Se szeri, se száma a rendőrökre támadó cigányok felmentéséről beszámoló híreknek (egy újabb, már az Orbán-érában született ITT). Nos, Pártunk és Kormányunk még csak véletlenül sem érti meg, hogy egy-két nagyon kemény odacsapáson vagy lelőtt cigányon – amit aztán kellőképp reklámoznak is a közmédiában, hadd jusson el a hír minden putriba – keresztül nagyon egyszerűen beleverhetnék korcsainkba, hogy jobb a rendőrt békén hagyni. Nem, ők még erre is képtelenek.

Hogy honnan tudjuk, ezek is cigók voltak? Nem, nem csupán az elkövetés módszereiből és az állandó hazudozásból, az előző tanúvallomás visszavonásából és azzal teljesen ellentéteseket vallásból – onnan is, hogy az eredeti HEOL-os cikket nem más, mint a legismertebb cigányvédő ügyvéd, „Magyar” Elemér kommentálta elsőként („Terhes nő tanúként idézésének sajátos "humánus" és törvényes módja egy lakásba történő rendőri behatolás.”) Azaz: ezeket is ő védte – mint ilyen hevesi ügyekben szinte mindig.

Figyeljük meg, hogy jogszolgáltatásunk még nagyobb „dicsőségére” az ügyész sem fellebbezett, azaz nem akarta megszigorítani a büntetést. Vajon miért? - kérdezzük. Ő is ennyire korrupt lenne, vagy ennyire figyelne a „cigányt letöltendőre ítélni tilos?”-instrukciókra? 

Komolyan: nem értem, ha már a bíróságok soha egyetlen letöltendőt nem osztanak ki, nem lenne-e egyszerűbb hanyagolni az ítélethozatali színjátékot és az arra költött közpénzt? Egyszerűbb lenne mondjuk levélben értesíteni a t. „vádlottat”, hogy mondjuk nyolc hónapot kapott, egy évre felfüggesztve.

Az eredeti cikk:
Nekiugrott az anyós a rendőrnek

Tanúkihallgatásra vittek volna egy terhes nőt a rendőrök, ám annak anyósával összetűzésbe keveredtek. Az elsőfokú döntés megszületett.

Bíróság elé állítással, gyorsított eljárásban ítélték el első fokon szeptember közepén a hatvani B. J.-nét – tájékoztatta lapunkat dr. Hajdú Tamás, az Egri Nyomozó Ügyészség munkáját irányító vezető ügyész.

E hónap első napján a Hatvani Rendőrkapitányság munkatársai azért mentek a Zagyva parti város Pázsit utcájának egyik lakásába, hogy egy ott lakó nőt tanúkihallgatásra vigyenek. Ám amikor közölték a jövetelük célját, a hölgy élettársának anyja, B. J.-né szidalmazta, sértegette a hatósági embereket, amit felszólítás után sem hagyott abba. Mikor a tanút a bejárathoz kísérték, B.-né hátulról nekiszaladt egy rendőrtisztnek, meglökte, később kézzel akarta megütni – a vád szerint. Támadását a másik hivatalos közeg hárította el. Ezután az asszonyt megbilincselték, majd eljárás indult ellene.

A Hatvani Városi Bíróságon hivatalos személy elleni erőszak bűntett miatt vonták felelősségre B. J.-nét, aki a procedúra során tagadta a bűncselekmény elkövetését. Annyit ismert el csupán, hogy a rendőrtiszt ruházatát megfogta, mert az akadályozta őt, hogy kimenjen a konyhába. A terhes menyének akart hozni onnan valamit. Újabb vallomásában már arról szólt, hogy a zsaru beszélt vele trágárul, majd leteperte őt a földre. További változata szerint a rendőr tiszthelyettes cselekedett ekképpen vele szemben.

A bíróság ezt a védekezését nem fogadta el, és az egyébként büntetlen előéletű B. J.-nét egy évi börtönnel sújtotta, de annak végrehajtását három esztendei próbaidőre felfüggesztette. A határozatot az ügyész tudomásul vette, a terhelt azonban felmentésért fellebbezést jelentett be. Így az ítélet nem jogerős.

(HEOL)