünk még hozzá? Schmitt Pál ma délután Marosvásárhelyre érkezik, oda, ahol már egyszer Szili Katalint is leforrázott szegfűvel fogadták.

(MTI, Kuruc.info)