Persze mindez nem csoda, amióta a Fidesz kormányra került, a nap is másképp süt.
"Hétfőn már egy másik országban ébredünk!" - mondta a választások első fordulója előtt Orbán Viktor. "Az időjárásból kiindulva ez Anglia" - kommentálták az interneten a Fidesz elnökének szavait. A győzelem utáni sajtótájékoztatón pedig ő maga adott időjárási helyzetjelzést, mondván: "látják, hogy a nap is másképp süt". Valóban, ilyen esős és változékony nyara már régen volt az országnak. De Orbán és a Fidesz más, kampány előtt - és olykor utáni - ígéretei is úgy teljesültek, mint idézett szavai.
Visszavont visszavonás
A választások után visszavonják a költségvetést és újat készítenek - mondta még 2009 végén Orbán, a rendszerváltás óta a legveszélyesebb büdzsének nevezve az ideit. A Fidesz-elnök egyúttal BKV-költségvetésnek titulálta a 2010-est. Matolcsy György - jelenlegi nemzetgazdasági miniszter - valamivel később, egy decemberi interjúban azt ígérte, hogy július 1-től új költségvetés lesz. Azóta már a nyárnak is vége, új költségvetése mégsincs az országnak. De - más ígéretekkel ellentétben - még pótköltségvetést sem nyújtottak be, ami ugyancsak lehetőség lett volna a büdzsé korrigálására. Az idei költségvetéshez végül nem is nyúlt hozzá lényegesen a Fidesz-KNDP-s kormánytöbbség. Igaz, a bankadóval egy 200 milliárdos pluszbevételt elértek, és 100 milliárdos nagyságrendű megtakarítást remélnek a minisztériumi zárolásokkal is, ám a sokak által várt komoly kiadáscsökkentés elmaradt.
Változó hiányok
Alig néhány hónap leforgása alatt majd' 3,5 százalékot faragott a költségvetési hiányból a Fidesz - igaz, nem zseniális gazdaságpolitikával, inkább kommunikációjával. A választások előtt ugyanis a párt előszeretettel hangoztatta, hogy a 2010-es költségvetés számai hamisak, és így tarthatatlan a Bajnai-kabinet által a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előtt vállalt 3,8 százalékos deficit. Mint Matolcsy György egy tavaly decemberi interjúban közölte: a kormány által prognosztizált 3,8 százalékos hiány 3-4 százalékkal nagyobb lesz; összességében a 7,2-7,5 százalékot vártak. Ugyanebben a hónapban Orbán Viktor pedig azt jelentette ki: a 2010-es büdzsé hiányszámaiért azok felelnek, akik ezt a költségvetést elkészítették, és akik nemzetközileg legitimálták a valótlan számokat. A kormányváltás és az IMF-fel való tárgyalások után Orbán már azt tudatta, hogy tartják a 3,8 százalékos hiánycélt.
Macska-egér játék
Nem egyszerű a Fidesznek az IMF fűződő viszonya sem. Orbánék sokáig támadták a valutalappal még a Gyurcsány-kormány által kötött megállapodást, majd kormányra kerülésük után kitolták volna a hitelkeret rendelkezésre állási idejét. Júliusi megbeszéléseik azonban csődöt mondtak, és Orbán parlamenti beszédében jelentette be, hogy októbertől búcsút mondhatunk a valutaalapnak. Gazdasági szabadságharcról és függetlenedésről beszélt, egyúttal tabunak nevezte, hogy egy nemzetközi pénzügyi szervezettel nyilvánosság előtt folytassanak vitát. A napokban ehhez képest arról szóltak a hírek, hogy ősszel újrakezdődhetnek a tárgyalások az IMF-fel. A Nemzetgazdasági Minisztérium azonban azt közölte, szó sincs arról, hogy újabb hitel-megállapodás készülne a valutaalap és az ország közt.
Azonnali - de máskor
"2010-ben egyszeri, nagy arányú adócsökkentés lesz, ha a Fidesz kerül kormányra" - egy újabb jól csengő mondat, amelyet Orbán Viktor mondott tavaly novemberben. Lassan négy hónapja a Fidesz van kormányon, ám a nagyarányú, egyszeri adócsökkentésre azóta is vár az ország. Idén ez már biztosan így is marad. Igaz, adócsökkentés valóban lesz, de nem azonnal, hanem több év alatt. A kormány bevezeti ugyanis az egykulcsos, 16 százalékos adót, amely a magas jövedelműeknek kedvez. A minimálbéresek pedig egészen rosszul járhatnak az "azonnali nagy arányú adócsökkentéssel"; január 1-től várhatóan megszűnik fizetésük adómentessége. A vállalkozásoknak viszont kijut a jóból, ám esetükben ezt szó szerint is lehet érteni: 500 milliós árbevétel alatt 19-ről 10 százalékra csökkentik a társasági adót.
