Nem fogják Magyarországot megtámadni a tálibok. A napokban megjelent fenyegetésnek nem is az újabb támadások, hanem a félelemkeltés, információs hadviselés a célja, bár Lengyelországnak egy lengyel túsz lefejezésével üzentek tavaly. A kormány továbbra sem tervez visszalépni az afganisztáni missziótól, de nem tudni, hogyan akarnak reagálni az új problémákra.

Az Afganisztánban szolgáló magyar honvédeket ért augusztus 23-i, két halálos áldozatot követelő támadás minden eddiginél súlyosabb és nyíltabb incidens az afganisztáni misszió, de egyáltalán a magyar békefenntartás történetében. Korábban is történtek támadások és haltak meg magyar békefenntartók– nem csak Irakban és Afganisztánban, de már a vietnami háborúban és Abháziában is – de ez volt az első eset, hogynagy létszámú támadó csoport előre eltervezett és sikeres rajtaütést hajtott végre, melyet a magyar honvédek visszavonása után még többórás tűzharc követett az ellenállók és a helyszínre érkező afgán és német katonák között.

Ami ezt követte, az szintén példa nélküli. A pakisztáni Frontier Post nevű újságban Zabiullah Mudzsahid, a tálibok szóvivője egyenesen a magyar kormánynak címzett fenyegetést. A szóvivő a lap szerint az Afghan Islamic Pressnek nyilatkozva azt mondta, hogy Magyarország az amerikai érdekeket szolgálja ki Afganisztánban, és felszólítják a kormányt, hogy vonja ki csapatait Afganisztánból, vagy készüljön fel újabb katonáinak halálára. A szóvivő szerint a magyar katonák által is ellenőrzött Baglán tartományban a tálibok "növelik a befolyásukat és jelentős összecsapásokat terveznek az ottani külföldi haderővel."

Az eset keltett némi feltűnést a magyar sajtóban, sajátos módon összekapcsolódva az újonnan létrehozott Terrorelhárító Központ épp a napokban lezajlott avatásával. Tartani azonban nem kell attól, hogy magyarországi középületekbe eltérített repülőgépek csapódnának, vagy pokolgépek robbannának zsúfolt közterületeken. Ami pedig Afganisztánban történik, ott már lényegében megvalósult, amivel a tálibok fenyegetőznek – Baglán tartomány és benne a magyar csapatok már rég nincsenek olyan biztonságban, mint korábban.

A tálibok fenyegetőzése nem példátlan. Az Egyesült Államoknak, vagy a "Nyugatnak" címzett üzenetek mellett más kormányokkal is fenyegettek meg már a szélsőségesek, akik gyakran rövid videókkal, vagy hírügynökségeken keresztül üzengetnek, de előfordult, hogy sms-eket küldtek a figyelmeztetni kívánt afgán lakosoknak. Magyarországnál kevésbé szerencsés Lengyelország: 2009 elején nemzetközi visszhangot váltott ki egy videó, melyben a tálibok lefejeztek egy túszul ejtett lengyel mérnököt, akivel előtte üzenetet mondattak, melyben arra kérte a lengyel kormányt, hogy vonja ki csapatait Afganisztánból. Elrabolt külföldiekkel máskor is küldtek már üzenetet a túszejtők.

Információs hadviselés

Az üzenetek célja nem a közvetlen támadás beharangozása, ehhez nem is eléggé szervezett a tálib ellenállás, hanem általános félelemkeltés. Egy a témában jártas szakértő szerint az üzengetés lényegében nem más, mint információs hadviselés, csakúgy, mint például egy összecsapás áldozatainak számával való manipulálás. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő is a félelemkeltést nevezte meg a fenyegető üzenetek céljaként. Az Orientpress hírügynökségnek nyilatkozó Tálas szerint a propaganda azt a célt szolgálja, hogy az augusztus 23-hoz hasonló támadások utáni érzékenységet tüzelje, ezzel erősítve a kivonulást követelők hangját.

A kormány ugyanakkor nem tulajdonít túl nagy jelentőséget az esetnek. A Honvédelmi Minisztérium sajtóközleménye szerint "a magyar kormány szövetségi kötelezettségvállalásait eddig sem szabta újsághírekhez és ezután sem kíván érdemben reagálni az ilyen és ehhez hasonló megnyilatkozásokra. Ezekből egyébként szép számmal olvashatunk, hallhatunk folyamatosan különös tekintettel azokban az időszakokban, ha a tálib ellenállók akciója a két héttel ezelőtti orvtámadáshoz hasonló eredménnyel végződik."

A pakisztáni magyar nagykövet még ennél is kisebb jelentőséget tulajdonít az ügynek. Darvasi István szerint csak egyetlen újság jelentette meg a fenyegetést, amit nem kapott meg semmilyen magyar hivatalos szerv. Ez arra enged következtetni szerinte, hogy nincs szó jelentős fenyegetésről, melynek a forrása is kétséges hitelű. Bár a Talibán szóvivőjét valóban Zabiullah Mujahidnek hívják, és a tálibokkal szimpatizáló Afghan Islamic Press hírügynökség is létezik.

Tálas Péterhez hasonlóan vélekedik Wágner Péter, a Külügyi Intézet munkatársa, aki a Magyar Rádiónak nyilatkozott. Wágner szerint is a félelemkeltés volt az üzenet célja, és még az sem feltételezhető, hogy ebből az ügyből kifolyólag fogják erősebben támadni a Baglán tartományban található magyar célpontokat.

Nem tudni, mit lépnek még

Baglán tartományban amúgy is fokozódik a tálibok térnyerése és az összecsapások intenzitása, már legalább egy éve. A tartomány a magyarok 2006-os érkezésekor még békés volt, ám azóta, a korábban is harcok sújtotta déli és keleti területekről átszivárgott lázadók, az igazán problémás területekhez képest kisebb katonai készültség és a tartományt átszelő stratégiai fontosságú útvonal miatt Baglán az utóbbi időszak egyik legtöbbet emlegetett tartománya lett – negatív értelemben.

A honvédelmi vezetés ugyanakkor többször is kinyilvánította, hogy az utóbbi időben történtek ellenére nem kíván visszalépni az afganisztáni szerepvállalástól. Hende Csaba honvédelmi miniszter szavai szerint Afganisztánban a hazánkat védjük és a szövetségesi kötelezettségeinket teljesítjük.

A honvédség afganisztáni szerepvállalását azonban várhatóan átstrukturálják – Tálas Péter nyilatkozatában azt mondta, hogy ilyen rossz biztonsági helyzetben a Tartományi Újjáépítési Csoportnak (PRT) nincs értelme, mivel újjáépítési-humanitárius feladataikat nem tudják ellátni a jelenlegi körülmények közt.

Hogy mi lesz az új stratégia, arról viszont egyelőre nem tudni semmit. A PRT-kormánybizottság szerdán tartott ülést, az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan. A szeptemberi ülésen szoktak dönteni a következő évre szánt fejlesztési pénzekről, ami mellé most még a már beharangozott stratégiaváltás kérdése is párosult. A mostani kormánybizottsági ülésről azonban a korábbiaktól eltérően semmilyen információ nem látott napvilágot, így nem tudni, hogyan reagál a kormány az afganisztáni szerepvállalás új kihívására.

hírszerző