Magyar csak tudd, hogy mit szabadít hazádra a cionista zsidesz!

Mivel az imperializmus klasszikus elmélete már kevéssé
alkalmazható a gyakorlatban, ezért mi, modern imperialisták, arra
kényszerülünk, hogy új stratégiát, új módszereket dolgozzunk ki
hatalmunk fenntartása, és a további hódítás lehetőségeinek a biztosítása
érdekében.

Így például Izraelben kialakítottunk egy minden szempontból törvényesnek
látszó jogrendszert, amelynek alapján a világ bármely tájáról érkező
zsidókat előnyben részesítjük az ország őshonos lakóihoz képest. A
hazatérésről szóló törvény kimondja, hogy a földgolyó akármelyik
szegletében élő zsidó ember - csakis azért, mert zsidó - Izraelben
letelepedhet, míg a palesztinoktól elvesszük földjeiket és házaikat.
Tesszük ezt kizárólag faji alapon, de erről persze nem beszélünk, sőt
ország-világ előtt a rasszizmus legfőbb ellenfeleinek tüntetjük föl
magunkat. Így kell ezt csinálni, így van ez jól.

Aztán van nekünk egy 1950-ben született törvényünk, melynek alapján az
úgynevezett elhagyott földeket illetve üzleteket, házakat az állam saját
tulajdonának tekinti. Hogy az ingatlanokat azért hagyták maguk mögött a
palesztinok, mert mi erővel kényszerítettük őket erre? Az nem számít.
Csakis a végeredmény számít. Az igazság az, hogy Izraelben a faji
hovatartozásnak döntő jelentősége van: az izraeliek az uralkodó
népcsoport, míg az arabok másodrendű állampolgárok. És így van ez
rendjén, máskülönben miképpen tudnánk uralkodni felettük?
A faji alapú törvénykezés mellett roppant fontos még az alávetett nép
fékentartása és megfélemlítése. Mi katonailag megszálltunk olyan arab
területeket is, amelyek a zsidó állam létrehozását kimondó 1947-es
ENSZ-határozatok értelmében semmiképpen sem tartoznak Izraelhez. El is
ítélt minket számos alkalommal a világszervezet, mi azonban fütyülünk a
"nemzetközi közösség" állásfoglalásaira, mert célunkat elértük: szigorú
ellenőrzés alatt tartjuk a bennszülötteket, akik az első adandó
alkalommal fellázadnának ellenünk, hiszen megfosztottuk őket a
hazájuktól, elűztük őket az otthonaikból. Pofázhat az ENSZ, amit akar,
és a nemzetközi joggal se jöjjön senki, mert ha egy hódító nép
ragaszkodik a humanizmushoz és a nemzetközi joghoz, megnézheti magát,
mivel akkor nem lehetséges gyarmatosítani és mások földjeit elfoglalni.
Pofonegyszerű ez, olyan, mint az egyszeregy.
Ha a humanizmus elveit, meg az úgynevezett nemzetközi jogot tekintenénk
irányadónak, akkor a legtöbb nép sem lakhatna ott, ahol lakik, mert
hiszen mindenki vándorolt valahonnan valahova. Mi pedig most
vándorolunk, és mindenki tehet nekünk egy szívességet. Egész egyszerűen
meg kell érteni, hogy a hozzánk hasonló modern imperialisták sem
lehetnek meg egy olyan erős haderő nélkül, amely biztosítja az idegen
földeket elfoglaló telepeseink biztonságát. A mi seregünk az egyik
legerősebb és legjobban felszerelt katonaság a világon - ugyanis a
mindenütt befolyásos cionista lobbik eredményesen sajtolják ki a katonai
és egyéb segélyeket a holovallás révén sarokba szorított amerikaiaktól
és európaiaktól. Mármost, ha nem lenne ez a kiválóan felszerelt
fegyveres erő, akkor nem lettünk volna képesek leverni a palesztinok
újabb és újabb lázadásait. Itt nem segít semmi, csakis a nyers erő. Ki a
fenét érdekel, hogy ezt a hatalmas katonai erőt fegyveres felkelők,
netán polgári személyek, esetleg nők, öregek és gyerekek ellen vetjük
be? Csakis az számít, hogy lássa az uralmunk alatt élő meghódított nép:
semmiféle esélyük nincsen arra, hogy megszabaduljanak tőlünk, és
kivívják a szabadságukat. A palesztinoknak meg kell érteniük, hogy ha
egyáltalán életben akarnak maradni, meg kell hajolniuk az akaratunk
előtt, és azt kell tenniük, amit mi parancsolunk nekik!
