"Magyarországon megszűnt a sajtószabadság" - tudatja magyarul és az EU további 22 hivatalos nyelvén a mai Népszabadság, de tiltakozik a Népszava és egy német napilap is a január elsejével életbe lépett médiatörvény ellen. A STOP Nagy Attila Tibort, a Méltányosság Politikaelemző Központ politikai elemzőjét kérdezte a hazai médiaügy várható folyományairól.

"A médiatörvény körül továbbra is komoly konfliktusok várhatók" - kezdi Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója, aki egyetért mindazokkal, akik szerint meglehetősen nagy a médiatanács hatalma, például a szankciók kiszabása terén. A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy uniós elnökségünk fél éve alatt kevésbé fog élni a hatóság a jogosítványaival. Ugyanakkor arra is rámutat: feltehetően mind a médiahatóság, mind a médiatanács kell, hogy éljen a hatalmával, hisz mi mással lenne magyarázható, hogy Orbán Viktor a hazai és nemzetközi ellenállás dacára még az elnökségünk előtti utolsó pillanatban elfogadtatta a törvényt.

Az elemző úgy látja, a Fidesz-kormányt kezdetektől egyszerre több front megnyitása jellemzi. Frontot nyitott a multikkal, az érdekképviseletek nagy részével, a civil szervezetek egy jelentős csoportjával szemben, és minden bizonnyal frontot fog nyitni bizonyos médiumokkal szemben is. Mindemellett bizonyos külföldi hatalmakkal már konfliktus támadt a multikra kivetett különadók miatt, így a médiatörvény jó alkalmat kínál számukra arra, hogy a meglévő konfliktus tovább éleződjön. "A német kormányt például eléggé magára haragította a Fidesz. Az, hogy Angela Merkel szóvivője útján bírálta a magyar médiatörvényt, csupán végpontja volt annak a folyamatnak, amely a két ország kormányai között azért kezdődött, mert a magyar kormány különadói elsősorban a német tulajdonú cégeket érintették" - mutat az összefüggésekre Nagy Attila Tibor.

A szakértő szerint tehát egyes külföldi kormányokkal, illetve az EU bizottságaival is folytatólagos konfliktusokra van kilátás. A sajtószabadság komolyabb korlátokba ütközik, mint azelőtt. A Médiatanács a korábban elfogadott médiaalkotmány alapján tud majd büntetéseket kiszabni, amelynek van egy úgynevezett gumiparagrafusa, mégpedig a 17-es 2. bekezdése, mely szerint "a médiatartalom nem lehet alkalmas személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, valamint bármely többség, valamely egyház vagy vallási csoport nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére".

Nagy Attila Tibor arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a mondat olyan tág értelmezésre ad lehetőséget a Médiatanácsnak a büntetés kiszabásakor, hogy szinte bármely csoportot nevezhet kisebbségnek vagy többségnek, és miután a törvény nem definiálja, hogy mit jelent a nyílt vagy burkolt sértés, ezért a médiahatóságnak és Médiatanácsnak nagyon széles mérlegelési lehetősége van. Egy másik példa a sokféle - azaz akár önkényes - értelmezés lehetőségére: Ugyanezen jogszabály eltiltja a sajtót a közerkölcs megsértésétől, de nem részletezi, mit kell érteni közerkölcsön.

"A sajtószabadság megszűnéséről olyan értelemben talán nem beszélhetünk, hogy nem bírálható a kormány, de az 1989/1990-ben létrejött széleskörű sajtószabadság jelentős mértékben korlátozódik" - összegez az elemző.

Cenzúrázták a pisilő kisfiút

Magyarország EU-elnökségének tiszteletére huszárruhába öltöztették a pisilő kisfiút, Brüsszel egyik legkedveltebb látványosságát. A piros, sújtásos öltözethez süveget és szablyát is mellékeltek - utóbbira helyeztek el ismeretlen tettesek egy "censored", azaz cenzúrázva feliratú táblát, feltehetőleg az életbe lépett, új médiatörvény elleni tiltakozásul. A szobor egyébként március 7-én matyó mintás ruhát húz, májusban pedig subát, végül június 7-én ismét huszárnak öltözik. 

Szerző: Bencsik Gyula   stop