.

Murányi Levente 1956-os hős és a Jobbik alelnöke. Hetven éve ellenére teljes erővel kivette a részét a kampányból, a párt ismert emberei közül ő tartotta a legtöbb lakossági fórumot. Az országgyűlésbe Jász-Nagykun-Szolnok megye területi listavezetőjeként jutott. Vele beszélgettünk.

Mi lehet az oka, hogy az 1956-ban egy célért harcoló 56-osok: Wittner Mária, Mécs Imre, és Murányi Levente 3 különböző párt képviselői?

Ezt inkább tőlük kellene megkérdezni. Én azért választottam a Jobbikot, mert a magyar nemzeti radikalizmus céljait kizárólag ez a párt képviseli, és nem utolsó sorban azért, mert 2003. október 24-én, a Jobbik alakulásakor Pongrátz Gergely a lyukas zászlót, az 1956-os szabadságharc szent jelképet a Jobbikra bízta, ami számomra egyértelmű hovatartozást jelent.

Na de Mécs Imre?

Hogy Mécs Imre hogy kerülhet a szabadságharcot leverő párt utódjának soraiba? 56-os szabadságharcosnak az MSZP csak akkor adhatott lehetőséget politikai tevékenységre, ha az illető valamilyen lelki sérülés, válság áldozatává vált. Ő is egy ilyen áldozat. (Mejegyzés: Mécs Imre a szintén elvbarát Magyar Bálint testvérét vette feleségül)

Wittner Mária az elmúlt években aktívan részt vett a Jobbik fórumain, a Magyar Gárda zászlóanyja is egyben. Sokunknak csalódás, hogy az elmúlt évek után mégis a Fideszt választotta.

Szeretném leszögezni, hogy Mária nagyságához és tisztességéhez kétség nem férhet. Ő is, sok százezer emberhez hasonlóan megtévesztett áldozata a Fidesz nemzetinek mondott politizálásának. Biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező 4 év lehetőséget fog adni ezeknek az embereknek a tisztánlátásra. A Vona Gábor-i állapotból, miszerint "az ország kétharmada jobbikos, csak még nem tud róla", ekkor fogunk kilábalni.

Jelent-e némi elégtételt egy 56-os szabadságharcosnak a nemzeti párt képviselőjeként bekerülni a parlamentbe? Jelenthet-e egyáltalán bármi is elégtételt?

A forradalom és az azt követő megtorlás áldozatainak életét már semmi nem adhatja vissza. De 1956 szellemiségének megvalósítását a Jobbik frakciója véghezviheti. Személyes reményem az, hogy az 56-ban leírt 16 pontból meg nem valósult gondolatok képviselve lesznek általunk az országgyűlésben.

Orbán Viktor vasárnap esti beszédében azt mondta, nem rendszerváltás, hanem rendszerbuktatás történt. Úgy gondolom, 2006-ban, mikor kint voltunk az utcán, akkor lehetett volna rendszert buktatni, de akkor a Fidesz sehol sem volt.

Hogy ez igazi rendszerbuktatás lesz-e az elmaradt rendszerváltást követően, az a következő 4 év tevékenységéből fog kiderülni. Azonban arra mindenképpen szeretnék rávilágítani, hogy a magyar nemzet elmúlt 8 éves kínlódását több alkalommal megszüntethette volna már a legnagyobb ellenzéki párt. Nem tette. Vajon miért? 2006. október 23-án, a szabadságharc ötvenéves évfordulója alkalmával, MSZP-s és SZDSZ-es politikai háttérrel borzalmas utcai gaztettek történtek. 2006. december 7-én még az Európai Néppárt is meghallgatást folytatott a szemtanúk bevonásával, melyen személy szerint magam is jelen voltam, és az ellenzéki párt (Fidesz) jelenlévő frakciója nem karolta fel az ott elhangzott vádakat, és nem vitte tovább a Gyurcsány-kormány leváltásának érdekében. És itt szeretnék egy tévhitet eloszlatni: a 2006. október 23-ai, reggeltől estig tartó erőszakos rendőri randalírozás, ámokfutás áldozatai egy-két kivétellel nem fideszesek voltak. A Jobbik szimpatizánsai és vezetői részéről egyaránt már akkor is nagy létszámban, a fizikai ellenállást, és testi épségünk veszélyeztetését is vállalva jelen voltunk.

Mire számít a Fidesz kétharmados többsége mellett?

Amit nem szerettünk volna, bekövetkezett: megvalósult a Fidesz kétharmada. A Jobbik parlamenti ereje lehetővé teszi, hogy komoly ellenőrző szerepet töltsön be a kormányzati tevékenységgel kapcsolatban. Most is állítjuk: nincs jobb alternatíva a magyar nemzet és az ország válságból való kivezetésére, mint a radikális nemzeti program, a Jobbik programja. Parlamenti munkám folyamán azon leszek, hogy a még élő 56-osok erkölcsi és anyagi elismerése – amely eddig elmaradt – megvalósuljon.

(Barikád)

.