Napjaink imperialistái számára nélkülözhetetlen eszköz továbbá a média.
Legalább olyan fontos, mint a hadsereg. A tömegtájékoztatási eszközök
révén ugyanis háborúkat lehet megnyerni illetve elveszíteni. A világ
legbefolyásosabb médiumai hála Istennek a kezünkben vannak, így azután
sikerrel tudjuk elhitetni az emberiség jelentős részével, hogy nekünk, a
gyarmatosítóknak milyen borzalmas veszteségeink vannak, míg a leigázott
bennszülöttek sokkal több áldozatáról természetesen hallgatunk. Úgy
tüntetjük föl magunkat a sajtóorgánumok, valamint a filmek, könyvek
révén, mint akik civilizált, tisztességes, becsületes, békés emberek,
ellenfeleinket ezzel szemben barbároknak, vadaknak, terroristáknak,
bűnözőknek állítjuk be. Mi, a gyarmatosítók, akik elűztük az itt élő
népet az otthonaiból, mi vagyunk az angyalok, ők pedig, akiket
megfosztottunk a hazájuktól, valóságos ördögök. Megmondom őszintén, én
magam is csodálom, hogy a világ közvéleményének nagyobbik része hisz
nekünk. De ez legyen az ő bajuk. Döbbenetes, de még azt is sikerül
elérnünk, hogy sokan ellenségeinket, a palesztinokat hibáztatják azért
is, mert mi legyilkoljuk az ő gyerekeiket.
Az se semmi, amikor elhiszik, hogy a mi katonáink mind hősök, az ő
katonáik pedig mind bűnözők. Ilyenkor jót röhögünk magunkban, látva az
elképesztő emberi butaságot és hiszékenységet. De ha egyszer a mi
javunkra válik az amerikaiak és európaiak hülyesége, akkor mit
csináljunk? Aki erősebb, okosabb, az orránál fogva vezeti és saját
érdekei szerint irányítja a gyengébb és butább embereket. Ez az élet
törvénye ősidők óta, még akkor is, ha hasonló gondolatokat Adolf Hitler
is papírra vetett a Mein Kampfban. De őt most hagyjuk. (Ha ő nem lett
volna, most nem volnánk ilyen jó helyzetben, de erről inkább nem
mondanék többet.)
Megölni az ellenséget, kínozni azokat, akik fogságba esnek közülük,
megszállni a hazájukat, elvenni földjeiket, házaikat és ingóságaikat, a
világ előtt békésnek, angyalnak mutatkozni, a leigázottakat pedig a
legrosszabb színekben lefesteni - mindez nélkülözhetetlen, ha az
uralmunkat fenn akarjuk tartani fölöttük. Másvalamire is szükség van
azonban mindezeken kívül. Éspedig arra, hogy megalázzuk a fennhatóságunk
alatt élőket. Hogyan? Hát például úgy, hogy aki ellenállni merészel,
azt a családja szeme láttára végezzük ki, és még a holtestét is
elvisszük, hogy soha ne temethessék el. Ez lényegesen többet ér, mintha
csak szimplán megölnénk.
Nem elég megverni egy ellenálló palesztint, de célszerű előtte
meztelenre vetkőztetni, és szexuálisan is megalázni, mert akkor megtörik
a lelke, és kívánni fogja a halált. Vagy ha a megkínzott szeme láttára
megbecstelenítik a katonák a feleségét vagy a lányát, egészen biztosan
össze fog omlani. Az amerikaiak Irakban nem véletlenül tanulták el
tőlünk ezt a fajta gerinctörő, lélekgyilkos stratégiát. Ami egészen
biztosan eredményes. Egyébként meg tudnunk kell nagylelkűnek is lenni.
Mert ha például egy alattvalónk engedelmeskedik nekünk, akkor részleges
szabadságot biztosítunk a számára, és még valamilyen rosszul fizetett
munkához is juthat. De aki ellenáll, annak nincsen kegyelem.
