A borsodi megyeszékhely mellett Ózd és Abaújszántó is komoly gondokkal küzd a devizahitelek miatt - írja a Borsod megyei online lap.

Nemcsak magánszemélyek, de az önkormányzatok is komoly bajba kerülhetnek a svájci frank szárnyalása miatt - írja a Borsod megyei online lap, a boon.hu. A lapnak a városházi szóvivő elmondta, Miskolc 2007-ben és 2008-ban adósodott el svájci frankban kötvénykibocsátással. A kamatokat Miskolc egyelőre tudja fizeti, de a közel 55 millió svájci frank törlesztése 2018-tól kezdődne, ez pedig műár gondot go okozni a megyeszékhelynek.

Ózd szintén 2007-ben vett fel svájci frank alapú kölcsönt. A borsodi lapnak Fürjes Pál polgármester elmondta, hogy az akkori városvezetés a költségvetés kitoldására, valamint uniós pályázatok önrészére használta föl a pénzt. A 3 milliárd forintnak megfelelő összeget akkor 152 forintos árfolyamon jegyezték, ma pedig a svájci frank 256 forintot is meghaladja, emiatt a hitel tőkerésze jelentősen megnövekedett. A polgármester úgy számolja, hogy 2014 végétől, amikor elindul a törlesztés, ez évi 320 millió forintot fog jelenteni, ami jelentősen megterheli majd a város évi bruttó 7 milliárd forintos költségvetését. A polgármester a pluszkiadásokat az oktatási intézmények kiadáscsökkentéséből, illetve a közszolgáltató helyi cégek átalakításából fedezné.

Abaújszántó euróalapú hitelt vett föl 2006-ban, de ők sem jártak jobban, hisz azóta az euró árfolyama is sokat emelkedett. Madár György polgármester a Borsod megyei online lapnak elmondta, az akkori városvezetés a 67 millió forintos kölcsönt különböző fejlesztési beruházásokra költötte, a törlesztőrészleteket azonban 20 évig kell majd fizetni. Ez negyedévenként 3 millió forintot jelent, ami Abaújszántónak komoly megterhelés, további megszorításokat pedig már nem tudnak bevezetni, jegyezte meg a polgármester.

A PricewaterhouseCoopers (PWC) tanácsadó cég szakértője szerint az önkormányzatok eladósodottságának egyik oka, hogy azokat folyamatosan alulfinanszírozta a költségvetés, saját bevételeikből kellett kiegészíteniük az állami normatívákat, hogy működtetni tudják az intézményeiket. Másrészt 2007-től „őrült hajsza” indult az uniós forrásokért, amihez viszont önrészre volt szükség. Az uniós pályázatokhoz szükséges önrésszel magyarázza a svájcifrank-kötvények kibocsátását Gémesi György is, aki szerint 2007-ben az alacsony kamat miatt még nagyon kedvezőnek tűnt a valuta.