A tb-rendszerbe visszalépésre a jövőben kizárólag rokkantság esetén lesz lehetőségük azoknak, aki most a maradás mellett döntenek. Ám akkor sem nézi el nekik a kormány ellenállásukat: visszatérésükkor ugyanis csak a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati időt veszik figyelembe. Amennyiben a rokkantsági nyugdíjhoz nem lesz elegendő szolgálati idejük, nem kapnak semmit az államtól. A pénztártagok örökösei még rosszabbul járnak, ők ugyanis csak csökkentett összegű özvegyi nyugdíjat vagy árvaellátást kaphatnak az államtól.

A több mint hárommillió magán-nyugdíjpénztári tagból kedden reggelig 10.349-en nyilatkoztak arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszerben kívánnak maradni - közölte az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól. Közben újabb részletek derültek ki arról, hogy milyen jogosítványokat vesz el a kormány azoktól, akik a kasszák mellett döntenek.

Ha valaki most fenntartja pénztártagságát, és a jövőben rokkantsági nyugdíjra lesz jogosult, két lehetőség közül választhat. A pénztártag az egyéni számláján felhalmozott egyenlege alapján kérheti a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatást, ezzel egyidejűleg a társadalombiztosítási rokkantsági nyugdíj megállapítását. Ebben az esetben a tb-nyugdíj megállapításakor csak a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati időt veszik figyelembe, és a nem pénztártagok részére járó ellátásnak csak mintegy 76 százalékát kapják.

Rokkantság esetén a most maradók választhatják a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépést is. Ebben az esetben a rokkantsági nyugdíjat ugyan nem fogják csökkenteni, de szintén a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati idő és keresetek alapján fogják megállapítani.

Azonban 2011. november 30-ig megszerzendő szolgálati időnek el kell érnie a rokkantsági nyugdíjhoz - a megrokkanás idején betöltött életkor szerint - szükséges mértéket, az érintett ellenkező esetben nem lesz jogosult a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből rokkantsági nyugdíjra.

Amennyiben valaki a pénztártagság fenntartását választja, és még a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás igénybevétele előtt meghal, egyéni számlája továbbra is örökölhető marad; öröklésre a pénztártag által megjelölt kedvezményezett jogosult. Ez esetben azonban a társadalombiztosítási hozzátartozói ellátásokat - özvegyi nyugdíj, árvaellátás - korlátozott összegben állapítják meg. A megállapítás során a rokkantnyugdíjhoz hasonlóan csak a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati időt és kereseteket veszik figyelembe, és az így megállapított ellátás a nem pénztártagokat megillető összeg mintegy 76 százaléka lesz.

Ha a pénztártag meghal, mielőtt igénybe vette volna a pénztári szolgáltatást, a kedvezményezett kérheti a magánpénztári egyéniszámla-egyenleg társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszautalását is, ez esetben a hozzátartozók részére járó özvegyi nyugdíjat és árvaellátást nem csökkentik, az ellátás kiszámításánál azonban csak az elhunyt pénztártag 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati idejét és kereseteit veszik figyelembe.

A nyugdíjkorhatár betöltését, illetve a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatás megállapítását követően a számlaegyenleg öröklésére már nincs lehetőség. A pénztártag úgy gondoskodhat hozzátartozóiról, hogy megfelelő típusú magánpénztári járadékot igényel. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből a hozzátartozók csak korlátozott hozzátartozói ellátásra lesznek jogosultak, mert ez esetben is csak a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati időt és kereseteket veszik figyelembe, és az ellátás mértéke is csökken.

Az állami rendszerbe visszatérők esetében kiszámítják, hogy a társadalombiztosítási egyéni számla egyenlege alapján mekkora özvegyi járadék állapítható meg, és az özvegyi járadék valamint a társadalombiztosítási szabályok szerint járó özvegyi nyugdíj közül az özvegyen maradt házastárs részére a magasabb összegű ellátást fogják folyósítani. A kormány 2011 elején határozza meg, hogyan fogják kiszámítani a társadalombiztosítási egyéni számla egyenlege alapján járó özvegyi járadék összegét.

hírszerző