Forduló áramlatok
A Déli áramlat ügyében megtörténhet az a politikai csoda, amire a választások előtt biztos kevesen számítottak: Orbán Viktor hajthatja végre a Gyurcsány Ferenc által megkezdett puccsot. Mindez persze csak akkor igaz, ha elfogadjuk a mai kormányfő szavait, amelyeket 2008 februárjában a gázvezetékről és az azzal kapcsolatos szerződésről mondott: "a magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen, a magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen". Orbán azt bírálta, hogy a kormány titkos szerződést kötött az oroszokkal. Egyúttal - 2009 júniusában - arra szólította fel a Bajnai-kormányt, hogy állítsa le a vezeték kiépítését előkészítő magyar-orosz projektcég alapítását. Azt ugyanis a Fidesz hatalomra kerülése esetén felszámolja. Alig két hete viszont már a Déli Áramlat mellett érvelt a Fidesz-kormány. A kabinet szerint előnyös, hogy a Déli Áramlat elkerüli Ukrajnát. A fejlesztési minisztérium szerint az is e projekt mellett szól, hogy föld alatti gáztároló építése is szerepel benne, erre hazánk adottságai kitűnőek.
A népszavazás fontos (volt)
2010 áprilisában fontos népszavazás volt, csak a nép nem tudott róla. Az ország azt hihette ugyanis, hogy egy egyszerű országgyűlési választáson van túl, ámde Schmitt Pál államfő szerint egyúttal az új alkotmányról is megtartották a népszavazást. A népszavazást korábban is igen szabadon értelmezte a párt: 2008-ban a szociális népszavazásnál még a kormány elkergetésének lehetőségét látták a referendumokban, a 2006-os önkormányzati választásokban pedig a választások harmadik fordulóját, és népszavazást vizionáltak egyszerre. Kormányra kerülésük óta lényegesen óvatosabban bánnak a szavakkal, és a népszavazást is igyekeznek háttérbe szorítani. Orbán Viktor július végén azt nyilatkozta az ATV-nek, hogy nem híve a népszavazásnak az új alkotmány kérdésében. Hozzátette: "A parlamentáris hagyományt szeretném folytatni Magyarországon, (...) ha elkezdünk népszavazást kiírni, mondjuk, az alkotmány kérdésében, akkor meg fogunk indulni az elnöki rendszer felé, és én nem szeretném, ha Magyarország az elnöki rendszer felé mozdulna el."
A kampányolás joga
Új alaptörvény létrehozására soha kért kétharmados felhatalmazást a Fidesz, ámde a mentelmi jog átalakítására igen. Így hát "logikus", hogy az új alkotmány készül, a mentelmi jog átalakítását viszont elfeledte a kormányzat. Pedig a kampányban még hangsúlyos szerepet kapott a mentelmi jog kérdése. Szijjártó Péter elnöki kabinetvezető a választások két fordulója közt például azt mondta, hogy ha a mentelmi jog kérdését "nem sikerül megoldani, az elszámoltatás csorbát szenvedhet". A mentelmi jogot ugyanis - érvelt Szijjártó - nem azért hozták létre, hogy "köztörvényes bűnözők így bebujkáljanak mögé, és megússzák a felelősségre vonást". A párt választási programjában is megjelent az a pont, hogy a közvádas bűncselekményekre vonatkozóan eltörölnék a mentelmi jogot. Azóta hallani sem lehet arról, hogy a Fidesz bármit is kezdene az intézménnyel.
Mikor emelkedik a fizetés
Jövőre akár "gesztusértékű" béremelést is kaphatnak a pedagógusok - egy ígéret a választások utáni időszakból a kormánytól. Hoffman Rózsa, oktatásért felelős államtitkár - akitől a szavak származtak - nem sokkal később finomított: nem ígéretet tett, hanem reményeit fejezte ki, annak kapcsán, hogy a jövő évi büdzsé lehetőséget nyújt a bérek emelésére. Hoffman egyébként sem a "gesztusértékű" béremelést tartaná előnyösnek, hanem az átlagnál nagyobbat. Az ígéretek között végül Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár vágott rendet, amikor azt nyilatkozta a Magyar Hírlapnak: legkorábban jövő ősztől lesz mód a pedagógusok fizetésének emelésére. (Na jó, ez nem Orbán, csak Orbán-kormány ígéret volt).
MTV, még egy kis kitartást
A választásokig még húzzák ki - így buzdította kitartásra Orbán Viktor a köztelevíziót a választások előtt. A Fidesz-elnök tudatta: "Igaz, hogy a maguk torkára odatették a kést, de igazából nem aggódom." A csatornának ettől függetlenül továbbra is milliárdos adósságai vannak. Ennek oka részben az, hogy állami támogatásuk 10 milliárd forinttal csökkent és a kereskedelmi televíziók által befizetett koncessziós díjból a rá jutó 1,4 milliárd forintot az MTV nem kapta meg június 15-ig egy összegben, hanem csak negyedévente, a jövő tavaszig juthat hozzá. Mindemellett az MTV-nek a beszállítók felé 2,2 milliárd forint lejárt szállítói kötelezettsége van. A finanszírozási problémák olyannyira komolyak, hogy a csatorna nemrégiben tudatta, hogy augusztusban már nemcsak az úszó Európa-bajnokság közvetítését, hanem a műsorkészítést és a munkabéreket sem tudja tovább finanszírozni.
"Jó lesz ez még valamikor"
Kommentáld!