A leigázott népnek meg kell értenie: helyzete reménytelen, semmiféle
lázadás nem vezethet eredményre. De ha mondjuk mégis a kétségbeesésbe
taszított benszülöttek végső elkeseredésükben felkelnek ellenünk, akkor
szó sem lehet engedményekről. Kegyetlenül visszavágunk. Persze, hogy
kollektív büntetést alkalmazunk. Bezárjuk iskoláikat, felégetjük
földjeiket, lezárjuk a településeiket, leromboljuk házaikat, vezetőiket
börtönbe csukjuk, rendkívüli állapotot vezetünk be, megfosztjuk őket a
tiszta víztől, kiirtjuk erdőiket, megfosztjuk őket az elektromos
energiától, és gondoskodunk arról, hogy az alapvető árucikkekhez se
jussanak hozzá. És ha szükséges, akkor a legpusztítóbb fegyvereket is
bevetjük ellenük: F15-ös, F16-os harci gépeinket, Apache
helikoptereinket, félelmetes, távirányítású rakétáinkat,
foszforbombáinkat és a többi borzalmas harci eszközeinket.
Ha egy nép fölött uralkodni akarunk, akkor meg kell törni lelki
tartását, ehhez pedig át kell írni a múltját, vallásos és nemzeti
szimbólumait gúny tárgyává kell tenni, és üldözni kell. Izraelben igen
sok mecsetet romboltunk le, de egyébként elárulom, hogy számos
keresztény templomot is a földdel tettünk egyenlővé. A bennszülötteknek
meg kell érteniük: az Isten sem fog a segítségükre sietni! De még olyan
apróságok is számítanak, hogy például a megszállt területeken élő
palesztinok részére kiadott személyi igazolványokban a nemzetisége
rovatban a "meghatározhatatlan" kifejezés áll. De elégetjük a
zászlóikat, ledöntjük műemlékeiket, eltüntetjük temetőiket, betiltjuk
azokat a könyveiket, amelyek a nemzeti öntudatot erősítenék, és
igyekszünk meghamisítani a történelmet, amit gyermekeik az iskolában
tanulnak. Vallási elöljáróikat "fanatikusoknak", értelmiségi vezetőiket
"militánsaknak" nevezzük.
Azt kell érezniük életük minden egyes percében, hogy csapdába estek, és
nincsen hová menekülniük! Igenis, érezzék magukat úgy, mint a sarokba
szorított patkány, vagy mint a vadász hálójából szabadulni képtelen
vadállat! Terrorizálni kell őket! Ultimátumokkal kell bombázni őket!
Előbb-utóbb bele fognak törődni a sorsukba, mert élni akarnak,
akármilyen nyomorult, rabszolgalétet is biztosítunk nekik. És alapvető
még, amit a régi rómaiak is olyan jól tudtak: egymás ellen kell
kijátszani azokat, akik felett uralkodni akarunk! Mindig lesznek a
leigázott nép soraiban gyenge, pénzen megvásárolható emberek, (minél
gyengébb a nemzeti tudat, illetve a vallás befolyása a soraikban, annál
több a jellemtelen, gerinctelen bennszülött, illetve olyanok, akik
buták, és ezért könnyen befolyásolhatók.)
Tény azonban, hogy az iszlám erőt ad nekik: a kereszténység már nem gond
a számunkra, de bevallom, Mohamed hitével meggyűlt a bajunk. Ezekből az
emberekből hozzuk létre a nekünk dolgozó, és parancsainknak feltétlenül
engedelmeskedő politikai-gazdasági "elitet", amelynek tagjai - a mi
kegyünknek köszönhetően - magas életszínvonalon élhetnek. Találunk olyan
erkölcstelen, aljas alakokat is, akiket rá tudunk venni arra, hogy
honfitársaik ellen kémkedjenek a javunkra. Ezeket az árulókat aztán hadd
fedjék fel, csukják be ők maguk, sőt az se baj, ha kivégzik őket, mert
akkor a világ látni fogja, micsoda alávaló, szemét népség is ez!

Akkor nem fognak könnyet hullajtani értük sohasem. Íme tehát a győztes
hódító stratégia: nyers erővel megfélemlíteni, lélekben megtörni, a
végső kétségbeesésbe és reménytelenségbe hajszolni a benszülött népet,
miközben a világot a média segítségével meg kell győzni arról, hogy mi, a
gyarmatosítók vagyunk az ártatlan áldozatok, akiket pedig leigáztunk,
vad, barbár, bűnöző népség, amely nem érdemel könyörületet.
Lejegyezte: Perge Ottó
(Kuruc.info)