A közigazgatási hivatalok jogutódjaiként a mai nappal, január 1-jével megalakultak a kormányhivatalok

A hivatalokba 14 területi államigazgatási szerv integrálódik. Ezek a területi igazságügyi hivatalok, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, a földhivatalok, a regionális egészségbiztosítási pénztárak, a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a regionális munkaügyi központok, a regionális munkaügyi felügyelőségek, a regionális munkavédelmi felügyelőségek, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság regionális felügyelőségei, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodái, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) regionális intézetei, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai, a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, valamint az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságai.

A közigazgatási hivatalok jogutódjaiként megalakult kormányhivatalok a kabinet általános hatáskörű területi államigazgatási szervei, székhelyük a megyeszékhelyeken van, a főváros és Pest megye esetében Budapesten. A fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását. A kormány célja a hivatalok létrehozásával, hogy az eddigi széttagolt, párhuzamosan működő területi kormányzati szerveket központosítsa.

A hivatalokat kormánymegbízottak vezetik, akiket a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezett ki. Kormánymegbízott olyan büntetlen előéletű személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik. Nem lehet kormánymegbízott azonban helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, kisebbségi önkormányzat elnöke vagy képviselője.

Budapesten Pesti Imre, Bács-Kiskunban Kerényi János, Baranyában Hargitai János, Békésben Erdős Norbert, Borsod-Abaúj-Zemplénben Demeter Ervin, Csongrádban B. Nagy László, Fejérben Dorkota Lajos, Győr-Moson-Sopronban Széles Sándor, Hajdú-Biharban Rácz Róbert, Hevesben Horváth László, Jász-Nagykun-Szolnokban Lengyel Györgyi, Komárom-Esztergomban Czunyiné Bertalan Judit, Nógrádban Szabó Sándor, Pest megyében Tarnai Richárd, Somogyban Juhász Tibor, Szabolcs-Szatmár-Beregben Vinnai Győző, Tolnában Tóth Ferenc, Vasban Harangozó Bertalan, Veszprémben Kovács Zoltán, Zalában pedig Rigó Csaba Balázs lett a kormányhivatal vezetője.

A kinevezettek többsége fideszes, illetve KDNP-s parlamenti képviselő. Mivel a kormányhivatal-vezetői tisztség összeférhetetlen az önkormányzati pozíciókkal - és a kinevezettek közül sokan töltöttek be ilyen posztokat -, több megyei közgyűlésnek új elnöke, Pápának pedig új polgármestere lesz, és több városi önkormányzatban is változásokra kell számítani.
A fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti, aki helyettesíti a kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén.

A kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodái az úgynevezett kormányablakok lesznek, amelyek a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban, összesen 29 helyszínen működnek január 3-ától, hétfőtől. A kormányablakokban 29-féle ügyet lehet majd intézni, így lehet például ügyfélkaput nyitni, vállalkozásokkal kapcsolatos ügyeket intézni, családi pótlékot, gyest, anyasági támogatást igényelni, és általános tájékoztatást kérni.

A kormányhivatalok 2011. évi költségvetése 124 milliárd forint.